A világ számára cseppet sem megnyugtató hangulatú labdarúgó-világbajnokság volt az 1978-as, amelyet beárnyékolt az 1976. március 24-én történt puccs. A hadsereg három fegyvernemének parancsnokaiból álló junta Jorge Videla tábornok vezetésével vette át a hatalmat, kicsivel több mint két évvel a Mundial kezdete előtt. A titkosrendőrség valóságos mészárlást rendezett, a halottak és eltűntek számáról a mai napig nem lehet pontosat tudni, de 30 ezer helytálló becslés lehet.
Ennek következtében sok részt vevő válogatott, például Hollandia is azt fontolgatta, hogy visszalép a tornától. Végül minden kijutó csapat ott volt Argentínában, azonban a világ egyik legnagyobb sztárja, a holland Johan Cruyff nem vállalta a szereplést. Igaz, a döntésében az is szerepet játszott, hogy feleségével együtt el akarták rabolni Barcelonában, emiatt depresszióba süllyedt.
A világbajnoki selejtezőkben több mint 100 ország válogatottja vett részt. Az angolok zsinórban másodszor maradtak le a mundiálról, mert a selejtezőben az olaszok megelőzték őket, míg az Európa-bajnoki címvédő csehszlovákok, a szovjetek és az uruguayiak sem jutottak ki a tornára. Először szerepelhetett a világbajnokságon Irán és Tunézia, valamint
Franciaország, Spanyolország, és Magyarország 12 év után ismét kvalifikálta magát a legrangosabb viadalra.
A világbajnokság lebonyolítása hasonló maradt, mint 1974-ben: a 16 csapatot először négy 4 fős csoportokba sorsolták. A 8 továbbjutót a második fordulóban újra 4 fős csoportokba osztották. Ennek végén a két csoportelső a döntőbe jutott, a két csoportmásodik pedig a bronzéremért játszhatott. A FIFA az 1978-as világbajnokság előtt hozta azt a szabályt, miszerint, ha egy mérkőzés 120 perc után sem dől el, tizenegyespárbaj következik. Ám ezen a tornán ezt a szabályt még nem kellett alkalmazni.
A Baróti Lajos vezette magyar válogatott a világbajnokság legnehezebb csoportjába került. A magyaroknak a házigazda argentinokkal, az olaszokkal és a franciákkal kellett megküzdeniük a továbbjutásért, de finoman fogalmazva nem jártak sikerrel.
A csoport rangadóján a magyar válogatott nem nyerhetett Argentína ellen a 78 ezres Monumental Stadionban.
Hiába vezetett ugyanis a magyar csapat Csapó Károly góljával a 10. percben 1-0-ra, előbb a 15. percben Luque, majd a 83. percben Bertoni is gólt lőtt, miközben a portugál Antonio Jose da Silva Garrido játékvezető Törőcsiket, majd Nyilasit is kiállította a mérkőzés végén.
Bár mindkét magyar klasszis elvesztette a fejét, így Garrido piros lapjai jogosnak tetszettek, de ne feledjük el, hogy a portugál bíró gyakorlatilag elfordított fejjel nézte, ahogy a kék-fehér csíkos mezben játszó hazaiak szinte agyonrúgják a magyar játékosokat. A vereséget követően Baróti Lajos társulata még kikapott az olaszoktól és a franciáktól, a világbajnoki kudarc pedig Nyilasi Tibor és Törőcsik András életében is törést okozott.
Az 1-es csoportot végül az olaszok nyerték három győzelemmel, míg a házigazdák a második helyen jutottak tovább. A 2-es csoportban papírforma eredmény született. Első helyen a lengyelek, másodikon pedig a világbajnoki címvédő németek jutottak tovább. Azonban meg kell említeni, hogy
afrikai csapat ezen a világbajnokságon szerezte meg első győzelmét, miután Tunézia 3-1-nyert Mexikó ellen.
A világbajnokság legnagyobb meglepetése a 3-as csoportban született, ugyanis az osztrákok a brazilokat megelőzve első helyen végeztek. Míg ők legyőzték a spanyolokat és a svédeket is (2-1-re és 1-0-ra), addig Brazília mindkét csapat ellen csak döntetlenre volt képes.
Persze nem lehet szó nélkül hagyni, hogy a Brazília-Svédország összecsapás második félidejét úgy fújta le a walesi Clive Thomas játékvezető, hogy a brazilok éppen gólt szereztek egy szöglet után.
Az utolsó csoportmérkőzésen Brazíliának győznie kellett Ausztria ellen. Roberto Dinamite góljával ez össze is jött, így a két továbbjutó helyen Ausztria és Brazília állt ugyanannyi ponttal, azonos gólkülönbséggel. Végül több lőtt góljának köszönhetően az osztrákok végeztek a 3. csoport élén.
A 4. csoportban is izgalmasan alakultak a mérkőzések. Itt Peru végzett az élen, miután tetszetős játékkal legyőzte Skóciát és Iránt, míg a végső győzelemre esélyes Hollandiával gólnélküli döntetlenre végzett. A dél-amerikai válogatott legjobbja Teófilo Cubillas volt, aki először Skócia legyőzésekor duplázott, majd az Irán elleni utolsó mérkőzésen mesterhármast szerzett.
Rajta kívül a holland Rob Rensenbrink is mesterhármast szerzett ebben a csoportban, amikor Iránt az ő góljaival győzték le a hollandok. Skócia a Peru elleni vereség után először 1-1-es döntetlent játszott Iránnal, majd az utolsó fordulóban 3-2-re legyőzte Hollandiát, ám hiába Archibald Gemmill felejthetetlen alakítása, ez is kevés volt a továbbjutáshoz.
Még nincs vége, lapozzon a folytatáshoz!