A nemzetközi szövetség ugyanakkor derűlátóan viszonyul az új technológiához, amint azt Massimo Busacca is megerősítette:
"Jó, hogy bevezettük a videobírót" - szögezte le a FIFA játékvezetői bizottságának vezetője.
Ami a fejlesztés ismertségét illeti, minden mérkőzésen alkalmazzák a német, az olasz, a portugál, az amerikai, a dél-koreai és az ausztrál élvonalban. Hollandiában, Angliában, Franciaországban, Belgiumban, Lengyelországban, Katarban és Dél-Amerikában bizonyos alkalmakkor vetik be, míg a spanyol La Ligában a következő szezonban mutatkozik majd be.
Miután a sportág szabályalkotó testülete (IFAB) márciusban zöld utat adott az újításnak,
az oroszországi vb-n meccsenként egy videobíró és három aszisztens követi az eseményeket
több képernyőn a moszkvai központban. A szakemberek 30 kamera felvételét hívhatják segítségül kétséges esetekben.
"Videovisszajátszás nélkül a helyes döntés meghozatalának 93 százalékos esélye van.
Visszajátszással ez az érték 99 százalék"
- érvelt Gianni Infantino FIFA-elnök, míg Busacca hozzátette, nem az a cél, hogy száz százalékban helyes ítéletek szülessenek, hanem sokkal inkább a botrányok, a mindenki számára nyilvánvaló tévedések elkerülése.
A technológia gólok, 11-esek és piros lapok esetén vethető be, illetve akkor, ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni.
A vb-n közreműködő 35 játékvezető közül
csak négy dolgozik olyan ligában, ahol rendszeresen alkalmazzák a videobírót:
a német Felix Brych, az amerikai Mark Geiger és Jair Marrufo, valamint az olasz Gianluca Rocchi. Még néhányan rendelkeznek némi tapasztalattal, a döntő többség azonban "újoncnak" mondható.
Az eddigi bírálatokra reagálva a FIFA a vb stadionjaiban közzéteszi a visszajátszásokat. A grafikák és ismétlések megjelennek az óriás kivetítőkön is, így a szurkolók élőben követhetik az ellenőrző rendszer működését.
Így működik a videobíró
A nemzetközi szövetség négy területre korlátozza a fejlesztés alkalmazását: gólok, tizenegyesek és piros lapok esetére, illetve ha nem egyértelmű, hogy melyik játékost kell megbüntetni. A leshelyzetek csak az említett szituációk kapcsán "érdekelhetik" a moszkvai központban dolgozó videoasszisztenst, aki rádión konzultálhat a mérkőzés játékvezetőjével.
A rendszer bemutatásánál a nemzetközi szövetség (FIFA) hangsúlyozta, hogy a videoasszisztens (video assistant referee - VAR) nem hoz semmilyen döntést, csupán segíti a mérkőzésvezetőt a döntéshozatalban, a rendelkezésére álló adatok, felvételek alapján javaslatot tesz a játékvezetőnek. A videoasszisztens munkáját három további asszisztens (assistant video assistant referee - AVAR) segíti a moszkvai videooperációs szobában (video operation room - VOR).
A videoasszisztens folyamatosan figyeli az eseményeket, de kizárólag csak akkor szól a játékvezetőnek, ha az nyilvánvaló hibát követett el vagy nem vett észre egy súlyos szabálytalanságot. A bíró maga is elindíthatja a visszajátszási folyamatot, ha bizonytalan a döntésében. Ilyenkor jelzi a videoasszisztensnek, hogy ellenőrzést kér. Ennek érdekében megszakíthatja a játékot, ha éppen nem vezet támadást egyik csapat sem. A játékvezető a fülére helyezett ujjal jelzi, hogy a videoasszisztenssel kommunikál és ezért késlelteti a játék folytatását, majd tévékeretet mutat, ha megnézi a visszajátszást.
A visszajátszást meg kell néznie a játékvezetőnek, ha felmerül, hogy a gól előtt a támadó játékos szabálytalankodott, vagy egy másik játékos lesen állt, és ez befolyásolhatta az akciót, továbbá a kétséges tizenegyeseknél és a piros lapoknál. A bíró elfogadhatja a videoasszisztens álláspontját annak megítélésénél, hogy gól előtt volt-e lesállás vagy a labda elhagyta-e a játékteret, hogy tizenegyesnél kívül vagy belül történt-e a szabálytalanság, elhagyta-e előtte a labda a játékteret, vagy volt-e lesállás a szituációt megelőzően. Ugyanebbe a kategóriába tartozik az is, ha a bíró nem azt a játékost büntette, aki a szabálytalanságot elkövette.
Az első esetekhez a játékvezető döntésére, újbóli állásfoglalására van szükség, az utóbbiak viszont egyértelműen eldönthetők a viedoszobából is.