A francia válogatott viszonylag energiatakarékos üzemmódban jutott el a legjobb négy közé. Didier Deschamps csapata szinte semmit nem mutatott a csoportmeccsek alatt, mégis veretlenül, elsőként jutott tovább a nyolcaddöntőbe. A gallok ezt követően a világbajnokság egyik legjobb mérkőzésén megcsillantották valódi játékerejüket, Kylian Mbappé vezérletével valósággal átrobogtak Argentínán.
A negyeddöntőben újra elővették az energiatakarékos játékot, és mindenféle megerőltetés nélkül kétgólos győzelmet arattak Uruguay fölött. A vb-re toronymagas esélyesként érkező franciák mellett szól, hogy talán még egyik meccsükön sem kellett 100%-os erőbedobással játszaniuk, így bőven lehetnek tartalékaik a fináléra.
Azonban a játék, amit eddig mutattak, korántsem közönségcsalogató, és mintha hiányozna belőle az átütő erő. Fontos megjegyezni, hogy a franciák eddigi meccsei szinte mindig a nekik megfelelő forgatókönyv szerint alakultak.
Egyedül Argentína ellen kerültek hátrányba, de az is csak kilenc percig tartott, így kérdéses, hogy mit reagálna a Deschamps-csapat, ha egy komoly csapat vezetést szerezne ellene. Azonban kétséges, hogy a több sebből vérző horvátok komoly kihívást jelentenének a luxuskerettel rendelkező franciáknak.
A horvát válogatott talán a legszimpatikusabb csapatként kezdte a világbajnokságot. A csoportkörben magabiztosan verte Nigériát, majd a pedig oktatófilmbe illő módon lefocizta Argentínát, ezzel megváltva a helyét a legjobb 16 között. Zlatko Dalic csapata már a torna elején elkápráztatta a semleges szurkolókat, ezért meglepetésként hatott, hogy a Dánia elleni nyolcaddöntőben hosszabbításra, majd tizenegyespárbajra kényszerült. Ezt követően jött a házigazda elleni negyeddöntő, ahol Modricék ismét 120 percet játszottak, és másodszor is jól jöttek ki az orosz rulettből. A horvátoknál kevesebb sztár van, mint a franciáknál, de talán nem túlzás kijelenteni, hogy csapatként semmivel sem rosszabbak.
Azonban a két hosszabbításos meccs óriási hátrány lehet számukra.
Az Oroszország elleni negyeddöntő hosszabbításában a horvát játékosok nagy része már lépni is alig tudott. A jobbhátvédként eddig világklasszis teljesítményt nyújtó Sime Vrsaljko meg is sérült a ráadásban, ő már biztosan nem léphet pályára a világbajnokságon. Zlatko Dalic játékosainak négy napja van regenerálódásra az angolok elleni elődöntőig, de ha ne adj' isten harmadszor is túlórázni kényszerülnek, akkor minden bizonnyal teljesen esélytelenek lesznek a vb-döntőben. Persze, csak ha kiharcolják a továbbjutást.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a belga válogatott mutatta eddig a legszebb futballt a világbajnokságon. Roberto Martínez csapata mindhárom csoportmérkőzését lazán megnyerte, majd az egyenes kieséses szakaszban megmutatta, hogy küzdeni is tud. A Japán elleni nyolcaddöntőben kétgólos hátrányból fordítottak, míg Brazília ellen zártabb védekezésből indulva tanári kontrajátékot mutattak be.
A belgák erejét jól mutatja, hogy már kilenc futballistájuk szerzett gólt a világbajnokságon.
Ennél több gólszerzője csak az olaszoknak volt (10) 2006-ban és a franciáknak (10) 1982-ben. Egy esetleges Horvátország elleni döntőben az mindenképpen Belgium mellett szólna, hogy még nem játszottak hosszabbításos mérkőzést, ráadásul a sérülést szenvedő Sime Vrsaljko oldalán Eden Hazard lubickolhatna.
Ami a horvátok mellett szólhat a belgák elleni esetleges döntőben, hogy Modricék a legutóbbi két meccsüket olyan csapatokkal játszották, akik szerényebb képességekkel rendelkeztek, és nagyrészt a védekezésre rendezkedtek be. Ezzel szemben a belgák biztosan futballozni fognak, márpedig ha így lesz, akkor Luka Modricnak és Ivan Rakiticnak is több lehetősége lesz játszani, és ebből akár egy élvezetes adok-kapok is kialakulhat, amiből bármelyik csapat kijöhet győztesen. A négy lehetséges vb-döntőből talán az a párosítás az, ami a legélvezetesebb játékkal kecsegtet.
A lehetséges párosítások közül nevében talán ez lenne a legrangosabb döntő, de könnyen előfordulhat, hogy a legunalmasabb is. A francia válogatott mindig annyit játszik, amennyi a győzelemhez szükséges, ráadásul Didier Deschamps szövetségi kapitány szinte sosem hajlandó kockázatot vállalni. Számára az ellenfél játékának a tönkretétele az első, a győzelem csak ezután következik.
Ami az angolokat illeti: az angol szurkolók mostanra leálltak az önámítással. Az előző világbajnokságokkal ellentétben nincsenek komoly elvárások, így Harry Kane-ék teher nélkül futballozhatnak.
A játékosként nem túl népszerű Gareth Southgate valós képet mutatott az angol embereknek:
azt, hogy a jobb képességű ellenfelek ellen nem ciki kicsinek tettetni magukat. Új játékosokból új csapatot épített, amelyet új formációban (3-4-2-1) játszat – egyelőre sikeresen. A háromoroszlánosok könnyedén jutottak tovább a csoportjukból, majd a Kolumbia elleni nyolcaddöntőben 120 perc játék után jöhettek a tizenegyesek, amely Anglia számára a korábbi világbajnokságokon egyenlő volt a kieséssel – háromból három párbajt buktak el tizenhat év alatt.
Azonban a fiatalok kötélidegeinek, és a lassan világklasszis kapussá avanzsáló Jordan Pickfordnak köszönhetően az angolok megtörték az átkot, ezt követően pedig könnyedén hozták a negyeddöntőt. Az angol válogatott már 11 gólt szerzett a világbajnokságon, ebből 8 pontrúgás után született.
Ráadásul Gareth Southgate csapata Svédország ellen már az ötödik fejesgólját szerezte a tornán, többet, mint bármelyik válogatott.
A francia és az angol csapat annyiban hasonlít egymásra, hogy egyik sem a rohanós futballt játssza.
Deschamps és Southgate csapata sem szokott ész nélkül támadni, így könnyen előfordulhat, hogy ha összejön ez a párosítás, akkor mindkét csapat kivárásra játszik majd, és egy pontrúgás vagy egy egyéni villanás fog dönteni.
Talán ez lenne legpikánsabb vb-döntő, amit akár házi rangadónak is nevezhetnénk.
A belga válogatott alapcsapatában kilencen a Premier League-ben futballoznak, míg a kispadon is csaknem fél tucat játékos van, akik Angliában keresik a kenyerüket.
Érdekes összecsapás lenne, ugyanis a belgák már bizonyították, hogy nehezen hozhatók zavarba. Megvannak a sztárjaik, akik egy az egyben bármikor képesek megnyerni egy párharcot. Mellette félelmetesen kontráznak, és az angolokhoz hasonlóan egy rakás jól fejelő emberük is van. A két csapat a G-csoportban már összemérte az erejét (a belgák nyertek Adnan Januzaj góljával), de sok mindenre nem lehet következtetni a meccsből, ugyanis addigra már mindketten továbbjutottak, ráadásul az angolok nyolc, míg a belgák kilenc helyen változtattak a kezdőjükön.
Ráadásul benne volt a pakliban, hogy egyik válogatott sem akarja majd megnyerni a meccset, mert a győztes a nehezebb ágon folytathatta a vb-szereplést.
A döntő forgatókönyvét minden bizonnyal az első gól alakítaná.
Ha az angolok szereznének vezetést, akkor Gareth Southgate csapata építhetne a betonvédelemre, a pontrúgásokra és a türelemjátékra. Azonban, ha a belgák találnának be először, akkor Angliának el kellene kezdeni futballozni, márpedig ezen a világbajnokságon a háromoroszlánosoknak még egyszer sem kellett futniuk az eredmény után.
A négy lehetséges döntős párosításból szinte lehetetlen megtippelni, hogy melyik lenne a legélesebb és a legjobb mérkőzés. Döntsék el önök!