Sorozatunkban bemutatjuk, pontosan milyen sportágakat figyelhetünk majd a világbajnokságokon, milyen versenyszámokat rendeznek, mikor és hol avatnak majd bajnokokat. Az utolsó részben az úszással foglalkozunk.
Versenyek: 2017. 07. 23 -30., Duna Aréna
Az úszás alapvetően egyéni sportág, noha mára egyre népszerűbbek a váltók és a vegyes váltók versenyszámai is.
A versenyek négy úszásnemben - gyors, hát, pillangó, mell - zajlanak, de a vegyesúszások során egy versenyző mind a négy nemben teljesít távot.
A medencés versenyek hossza 50 métertől egészen 1500 méterig terjednek. A délelőtti program során rendezik az előfutamokat, esténként a középfutamokat és a döntőket, mindig a legjobb időket teljesítő versenyzők lépnek tovább a középfutamokba (16), illetve a döntőkbe (8). 400 méter és annál hosszabb távok esetén a nyolc legjobb idő azonnal a döntőbe kerül és jellemzően még aznap megrendezik a finálét is.
Az úszás története
Az úszás története egyidős az emberiséggel, az ókori görögöknél az úszás egyet jelentett az alapvető műveltséggel, Napóleon seregében a kiképzés része volt. Versenyeket a 19. század óta rendeznek, Nagy-Britanniában voltak az első hivatalos küzdelmek.
Az úszás kezdetektől része az olimpiai programnak, a FINA világbajnokságok történetében eleinte 29 számban avattak világbajnokot, ez a szám 2015-ben már 42-re duzzadt.
Ami a világ jelenlegi erővonalait illeti, hatalmas fölényben vannak az amerikai sportolók. Elég csak a Rio után visszavonuló Michael Phelpst említeni, aki 23 olimpiai aranyat gyűjtött, de korábban Mark Spitz is szerzett egymaga kilencet és a ma is aktív Ryan Lochte-nak is van hat.
A női mezőnyből egyértelműen kiemelkedik Hosszú Katinka és az amerikai Katie Ledecky.
A magyar úszás történetét alapvetően meghatározta, hogy az úszás első olimpiai bajnoka Hajós Alfréd volt. A magyar úszósportnak megannyi kiemelkedő alakja volt, Egerszegi Krisztina a világ női úszósportjában egyedülálló módon öt egyéni olimpiai aranyérmet nyert, míg Darnyi Tamás négyszeres bajnokként 1985 és 1993 között veretlen volt nemzetközi versenyeken vegyes úszásban, de olimpiai bajnoki címet nyert még Szőke Kató, Gyenge Valéria, Székely Éva, Kovács Ági, Hosszú Katinka, Halmay Zoltán, Csík Ferenc, Szabó József, Wladár Sándor, Rózsa Norbert, Czene Attila és Gyurta Dániel is.
A mai magyar úszósportot Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Cseh László, Kapás Boglárka vagy éppen Kenderesi Tamás neve fémjelzi, de szerencsére nincs gond a közvetlen utánpótlással sem.
Ami a világbajnokságokat illeti, az éremtáblázatot toronymagasan az Egyesült Államok vezeti, Németország és Ausztrália előtt, a magyarok az előkelő hetedik helyen állnak, az úszóink eddig 26 arany, 15 ezüst és 25 bronzérmet szereztek a világbajnokságokon.
A 2015-ös kazanyi világbajnokságon hatodik lett az összesített éremtáblázatot figyelembe véve a magyar úszócsapat (3 arany, 2 ezüst, 4 bronz), vajon lehet ennél előrébb lépni a hazai rendezésű vb-n?
A budapesti vb-n 42 világbajnokot avatnak majd a következő számokban: férfi és női gyorson 50, 100, 200, 400, 800 és 1500 méteren, háton, mellen és pillangóban 50, 100 és 200 méteren, 200 és 400 méteres vegyes úszásban, 4x100 és 4x200 méteres gyorsváltóban és 4x100 méteres vegyes váltóban, valamint 4x100 méteres vegyes gyorsváltóban és 4x100 méteres vegyes vegyes váltóban.
A cikk megjelenését támogatta: FINA Budapest 2017