Gratulálok a magyar játékosoknak és a stábnak az ezüstéremhez! Gratulálok a horvát játékosoknak és edzőknek az aranyéremhez! Közepesen játszva, a szükségesnél kevesebb jó egyéni teljesítménnyel lettünk ezüstérmesek.
Minden nagy döntőt az egyéni párbajok határozzák meg, ebben most több sikert értek el a horvátok. Valahogy érezni lehetett az elejétől, hogy az aranyhoz az kell majd, hogy a végig kiemelkedőt nyújtó 3-4 meghatározó játékosunk mellé továbbiaknak kell felnőni. Egyrészt mert nem lehet két hétig ugyanazokra bízni a munkát, ők sem gépek, másrészt, mert egyre könnyebb lesz belőlünk felkészülni az ellenfeleknek. Az egyéni teljesítmények elemzése a kapitány és a stáb dolga, később, higgadtabban meg fogják tenni.
Meg fogjuk tudni, hogy mit gondolnak.
Minél alaposabb és sokrétűbb lesz az elmúlt két hét és az elmúlt hét hónap analízise, annál inkább nő majd a jó vagy még jobb szereplés esélye.
Meg kell emészteni a döntő elvesztését ahhoz, hogy mindenki örüljön az ezüstéremnek. Ha már jobb volt a döntőben a horvát csapat, akkor jobb így veszíteni, mint mondjuk az utolsó percben döntetlennél, egy kihagyott helyzetünket követő, ellentámadásból kapott góllal.
Azt kell mondjam az eredményhirdetést nézve, hogy más nemzet himnuszát mégiscsak jobb a dobogón, mint a lelátón állva hallgatni.
Legyetek büszkék a vb ezüstre, nagyon sokan cserélnének veletek.
Kemény Dénes