Nemrég aztán befutott a harmadik is, és Németh András némi tépelődés után úgy döntött, aláír - újabb négy évre a Herz-FTC-hez.
- A Fradiénál mennyivel kedvezőbb feltételeket kínált a Hypo? - kérdeztük Némethet.
- Sokkal kedvezőbbet, a két és fél, háromszorosát fizette volna. Megalapozhattam volna a nyugodt öregségemet. Az osztrákok négyéves szerződést ajánlottak, én erre azt feleltem, maximum két évről lehet szó, aztán most úgy néz ki, mégis négy lesz belőle, de itt, a Fradinál.
- Az általános sportbölcsesség szerint egy edzőnek három-négyévente kell váltania, ön pedig tíz ferencvárosi év után négy újabbat ír alá, miközben visszautasít egy szinte visszautasíthatatlan felkérést. Miért?
- Belém vésődött a múlt, az itt töltött esztendők egyre erősebben tartanak a klubnál. Maglódi Lajossal és visszavonulása óta Kökény Beával remek stábot alakítottunk ki, szívesen dolgozunk együtt, és a családomhoz se csak látogatóba szeretnék hazajárni. A váltás szükségességéről pedig annyit: kézilabdában végtelen a variációs lehetőségek száma, aki mégis csak önmagát ismétli, az egyszerűen lusta. Engem viszont az ösztönöz, hogy egyre több új gyakorlatot találjak ki, ezért, ha elszerződnék, szerintem egy évig gondolkodnom sem kellene, mégsem vezetnék két egyforma edzést.
- De nem szerződik, marad. Akár életfogytiglan, na jó, pályafutása végéig is?
- Akár addig is. El tudom képzelni.
- És ha néhány év múlva úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy nem a BL-döntő vagy a bajnoki cím, hanem mondjuk az ötödik helyezés lesz a reális célkitűzés?
- Attól még az a csapat is a Fradi lesz.
Ajánlat: