A Csöcsiang Egyetem kutatóinak vezetésével egy nemzetközi kutatócsoport olyan eszközt fejlesztett ki, amely képes a tüdőrák korai jeleit kimutatni a leheletből. A prototípus a leheletben található izoprén nevű vegyület szintjét elemzi, amely a tüdőrákos betegek esetében alacsony szokott lenni. Bár az izoprén koncentrációjának változása rendkívül csekély, a fejlesztők egy érzékeny szenzor segítségével képesek kimutatni ezt az eltérést.
A készülék kulcsa egy különleges nanotechnológiai anyag: a platina, indium, nikkel és oxigén kombinációjából készült ún. nanopehely - írja a Science Alert. Ezek a nanopelyhek az izoprénnel kölcsönhatásba kerülve elektronokat szabadítanak fel, amelyek mennyisége pontosan mérhető. Az eszköz érzékenysége lenyűgöző: akár 2 ppb (milliárdod rész) izoprénszintet is képes detektálni. (A ppb azt jelenti, hogy egymilliárd légrészecske között 2 darab izoprénmolekula van jelen.)
Az első kísérleti vizsgálatok során a tüdőrákos betegek leheletében az izoprén szintje 40 ppb alatt volt, míg az egészséges személyeknél meghaladta a 60 ppb-t.
Az eszköz nemcsak az izoprént tudja azonosítani más vegyületek között, hanem párás környezetben is megbízhatóan működik, ami kulcsfontosságú egy leheletet monitorozó diagnosztikai készülék esetében.
Mindezek ellenére a kutatók hangsúlyozzák, hogy még számos fejlesztésre van szükség, mielőtt a technológia kereskedelmi forgalomba kerülhetne.
További kutatások szükségesek a lehelet izoprénszintje és a tüdőrák közötti kapcsolat pontosabb feltárásához, valamint az adatelemző algoritmusok és hordozható eszközök integrálásához.
A tüdőrák a világ egyik leggyakoribb és legpusztítóbb daganatos megbetegedése, amely évente mintegy 1,8 millió halálesetet okoz, és elsősorban a dohányosokat veszélyezteti. A betegség gyakran csak előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra, amikor a kezelési lehetőségek már korlátozottak.
Az új technológia reményt adhat arra, hogy egy egyszerű, nem invazív vizsgálattal időben felismerhetővé váljon a betegség, jelentősen növelve a túlélési esélyeket.
Az ígéretes eredmények ellenére a kutatók óvatosságra intenek: a technológia tökéletesítése és széles körű tesztelése nélkülözhetetlen a megbízható diagnózis biztosítása érdekében.
A kutatás részletei az ACS Sensors tudományos folyóiratban jelentek meg.