Gyurcsány szerint többet kell tenni a tömegsportért

"Sikeres és erős magyar sportot szeretnénk. Olyat, amely büszke az eredményeire, múltjára, de kellően bátor és dinamikus ahhoz, hogy kinyissa világát" - jelentette ki Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági- és sportminiszter azon a keddi sajtótájékoztatón, amelyen a készülő sporttörvényt mutatta be a társadalmi vita utolsó fordulója előtt.

Bár a sport területén drasztikus változásokat nem fog hozni az Európai Unióhoz való csatlakozás, a sportvállalkozásoknak is be kell tartaniuk azokat a szabályokat, amelyek a közösség törvényei szerint kötelező érvényűek - többek között erről beszélt a Nemzeti Sportszövetség "Az EU-csatlakozás pozitív és negatív hatásai a magyar sportra" című budapesti fórumán Mesterházy Attila, a Gyermek- Ifjúsági és Sportminisztérium politikai államtitkára.

Mesterházy kiemelte: a csatlakozást követően is mindenki feladatának kell hogy tekintse az ország Európán belüli sportnagyhatalmi pozíciójának megőrzését, de emellett azt is el kell érni, hogy a családokon belül általánossá váljon az egészséges életmódra való nevelés, s a kormány - a már korábban megfogalmazott célok között - kiemelten kezeli az utánpótlás-nevelést is. "A sport területén nem egyszerű megfogalmazni az EU hatásait, hiszen a törvénykezés konkrétan nem foglalkozik ezzel a területtel" - tette hozzá az államtitkár.

A fórum meghívott vendége, Tilo Friedmann, a Német Sportszövetség brüsszeli irodájának igazgatója rövid előadásában megpróbálta bemutatni a hazai sportági szakszövetségek megjelent vezetőinek, illetve képviselőinek, hogy az általuk irányított szervezetre milyen kihívások várnak az EU-ban, illetve milyen - elsősorban - anyagi támogatásokhoz juthatnak a csatlakozás kapcsán. A finanszírozási lehetőségek alapszabályaként említette, hogy a pályázó szervezetek soha nem kapnak százszázalékos támogatást, a megfogalmazott projekt megvalósítását részben önerőből kell fedezniük. "Az élsportra és a világversenyek lebonyolítására az EU nem áldoz" - emelte ki.

Friedmann felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetségek jóval nagyobb eséllyel indulnak, ha úgynevezett sporton kívüli partnerekkel "erősítenek", s az is fontos, hogy idejében megtervezzék s még az aktuális határidők előtt beadják pályázataikat. A szakember az EU-s források között lehetőségként említette az úgynevezett Interreg-programot, amely határokon átívelő, helyi irányítású együttműködéseket támogat - ezek között kaphatnak szerepet a kisebb, külföldi partnerklubbal összefogó egyesületek, regionális folyamatok (például szakemberképzés) -, valamint az Ifjúság-programot, amely jövőre különösen fontos szerepet kap, hiszen 2004 a sporttal való nevelés éve lesz az Európai Unióban.

Friedmann azt tanácsolta a jelenlévőknek, hogy hasznos, ha a szövetségen belül külön felelőst bíznak meg a pályázatok koordinálásával. "A helyzet nem túl rózsás, úgy tűnik, hogy sportcéllal nem igazán lehet az EU-s pénzekre pályázni" - összegezte a fórum tapasztalatait Berényi János, a Nemzeti Sportszövetség elnöke, ugyanakkor hozzátette: "Más címke alatt, más utakon kell megpróbálnunk támogatáshoz jutni."