A tojásfoci pasaréti úttörője

Mintha csak egy hollywoodi filmrendező alakította volna Gogolák Péter életét: egy 14 éves gyerek családjával 1956-ban elhagyja az országot, és az Egyesült Államokba távozik, ahol később komoly hírnevet szerez magának amerikaifutball-játékosként. Pete Gogolak tagja volt annak a négytagú delegációnak, amelyet a Fehér Ház küldött a forradalom ötvenedik évfordulójára Magyarországra, és amelyben rajta kívül helyet kapott még George Pataki, New York kormányzója, Steven F. Udvar-Hazy üzletember és April H. Foley budapesti nagykövet. Ez a látogatás adta az apropót, hogy áttekintsük pályáját.

Hogy jól végezte a dolgát, arra bizonyíték, hogy 1964-ben az Amerikai Futball Ligában szereplő (AFL) Buffalo Bills a draft tizenkettedik körében lefoglalta a játékjogát. Akkoriban még két ligában zajlottak az események, a már említett AFL-ben, valamint az NFL-ben (Nemzeti Futball Liga), és a két bajnokság között elég feszült volt a viszony.

"Nagyon boldog voltam, ugyanakkor kicsit csalódott is, mert nem NFL-es csapat draftolt" - mesélte Gogolák. "Senki nem bízott bennem az új rúgóstílusom miatt, csak Harvey Johnson, a Buffalo megfigyelője mondta azt, hogy ennek a srácnak adunk egy esélyt."

Nem mindenki örült azonban az érkezésének, Jack Kemp, a Bills irányítója (quarterback), nem szimpatizált Gogolák újításával, és nem volt hajlandó tartani a labdát az elrúgás előtt, mert féltette az ujját. Így Daryle Lemonica lett a társa, akivel hamar megtalálták az összhangot.

"Mindig jobban szerettem olyan társsal együttműködni, aki nem volt a pályán, hanem velem együtt jött be a rúgásra. A rúgóknak sokszor olyankor kell beugrania, amikor nem megy a csapatnak a támadás, és nem szerencsés, ha ilyenkor egy irányító fogja a labdát, akinek még az jár a fejében, hogy miként kellett volna megoldani a harmadik kísérletet. Olyan valaki kellett, aki tökéletesen tud a labda tartására koncentrálni, Lamonica ilyen volt, ezért alkottunk jó párost."

"Senki nem tartotta még a labdát olyan játékosnak, aki rüszttel rúgta meg azt, emiatt volt is bennem kétely de Gogolák tudta, mit csinál" - ezek már Lamonica szavai. "Megvolt a módszerünk, ha messziről rúgott, akkor azt kérte, hogy döntsem meg a labdát, a 30 yardnál (27,4 méter) közelebbi kísérleteknél pedig egyenesen kellett tartanom. Nagyszerű rúgójátékos volt, a labdái szinte kirrobantak és magasan szálltak, emiatt felugorva sem tudták blokkolni."

Már első buffalói meccsén bizonyította, hogy érti a dolgát, az előszezonban játszott, New York Nets elleni találkozón 57 yardról szerzett mezőnygólt, ami csúcsnak számított, és nem mellesleg nyert is a Bills 26-13-ra.

"Azért volt nagy jelentősége a rúgásnak, mert az emberek elkezdtek hinni benne, hogy az új stílus életképes, és hogy igenis meg tudom csinálni azt, amiben sokan kételkedtek. Ez volt a legtávolabbi mezőnygól az amerikaifutball-történetében, tele voltak az újságok a Buffalóval, kivéve a New York-i lapokat, ők ugyanis a két liga rivalizálása miatt egy szót sem írtak az esetről."

Első profi idényében 102 pontot ért el, ezzel a második legeredményesebb játékos volt a ligában, 29 mezőnygól-kísérletéből 19 sikeres volt (65,5%), 46-ból 45-ször értékesítette a touchdown utáni bónuszrúgást, és 47 yard volt a legtávolabbi eredményes próbálkozása. Az idényt 12 győzelemmel és 2 vereséggel zárta a Buffalo, amely meg sem állt a nagydöntőig, ahol az esélyesebb San Diego Chargers kénytelen volt fejet hajtani, 20-7-re nyert a Bills.

A következő évben is jól termelt hősünk, 115 pontot szerzett, több mezőnygólt rúgott (28), mint egy évvel korábban, de romlott a hatékonysága (60,9%). Csapata ismét jól szerepelt, az alapszakaszban 10 győzelem mellett 3 vereség és 1 döntetlen került a statisztikába, a döntőben pedig ismét a San Diego következett. Bár jobb mutatóval bírt a Bills, mégis a Chargers volt az esélyes, mert több fontos ember is sérült volt, ráadásul a 64-es finálé hőse, Cookie Gilchrist már Denverben gyűjtötette a pontokat.

Ennek ellenére hengerelt a Buffalo, 23-0 lett a vége, Jack Kemp, az irányító lett a mérkőzés embere, de Gogolák is hozzátette a magáét, összesen 11 pontot szerzett, rúgott három mezőnygólt és értékesített két bónuszrúgást. Mint később kiderült, ez volt az utolsó mérkőzése buffalóiként, a 11 ezer dolláros fizetés helyett 20 ezret szeretett volna kapni, de ebbe a vezetőség nem ment bele, így szabadügynök státuszba került, és elvitte az NFL-ben vitézkedő New York Giants.