Riquelme, a tökéletes tízes

Argentínában van egy nagyon népszerű, az egész országot lázban tartó "játék": Diego Armando Maradona visszavonulása óta körülbelül éves rendszerességgel kikiáltanak valakit az "új Maradonának". Az elmúlt években Javier Saviola, Pablo Amiar, Andrés d'Alessandro, Carlos Tévez, újabban pedig Lionel Messi, majd Sergio Agüero is viselte a megtisztelő jelzőt, de a tény attól még tény marad: a mágikus tízes mez a németországi világbajnokságon Juan Román Riquelmén feszült.

Közben a Boca Juniorsban is rendszeresen játszott, nem is rosszul, hiszen a még mindig tinédzser Romy játéka a nemzeti tizenegyet gardírozó Daniel Passarella tetszését is elnyerte, aki a Kolumbia elleni vb-selejtezőn pályára is küldte. A mondialra utazó keretbe persze még nem került be, de 1998 nyarán mégis megjárta Franciaországot.

Egészen pontosan a touloni utánpótlás-viadalra volt hivatalos, amelyen káprázatos játékkal a döntőbe vezette csapatát, ahol az argentinok a házigazdákat 2-0-ra legyőzve megszerezték az aranyérmet - Riquelmét pedig a torna legjobb játékosának választották. A nagyválogatottban ennek ellenére a továbbiakban sem vették számításba, a Passarella távozása után kinevezett Marcelo Bielsa inkább Pablo Aimart favorizálta, így második válogatottságára két évet kellett várnia, annak ellenére, hogy klubszinten továbbra is rendkívül eredményesen futballozott.

Az 1999-es, Paraguayban megrendezett Copa Américára aztán mégiscsak benevezte Bielsa, de a tornán nem jött ki a lépés az albicelestének. Riquelme az első mérkőzésen kívül, amikor a 90. percben cserélték le, végigjátszotta mind a négy összecsapást - azért csak négyet, mert miután az argentinok másodikként végeztek csoportjukban, a legjobb nyolc között Brazíliával kellett megmérkőzniük, és a későbbi győztes ellen vereséget szenvedtek (Romy azóta sem vett részt Copa Américán).

Ezután Bielsa nem számított a középpályásra, a 2002-es világbajnoki keretbe sem hívta meg, így Juan Román csak televízión szemlélhette, amint Juan Sebastián Verónék már a csoportkörben búcsúzni kényszerültek. A Boca Juniorsban azonban továbbra is sikert sikerre halmozott, az 1998-as apertura után az 1999-es clausurát is megnyerte a klubbal, utóbbi fél évben pedig a bajnokság legjobb játékosának is megválasztották, csakúgy, mint 2000 őszén, amikor a Boca úgyszintén a tabella élén zárta az aperturát.

A 2001-es Libertadores-kupa döntőjében a Cruz Azul ellen győzött a Bocával

Carlos Bianchival a kispadon szárnyaltak a sárga-kékek, így Riquelme csillaga is tovább emelkedett, 2000-ben és 2001-ben a Boca megnyerte a Libertadores-kupát, előbbi esztendőben pedig a Világkupát is elhódította, 2-1-re legyőzve a Bajnokok Ligája akkori címvédőjét, a Real Madridot - Romy pedig természetesen azt a mérkőzést is végigjátszotta. Az egyéni elismerések sem maradhattak el, 2001-ben a kiváló játékmestert az év legjobb játékosa címmel tüntették ki Argentínában, valamint az uruguayi El País hagyományos szavazásán is az élen végzett, azaz nem akadt nála jobb labdarúgó a kontinensen.