Álom lenne az újabb érem a kézivébén

Január 16-a és február 1-je között Horvátország hét városa ad otthont a XXI. férfikézilabda-világbajnokságnak. A magyar válogatott 16. alkalommal száll harcba a minél jobb helyezés reményében. Az eddigi történelem során mindössze egyszer sikerült érmet nyerni, 1986-ban, ezen kívül egyszer, 1997-ben jutott négy közé az együttes.

A magyar férfikézilabda-válogatott eddig tizenöt alkalommal vett részt világbajnokságon. A bemutatkozásra az 1958-as, a Német Demokratikus Köztársaságban rendezett vébén adódott lehetőség, akkor a csapat a csoportmeccsek során kikapott Csehszlovákiától (11-26), Németországtól (15-22) és Norvégiától (21-23), döntetlent játszott Romániával (16-16), s legyőzte Izlandot (19-16), majd a helyosztón 24-16-ra felülmúlta Jugoszláviát, s hetedik lett.

Ami a legsikeresebb szereplést illeti: 1986-ban, Svájcban az együttes ezüstérmes lett úgy, hogy Svédországot, Dániát, Algériát, Izlandot, Romániát és Koreát is legyőzte, s csupán a döntőben szenvedett vereséget Jugoszláviától. Az All-Star csapatban helyet kapott Kovács Péter, aki 45 találatával a vb negyedik legjobb góllövője volt - s aki 1978-ban, a lengyel Jerzy Klempellel holtversenyben már volt gólkirály. (Négy közé még egyszer, 1997-ben jutott a csapat, de nem sikerült felkapaszkodni a dobogóra.)

Az 1993-as, svédországi vébén Éles József is gólkirály lett, a svájci Marc Baumgartnerrel és a koreai Kjung-Sin Junnal együtt 41 gólt szerzett. A 2003-as világbajnokságon, Portugáliában Perez Carlos volt a legeredményesebb, a Veszprém klasszisa 64 találattal járult hozzá az olimpiai kvalifikáció kivívásához. (Rajtuk kívül gólkirályi címmel még Fenyő András dicsekedhet, aki 1964-ben a román Moserrel és a jugoszláv Milkoviccsal volt társbérletben a legeredményesebb.)

A 2005-ös vébét kihagyta a csapat, 2007-ben pedig hiába kezdett pazarul, s nyerte meg zsinórban első négy mérkőzését, az utolsó három középdöntö-összecsapáson nem sikerült megszereznie a nyolc közé jutáshoz szükséges egyetlen pontocskát. A Skaliczki-csapat végül a 9. lett, a helyosztón 34-33-ra verte Szlovéniát.

Az eddig világbajnokságok dobogósai:

	év	aranyérem	ezüstérem	bronzérem
I.	1938	Franciaország	Ausztria	Svédország
II.	1954	Svédország	Franciaország	Csehszlovákia
III.	1958	Svédország	Csehszlovákia	Németország
IV.	1961	Románia	Csehszlovákia	Svédország
V.	1964	Románia	Svédország	Csehszlovákia
VI.	1967	Csehszlovákia	Dánia	Románia
VII.	1970	Románia	NDK	Jugoszlávia
VIII.	1974	Románia	NDK	Jugoszlávia
IX.	1978	NSZK	Szovjetunió	NDK
X.	1982	Szovjetunió	Jugoszlávia	Lengyelország
XI.	1986	Jugoszlávia	MAGYARORSZÁG	NDK
XII.	1990	Svédország	Szovjetunió	Románia
XIII.	1993	Oroszország	Franciaország	Svédország
XIV.	1995	Franciaország	Horvátország	Svédország
XV.	1997	Oroszország	Svédország	Franciaország
XVI.	1999	Svédország	Oroszország	Jugoszlávia
XVII	2001	Franciaország	Svédország	Jugoszlávia
XVIII.	2003	Horvátország	Németország	Franciaország
XIX.	2005	Spanyolország	Horvátország	Franciaország
XX	2007	Németország	Lengyelország	Dánia