A házigazdaságért ezúttal ötödször pályázó brazil város Madridot előzte meg a döntő voksoláson, amelyben 66:32-re győzött. A NOB-szavazás első körében Chicago, a másodikban pedig Tokió esett ki.
A fogadóirodáknál a legnagyobb esélyesnek tartott Chicago első körös búcsúja óriási meglepetésnek számított, hiszen a legtöbb elemző korábban azt jósolta, hogy Barack Obama erőteljes kampány- és lobbitevékenységének köszönhetően Atlanta után húsz évvel 2016-ban ismét az Egyesült Államokban lesznek a játékok.
Chicago legnagyobb vetélytársának Rio de Janeirót tartották, elsősorban azért, mert a dél-amerikai kontinens korábban még sosem rendezhetett olimpiát. Habár a sportlétesítmények és a szállodák terén egyelőre Rio áll a legrosszabbul a négy város közül, a legtöbb pénzt is - 14,4 milliárd dollárt - a brazilok szánták az eseményre, a szervezők pedig prezentációjukban kiemelték, hogy azonnal megkezdik a tervek kivitelezését, ha számukra kedvező döntés születik. 2014-ben futballvébé is lesz Brazíliában.
Amikor Jacques Rogge, a NOB elnöke kibontotta a győztes nevét tartalmazó borítékot, és bejelentette, hogy Rio lesz a rendező, közel 50 ezren ünnepeltek a Copacabanán, ahová több százezer embert várnak bulizni.
Rio de Janeiro olimpiai pályázatának gondolata tizenhat évvel ezelőtt, 1993-ban fogant meg, egy futballvezér és egy médiamágnás fejében. Joao Havelange, a FIFA akkori elnöke és Roberto Marinho, a Globo médiabirodalom feje megkeresték Rio polgármesterét, Cesar Maiát az olimpiarendezés ötletével. Maiáról tudták, hogy Rio de Janeirót a földkerekség egyik legfontosabb városává akarja fejleszteni, s ebbe az elképzelésbe beleillett az olimpiai pályázat gondolata - a polgármester nem is tért ki a felkérés elől. A kudarc elkedvetlenítette a rióiakat, és a 2008-as olimpiára nem is pályáztak, inkább a 2007-es Pánamerikai Játékok megszerzését tűzték ki célul. Ezt a törekvésüket siker is koronázta, a viadalt pedig minden idők egyik legjobb rendezvényeként emlegették a sportdiplomaták. A siker megnövelte a brazilok étvágyát és önbizalmát, harcba indultak a 2012-es olimpia rendezéséért, ám - bár ezúttal több szavazatot kaptak, mint nyolc évvel korábban - a 2005-ös szingapúri NOB-ülésen nem lehetett megakadályozni London győzelmét. |
"A világ tíz legerősebb gazdasága közül Brazília az egyedüli, amely még nem rendezhetett ötkarikás játékokat" - hangsúlyozta az államfő, aki arról is győzködte a jelenlévőket, a rossz közbiztonságról szóló hírek ellenére képesek biztonságos olimpiát rendezni.
"Szent nap ez számomra" - mondta az elnök már az eredményhirdetés után. "Teljes szívünkkel arra készülünk, hogy olyan csodálatos olimpiát rendezzünk, amilyenben még nem volt része a világnak."
A brazilok sikeréért sokat tett az élő legendának számító labdarúgó, Pelé is, aki elsősorban szintén a NOB-tagok igazságérzetére igyekezett hatni, amikor azt hangsúlyozta: Dél-Amerika megérdemel már egy olimpiát. "Nagyobb sikernek tartom a 2016-os olimpia rendezésének elnyerését, mintha egy labdarúgó-világbajnokságot nyertünk volna" - sírta el magát a háromszoros futballvilágbajnok.
A brazil küldöttség pár másodperccel az eredményhirdetés után
A pénteki szavazás első körében Chicago kapta a legkevesebb szavazatot, a másodikban pedig Tokió esett ki, de mivel sem Madrid, sem Rio nem kapta meg a voksok több mint ötven százalékát, csak az utolsó forduló döntött.
Madrid talpon maradása ugyancsak váratlan fejlemény volt, hiszen előzetesen a spanyol fővárosnak adták a legkisebb esélyt, elsősorban azért, mert 2012-ben is európai város, London lesz a házigazda. A tekintélyes William Hill fogadóirodánál például 17-szeres nyereményt ért volna Madrid győzelme, míg Chicago sikerére mindössze 1,8-szoros szorzóval lehetett fogadni, Rio diadala pedig a feltett tét 2,62-szorosát éri.
A szavazási fordulók eredményei
|
Most nem Obama volt a nyerő
Barack Obama hiába volt az első amerikai elnök, aki elutazott a NOB olimpiai rendezésről szóló szavazására. "Megígérhetem, hogy Chicago és az Egyesült Államok büszkévé teszi majd az egész világot" - mondta péntek délelőtti kortesbeszédében az Egyesült Államok első embere, aki feleségevel együtt személyes élményeiken keresztül mutatta be az amerikai nagyvárost, amelyben tavaly novemberben választási győzelmét ünnepelhette. "Egy olyan helyről van szó, ahol arra törekszünk, hogy a mindennapos örömök mellett azt is ünnepelhessük, ami mássá tesz bennünket. Tudjuk, hogy hogyan kell világeseményeket rendezni, az 1994-es labdarúgó-világbajnokságon bebizonyítottuk ezt" - mondta.
Hiába tette oda magát
Obama korábban 25 évig élt Chicagóban, jelenleg is sokat tartózkodik ott, és ahogy fogalmazott: nagyon örülne, ha a családjával a szomszédságukban köszönthetnék a világot. Erre azonban legalább 2020-ig bizonyosan várnia kell.
Obama a prezentáció után egy villámlátogatás erejéig találkozott a dán miniszterelnökkel, illetve az ország királynőjével is, fél egykor azonban már el is hagyta Koppenhágát.
Érzelmi húrokat pengettek a spanyolok
A madridiak ásza a NOB tiszteletbeli örökös elnöke, a 89 éves Juan Antonio Samaranch volt, aki elsősorban a lelkeket vette célba, amikor kijelentette: tudja, hogy élete a végéhez közeledik, és szeretné látni, hogy országa olimpiát rendez 2016-ban.
I. János Károly király szintén a saját személyét, illetve a királyi család sportszeretetét helyezte előtérbe, megemlítve, hogy ő maga 1972-ben vitorlázóként volt olimpikon, míg több unokája önkéntesként venne részt a 2016-os madridi játékokon. Szerinte a spanyol nép teljes mértékben támogatja a rendezést, és garantálja az olimpia és paralimpia sikerét.
Madrid egyik patinás terén, a Plaza de Orientén összegyűlt ezrek szinte megnémultak, amikor megtudták a szavazás végeredményét. Néhányan a könnyeiket törölgették, mások lehajtott fejjel ballagtak hazafelé. Madrid már harmadszor maradt alul az olimpia rendezésért folyó küzdelemben. Először az 1972-es rendezésért szállt harcba, ott végül München lett a házigazda, s az előző ciklusban is hiába próbálkozott.
Tokió a környezetvédelemre koncentrált
A 1964-ben házigazdaként már bemutatkozó Tokió elsősorban a környezetvédelmi szempontok köré szervezte utolsó prezentációját. Jukio Hatojama miniszterelnök azt ígérte: Japán megmutatja a világnak, hogyan lehet egy ilyen monstre eseményt lebonyolítani a környezet károsítása nélkül. "Az ötkarikás mozgalom új iránya egyértelműen az ember és a természet kapcsolatának kihangsúlyozása, és Tokió élharcosa lesz ennek."
Az ázsiaiak ugyancsak tervezetük nagy erényének tartották, hogy a sportlövészeten kívül minden sportág versenyeit egy nyolc kilométeres zónán belül bonyolítottak volna le. Hangsúlyozták azt is, hogy időközben javultak a lakossági támogatottság adatai: míg korábban csak a tokióiak 56 százaléka örült volna annak, ha városuk rendezi az olimpiát, egy friss közvélemény-kutatás szerint ma már ez a szám 80,9 százalék.
A NOB adatai szerint a 106 tag közül 104 volt jelen Koppenhágában - köztük két magyar, Schmitt Pál és Aján Tamás. A négy versenyben maradt város összesen hét képviselője az első fordulóban nem szavazhatott, Jacques Rogge NOB-elnök hagyományosan tartózkodott, a dél-koreai Kun Hi Li pedig eltiltása miatt nem maradt ki a szavazásból.
Tavaly január 14-ig lehetett jelentkezni a 2016-os olimpiára, sokáig Budapest is fontolgatta, hogy pályázik az eseményre, de a megvalósíthatósági tanulmányok alapján végül elvetették a tervet. Hét város nyújtott be pályázati anyagot, Tokió, Chicago, Rio de Janeiro, Madrid, Prága, Doha és Baku közül a papírformának megfelelően utóbbi három esett ki első körben.