Gyermekded érvekkel küzd a videobíró ellen a FIFA

Könnyen cáfolható ellenérvekkel söpri le az asztalról videobíró bevezetésére tett javaslatokat a Nemzeközi Labdarúgó Szövetség (FIFA), pedig hosszú távon elodázhatatlannak tűnik a technika segítségül hívása. A szórakoztatóipar egyik csúcsának számító futballban ma is rendszeresek a nyilvánvaló bírói tévedések által eldöntött mérkőzések, miközben más sportágaknak egyértelműen hasznára vált a külső segítség.

Három nagy téttel bíró mérkőzésen is komoly játékvezetői hiba döntötte el a végeredményt a közelmúltban, de negyediknek idevehetjük Drogba méteres lesgólját is a szombati MU-Chelsea rangadóról, amely könnyen lehet, hogy manchesteriek bajnoki címébe kerül majd. A FIFA szabályalkotó testülete, az IFAB március 6-i ülésén ennek ellenére ismét kategorikusan elutasította a videobíró használatát. A szervezet legfőbb érve a technika segítségül hívása ellen a "játék egyetemességének óvása", nekünk viszont a "játék igazságosságának növelése" lebeg a szemünk előtt. Álláspontunk szerint a helyes célkitűzés az lenne, hogy legalább a legfajsúlyosabb, legnagyobb téttel bíró meccseken ne fordulhasson elő, hogy egy téves ítélet döntsön el mindent.

Mi is az a videobíró?

Természetesen nem arra gondolunk, hogy a játékvezető minden vitatott döntése után meg kéne nézni az adott jelenet visszajátszasát, a büntetők, a piros lapok, a gólvonal környékére pattanó labdák és a leshelyzetek felülvizsgálatát azonban indokolt esetben el lehetne végezni egy-egy mérkőzésen. Hogy ez milyen keretek között történne, arra számos működőképes modellt ki lehetne dolgozni, mi is elképzeltünk egy rendszert, melynek megvalósítását lehetségesnek tartjuk.

Ebben a videobíró egy képzett játékvezető, aki maga is szerzett tapasztalatokat a pályán, és aki az oldalvonal mellől, monitorról nézi a mérkőzést. Ha a játékvezető bizonytalan egy ítéletben, természetesen maga is kérhetné kollégája segítéségét - mint ahogy adott esetben a partjelzőkkel is konzultál meccs közben, ma már többnyire rádión - a csapatok edzői pedig az amerikaifutball mintájára félidőnként egyszer-egyszer úgynevezett challenge-et kérhetnének, ha nem értenek egyet az ítélettel - ilyenkor a videobíró megnézné az eset lassításait, majd döntene.

Számos sportág - köztük a focihoz hasonlóan jelentős tradíciókkal bíró tenisz, a csapatsportok közül pedig a jégkorong, a kosárlabda és az amerikafutball - már bizonyította, hogy ésszerű feltételek mellett a modern technika igazságosabbá teheti a játékot.

Érvek és ellenérvek

A fent említett IFAB-ülésen született egy közlemény a videobíró elutasításának okairól; az alábbiakban vitába szállunk a IFAB ellenérveivel, melyek mindegyikére találtunk megoldást.

IFAB: A játék egyetemessége: a futballt a világon mindenhol egyforma szabályok szerint játsszák, egy tinédzser csapat éppúgy, mint egy Bajnokok Ligája-részvevő együttes.

Ellenérv: "Egyértelműen az a véleményem, hogy a legnagyobb világversenyeken - vb, olimpia, kontinentális tornák - be kellene vezetni, hiszen a mai futballban már hatalmas a tét, óriási pénzekért játszanak" - nyilatkozta Bicskei Bertalan a Sport plusznak március közepén, s lényegében ugyanezt az álláspontot képviselte egy másik korábbi szövetségi kapitány, Csank János is.

Azért, mert az ifimeccseken téves döntések születnek, nem kéne a Bajnokok Ligáját is erre kárhoztatni. Egyébként se gondolja senki, hogy jelenleg a világ minden pályáján azonos feltétlek lennének. Egy közeli példa: a megyei I-ben szereplő Bicskei TC egyik tavalyi meccsén a partjelző a második félidőben ráunt a meccsre, zászlaját ledobta a felezővonalnál, elment a pálya menti kocsmába, majd néhány perccel lefújás előtt visszatért ellátni feladatát.

A játékszabályok nem változnának meg a videobírótól, csak a szabályok alkalmazása. Filozófikusabb észrevétel, de igaz: még a futballpályák mérete sem egyforma. A hossz bármennyi lehet 120 és 90 méter, a szélesség pedig 45 és 90 méter közt. (Esterházy Péter klasszikus kérdése: létezik-e valahol a világon négyzet alakú focipálya? Teljesen szabályos lenne.)

Ez után nem lehetne tízféleképpen dönteni

IFAB: Emberi tényező: nem számít, milyen technikát alkalmaznak, a végső döntést egy embernek kell meghoznia. Azért van erre szükség, mert sokszor még a televíziós lassítás után is tízféleképpen döntene tíz szakértő.

Ellenérv: Louis van Gaal, a Bayern München edzője szerint azonban "őrültség, hogy nem használjuk a technikát. Az elmúlt tíz évben annyira felgyorsult a játék, hogy egy bíró már nem elég: térfelenként szükség volna egyre, ezen kívül egy harmadikra, aki monitorról figyeli a mérkőzést. Fontos lenne kivenni az emberi hibákat a döntésekből, azaz a technikát használni a lesek megítélésénél is."

A szabályalkotóknak ugyan igazuk van abban, hogy a végső döntést egy embernek kell meghoznia, ez azonban lehetne maga a videobíró is - aki viszont komolyabb bizonyíték alapján ítélne, mint jelenleg a játékvezetők.

IFAB: A szurkolók szeretnek minden incidensen vitatkozni. Ez része a sport emberi oldalának.

Ellenérv: Mivel a videobírót csak a legfontosabb esetekben kérdeznék, maradna vita bőven a drukkereknek, bár nem gondoljuk, hogy egy játékos teljesíményénél izgalmasabb téma lenne a játékvezetőé. Egy-egy rangadó ürügyén pedig meccs nélkül is képesek vitatkozni a táborok.

IFAB: Pénzügyi szempont: a modern technológia nagyon költséges, ezért nem alkalmazható globálisan.

Ellenérv: Világszerte valóban nem, de a legmagasabb szintű tornákra korlátozva bőven megoldható. Sőt, ha sólyomszem, infrakamera, chip és egyéb speciális eszközök helyett beérjük a gólvonallal egy síkban lévő kamerákkal és a visszajátszásokkal, akkor is lehet a jelenleginél jobb döntéseket hozni, pusztán a tv-felvételek alapján. Henry kezezése, a Bayern lese és a Valencia-védők fejese egyaránt lelepleződött volna már így is, elég lett volna rádión odaszólni a pályabírónak. Mi több, ha a videobíró a pálya szélén kapna helyet, még adóvevő sem kellett volna.

A szintén a videobíró mellett érvelő Felix Magath az IFAB-hoz hasonlóan ugyancsak az anyagiakra hivatkozik, csak éppen a másik oldalról. "Manapság már túl sok pénz van a futballban ahhoz, hogy a hibák esetleg tönkretegyenek egy klubot" - mondta még a Bayern München edzőjeként.

IFAB: Már a technika alkalmazására tett jelenlegi kísérletek is sokba kerülnek, az IFAB pedig alapos megfontolás után úgy döntött, nem költ óriást pénzeket olyan fejlesztésekre, melyeket végül talán nem is alkalmaznak majd.

Ellenérv: Csak a nemzetközi szövetségen múlik, hogy bevessék ezeket a technikákat. A Bayernnél már működik egy zárt kameraláncon alapuló, minden egyes játékost nyomon követő rendszer, amely alkalmas lenne a videobíró kiszolgálására. Az UEFA ugyanilyen rendszerrel méri a BL-ben a játékosok futómennyiségét, Angliában pedig nagyon hasonló a ProZone-rendszer.

Klose lesgólja egy BL-nyolcaddöntőben

IFAB: A technika szélesebb körű használata: ha a FIFA engedélyezte volna a gólvonal bekamerázását, mi akadályozta volna meg a játék más elemeinek videós ellenőrzését? A pálya bármely részén történteket meg lehetne kérdőjelezni.

Ellenérv: Jelenleg is állandó viták kísérik a szabályok alkalmazását, és vitatják a pálya minden részén történteket. A challenge-ek korlátozott száma biztosítaná, hogy az igazán fontos döntések pontosabbak lehessenek, de az edzők is csak akkor folyamodjanak ehhez az eszközhöz, ha biztosak benne, hogy igazsagtalanság érte a csapatukat.

IFAB: A játék természete: a futball egy dinamikus sport, amit nem lehet megállítani, hogy felülvizsgáljunk egy döntést. Ha leállítanánk a játékot, megtörhetne a ritmus, és megakadályozhatná a gólhelyzeteket. Ugyancsak értelmetlen lenne minden második percben megállítani a játékot egy ítélet felülvizsgálata miatt, mivel ez ellentétes a játék természetes dinamizmusával.

Ellenérv: Ha egy csapatnyi bepörgött futballista a játékvezetőt körbevéve vitatja az ítéletet, a reklamáció sok esetben jóval tovább is eltart, mintha felvételek alapján hoznának egy vitathatatlan döntést.

Alex Ferguson már 2005-ben kifejtette erről a vélemyényét. "Eleinte én is elleneztem a video alkalmazását, hiszen akkor még úgy gondoltam, hogy sok időbe telne, míg a játékvezető visszanézi a vitatott eseteket. Másnap azonban elolvastam egy cikket, amely azt javasolta, hogy amennyiben a játékvezető 30 másodpercen belül nem bírálja felül önmagát, akkor azonnal folytatódna a játék. Fél perc az körülbelül ugyanannyi időt tesz ki, mint mondjuk egy szabadrúgás, egy szöglet vagy egy kirúgás elrendezése, azaz egyáltalán nem menne kárba sok idő" - jelentette ki a Manchester United menedzsere.

Ezen kívül más sportok - például a jégkorong - is bizonyítják, hogy cseppet sem válik széttördeltté a játék a videobírótól. Ha a videobíró szerepét a gólhelyzetet befolyásoló ítéletekre, illetve a bíró háta mögött történt, piros lapot érő szabálytalanságokra korlátoznánk, sok meccsen csak egyetlen egyszer kellene a technikának beavatkoznia, de éppen az biztosítaná az igazságos végeredményt.

Sőt, a leshatáron sokszor tévesen megállított támadók tovább engedésével még dinamikusabbá is válhatna a játék, az ilyen esetekben a partjelző - ahogy egyébként most is - csupán a saját meglátását jelezné, a végső szót a videobíró mondaná ki a támadás végén.

Henry kezezése a francia-ír vb-pótselejtezőn

Ellentmondásos az is, hogy a videobírótól olyan látványosan tartózkodó FIFA az ellen már nem tiltakozik, hogy a nemzeti szövetségek utólag, videofelvétel alapján tiltsanak el játékosokat, mely eljárás ma már mindennapos a nemzetközi gyakorlatban.

A nyári világbajnokság mérföldkő lehet

Az [origo] kérdésére Vágner László, az MLSZ játékvezetői bizottságának elnöke elismerte: a videobíró pontosan az utódait védené, elvégre többé nem lehetne őket ostorozni meccseket eldöntő ítéleteik miatt.

A jb-elnök kifejtette ugyanakkor ellenérzéseit: "Alapvető, hogy a videobíró bevezetéséhez meg kell változtatni a szabályokat: döntési jogkört kell biztosítani a számára. Ugyanakkor csak az egyértelmű szituációknál lenne értelme, például a gólvonalra csapódó labdáknál, ahol a lövés vagy bent van, vagy nincs. Mit csinálunk, ha az asszisztens lest int? Megállítjuk a játékot, aztán kiderül, hogy mégsem volt az, de mi történik utána?" - teszi fel a kérdést az UEFA nemzetközi ellenőre, aki szerint az egész kérdéskörben mérföldkő lehet a nyári világbajnokság: "Nagyon sok múlik majd azon, hogy milyen lesz a bíráskodás Dél-Afrikában. Már sokan követelik a változásokat, nagy a nyomás a FIFA-n, de Blatter eddig ellenállt. A vb viszont mérföldő lehet, ha sok játékvezetői hibázik, esetleg súlyos következményekkel járó téves döntéseket hoz."

Fantomkezezés az Európa Ligában

Alapvetően videobíró-ellenes hangot ütött meg az általunk szintén felkeresett Puhl Sándor: "Egyáltalán nem támogatom, mert elveszi az emberi jellegét a sportnak. Mindenki az igazságot akarja, de csak ha neki van igaza. A gólvonalra lepattanó labdát egyértelműen meg lehet ítélni, ezért ennek teret adnék, a játék viszont elemeiben szubjektív."

Felvetésünkre, hogy az elmúlt hónapok nagy tévedéseit könnyen kiszűrhették volna akár tv-közvetítés alapján is, Puhl az [origo] elképzeléséhez hasonlót vázolt fel: "Én egy olyan ellenőrt engednék a pálya mellé, aki korábban maga is játékvezető volt, tehát tökéletesen ismeri a szabályokat és van tapasztalata. Ez az ellenőr monitoron követné az eseményeket. Azonban a tévétársaságokkal le kell beszélni, hogy a kritikus szituációkat rögtön játsszák vissza, mert sokszor csak 2-3 perc elteltével jutunk el az ismétlésekig, annyira felgyorsult a játék."

A korábban négyszer a világ legjobbjának választott játékvezető beszélt egy magyar fejlesztésről is, amely pályánként mintegy százmillió forintba kerülne, és amely "nagyon okos dolgokra képes". (A találmányról bővebben a keretes írásunkban.)

"A technikát használni kell, kezelni kell, de csak módjával. A világbajnokságon, Európa-bajnokságon, Bajnokok Ligájában és a vb-selejtezőkön nyújtanék valamilyen segítséget" - összegzett kérésünkre Puhl.

Tenisz: minden harmadik kifogásolt ítélet téves

A teniszben a 2006-os US Open volt az első Grand Slam-torna, ahol alkalmazták a challenge-rendszert. A vonal közvetlen közelében lecsapódó labdáknál a játékosok kérhetik, hogy a sólyomszemmel nézzék meg, kint vagy bent esett le a labda. Mindössze néhány másodpercig tart az egész procedúra, a közönség kivetítőn nézi a labda útját, a játékosok pedig a számítógépes képet látva nem reklamálnak.

A teniszben a székbírók sem kifogásolják a challenget. "Szeretik, ha korrekt döntést hozhatnak, ilyen módon nincs helye vitának" - mondta a 2007-es Australian Open főbírója, Wayne McKewen.

Munkában a challenge-rendszer a US Openen

A játék univerzialitásáról pedig annyit, hogy még a Grand Slam-tornákon sincs minden pályán sólyomszem, mégsem reklamált még senki emiatt. Összességében ugyanis így is igazságosabb lett a játék.

Nem is kevéssel: a 2009-es wimbledoni tornán a férfiak mezőnyében 314 challenge-ből 93 jogos volt, a találati arány 29,62 százalék. A nőknél 130-ból 38 döntést kellett megváltoztatni a sólyomszem miatt (29,23%).

Magyar találmány segíthet

Maruzsi László feltaláló és Dunai Antal, az MLSZ szakmai alelnöke múlt csütörtökön Zürichben bemutatta a FIFA-nak azt a szerkezetet, amely segítene eldönteni a lesek megítélését, valamint azt, hogy a labda áthaladt-e a gól-, alap-, vagy oldalvonalon.

"Fernando Tresaco Garcia, a FIFA játékvezetői bizottságának elnöke, valamint a szervezet két tisztségviselője fogadott minket, megnézték prezentációnkat, és egy filmet a rendszer működéséről. Jó néhány kérdést tettek fel, amelyekre választ is adtunk, végül gratuláltak és elmondták, hogy továbbítják az anyagot a sportág szabályalkotó testületének, az IFAB-nak. A folyamat tehát elindult, a következő lépés az IFAB válasza lesz, amit minden bizonnyal újabb bemutató követ majd, immár a szabályalkotók előtt" - mondta az MLSZ honlapján Maruzsi.

"Tizenkét kamera pásztázza a játékteret, egy program azonnali elemzést végez a felvételekről, és szükség esetén már küldi is a megfelelő jeleket az asszisztensnek" - mondta a feltaláló, aki régebben maga is bíráskodott.

A rendszer előnye az, hogy nem kellene megállítani a játékot, ugyanis az asszisztensek zászlajába épített jelzőszerkezet - a kamerák képei által feldogozott adatok alapján - nyomban megmutatná, mi a helyes döntés. A program egy kínai nemzetközi találmányi kiállításon aranyérmet nyert, majd 2008. november 11-én megkezdődött az addig a makettasztalon tökéletesen működő videorendszer tesztelése az egyik fővárosi élvonalbeli klub pályáján.