A Capello-paródiától az elhamburgerezett vb-aranyig - Cassano botrányos futballkarrierje

Edzőit sorra kiborította, sokszor úgy viselkedik a pályán, mint egy hisztis kisgyerek, magatartására külön kifejezés született Olaszországban. Antonio Cassano egyetlen szerencséje, hogy zseniális futballista, amiért rengeteg mindent megbocsájtottak neki. Genovai csapattársa, Koman Vladimir szerint  így is feljutott a csúcsra, ám a legújabb ámokfutása miatt könnyen lehet, hogy a Sampdoriában sem lesz maradása.

Egy aforizma szerint a zsenit csak nagyon kevés választja el az őrülttől, ám Antonio Cassano esetében ez a határmezsgye nagyon sokszor el is tűnik. A Sampdoria 28 éves támadója a minap egy apróság miatt vén bolondnak nevezte, és elküldte a fenébe az egyesület elnökét, Riccardo Garronét, aki pedig szinte fiaként szerette őt. Cassano azt követően fakadt ki, hogy az elnök számon kérte rajta, miért nem kísérte el egy ünnepségre, ahová előzetesen bejelentkezett. Cassano ráadásul nem csak Garronét horda le: néhány csapattársát, köztük az olasz válogatott Giampaolo Pazzinit seggnyalónak nevezte.

"Nem voltam ott személyesen, mikor a balhé lezajlott. Már elhagytam az edzőközpontot, csak másnap hallottam a híreket. Mi már egyáltalán nem foglalkozunk az egésszel, csak Cassanóra és az elnökre tartozik az ügy, a csapat ebből kimarad" - nyilatkozta Koman Vladimir, a Samp magyar játékosa kedd délután az [origo]-nak.

Néhány olasz forrás szerint Cassano szándékosan akarta kiprovokálni szerződése felbontását, hogy ingyen igazolhasson egy nevesebb klubhoz, ám a támadó korábbi viselkedése alapján nem aligha helytálló ez a következtetés: Cassano érzelmileg gyakorlatilag sohasem nőtt fel, sokszor úgy viselkedik, mint egy kisgyerek.

Capello sem tudta betörni

Ehhez alighanem Cassano gyerekkora is hozzájárul, hiszen Bari legzűrösebb negyedében, a Barivecchia nevű városrészben nőtt fel, ahol meglehetősen magas a bűnözési ráta. Egyes források szerint édesapja is cigarettacsempészésből tartotta el szeretteit, igaz, nem sokáig, hiszen a családfő korán elhagyta feleségét és gyermekeit. Cassano már 11 évesen a Bari játékosa volt, ahol a serdülők között gyakran egymaga nyerte meg a meccseket csapatának - csak emiatt nézték el neki a különböző fegyelmezetlenségeit. Még csak 17 éves volt, amikor bemutatkozhatott a felnőttek között, valóságos csodagyereknek számított, és eleinte az AS Romában is remekelt.

A fővárosi klubnál azonban már nem ő volt a középpontban, csak egyike volt a számtalan kiváló játékosnak, ami új szituáció volt számára. A csapat mesterének, Fabio Capellónak rengeteg problémát okozott: volt, hogy egyszerűen otthagyta az edzést, a 2003-as olasz kupa döntőjében az AC Milan ellen kiállították, mire a pályáról lefelé menet még beintett a játékvezetőnek.

Ezzel együtt talán Capello volt az egyetlen szakember, aki kordában tudta őt tartani, legalábbis eleinte. Meg is viselte Cassanót, amikor mentora felállt az AS Roma kispadjáról, utódjaival nem jött ki, főleg Rudi Völlerrel volt sok konfliktusa. A német szakember lemondása után Luigi del Neri lett a rómaiak mestere, aki végképp nem tűrte el Cassano stiklijeit - a csatár rendszeresen visszabeszélt az edzőnek, és nem tartotta be a csapat belső szabályzatát, például nem volt hajlandó kikapcsolni a mobiltelefonját az öltözőben, és azt is nehezen viselte, amikor lecserélték -, és egy időre száműzte is őt az első keretből.

A hamburgerzabálás egy vb-aranyba került

Cassanót a kapitányi feladatok sem tették komolyabbá (Del Neri ugyanis Francesco Totti sérülésekor a karszalagot is neki adta), a csatár 2005 nyarán megint rengeteget vitázott a csapat edzőjével, aki akkor már Luciano Spalletti volt, később nem is tudott megegyezni a klubbal szerződéshosszabbításáról.

Amikor 2006 januárjában a Real Madrid leigazolta, úgy tűnt, hogy karrierje jó fordulatot vesz, hiszen madridi debütálásakor a Betis elleni kupameccsen rögtön gólt szerzett. Ez sem győzte meg azonban a Real akkori trénerét, Juan Ramón López Carót, hogy állandó játéklehetőséget kellene adni az olasznak, aki hamburgerbe fojtotta bánatát, és ez a testsúlyán is meglátszott: májusban a klub már azért szabott ki rá pénzbüntetést, mert túlsúlyos volt. A rosszul sikerült madridi kaland pedig a vb-szereplésébe, és mint kiderült, a világbajnoki címébe került, hiszen Marcello Lippi nem hívta be őt a válogatottba, amely aztán aranyérmes lett Németországban.

2006 nyarán aztán a Real szerződtette Capellót, aki az új szezon elején rendszeresen számított a csatárra: az első hat fordulóból négyszer kezdőként küldte pályára, ennek köszönhetően a támadó a nemzeti csapatba is visszatérhetett. Cassanót azonban immár Capello sem tudta megnevelni: 2006 októberében a klub hivatalos közleményt adott ki, amely szerint a játékost a tartalékok közé száműzték, mivel tiszteletlenül viselkedett edzőjével szemben. Állítólag az öltözőben csúnyán összevesztek, a kamerák pedig rögzítették, amint Cassano Capellót utánozza a jót mulató Ronaldo és Mahamadou Diarra előtt.

A szezon hátralévő részében Cassano már csak három bajnokin szerepelt, edzője pedig új szót alkotott a csatár viselkedésére. Capello az egyik sajtótájékoztatón a "cassanata" kifejezést használta, ami mára az olasz futballzsargonban általánosan elterjedtté vált azokra a focistákra, akik túlságosan is egyénieskedők, nincs bennük semmi csapatszellem.

"Így is feljutott a csúcsra azzal, hogy a Realban játszott, képzeljük el, mi mindent elérhetett volna, ha jobb természete van" - kommentálta Cassano spanyolországi korszakát Koman.

A bíróhoz vágott mez

A Sampdoriánál azonban úgy gondolták, hogy Cassano még így is segítségére lehet a csapatnak, a genovai klub 2007 nyarán vette kölcsön őt. A teljesítményére nem is lehetett panasz, hiszen kifejezetten eredményesen futballozott, góljai mellett azonban a viselkedésével is felhívta magára a figyelmet. Amikor például a Fiorentina elleni meccs hajrájában sárga lapot kapott, és ezzel eldőlt, hogy eltiltás miatt nem játszhat a következő fordulóban, amikor éppen az AS Roma lett volna az ellenfél, sírásban tört ki a pályán.

Később a Torino ellen kiállították, de alig volt hajlandó elhagyni a pályát, a mezét hozzávágta a bíróhoz, és amikor csapattársai letuszkolták a pályáról, az oldalvonal mellől még megfenyegette a játékvezetőt.

Ezért ötmeccses eltiltást kapott, de ennek letöltését követően is pazarul futballozott, végül tíz találattal fejezte be a 2007-2008-as idényt, pályafutásának második legeredményesebb szezonját zárta, a Samp pedig remek játékának is köszönhetően hatodik lett.

Cassano Genovába érkezésekor került az együttes utánpótláscsapatához Koman is: "Nekem semmi problémám nem volt vele, bár még mikor a Samphoz érkezett, elég bolond volt. Később viszont megházasodott, lenyugodott, úgy tűnt, minden rendbe jött."

Mindennek köszönhetően ismét visszakerült a válogatottba, ott volt a 2008-as Európa-bajnokságon is, ám ezt követően hiába játszott remekül a Sampdoriában, a nemzeti csapathoz visszatérő Marcello Lippi kitartott azon döntése mellett, hogy nem számít a renitens támadóra.

Cassano 2008-ban megjelent önéletrajzi könyvében (amelynek lényegretörően a Mindent elmondok címet adta) kifejtette, hogy véleménye szerint a legfontosabb a mának élni, és felesleges maximálisan koncentrálnia a meccseken és az edzéseken, ha tehetsége révén így is képes jó teljesítményre

Alighanem most is csak annyi történt, hogy Cassano egy pillanatra elveszítette a fejét, és első dühében vagdalkozott - amit később valóban megbánt, és ezért kért elnézést szavaiért. Azt azonban pillanatnyilag nehéz megjósolni, maradhat-e majd a Sampdoriánál a sűrű bocsánatkérések után, ahogy Koman fogalmazott: "Senki nem tudja a fejleményeket, mi is csak az újságokban olvassuk a híreket."

www.global-soccer.eu