Elátkozott város lehet Genova a magyar focistáknak

Rudolf Gergely és Tőzsér Dániel a nyártól elméletileg klubtársak lesznek, hiszen mindketten az olasz Genoánál kezdhetik meg a felkészülést. Könnyen lehet azonban, hogy nem a Serie A, hanem az olasz másodosztály vár rájuk, mert a csapat jelenleg a kiesés ellen küzd, elsősorban az elnök, Enrico Preziosi elképesztő játékospolitikája miatt.

Genova két patinás klubjában az elmúlt időszakban három magyar is futballozott, a negyedik pedig a nyáron költözik. Honfitársainknak azonban nem hoz szerencsét a város: tavaly Laczkó Zsolt és Koman Vladimir kiesett a Sampdoriával, utóbbi a szurkolókkal is összetűzésbe került, a következő szezonban a Genoához érkező Rudolf Gergely és Tőzsér Dániel pedig könnyen lehet, hogy a Serie B-ben folytatja.

Klasszisok mentek el

Pedig az egyik legrégebbi olasz futballklubnak számító Genoa FC nem is olyan régen még az élmezőnyhöz tartozott. Az együttes 2007-ben jutott vissza az élvonalba, és a következő szezonban kis híján a Bajnokok Ligájába is kvalifikálta magát. A 2008-2009-es idényben úgy lett ötödik, hogy a negyedik Fiorentinával megegyezett a pontszáma. Minden adott volt tehát, hogy a klub tartósan megkapaszkodjon a középmezőny első felében, és évről évre harcban legyen az európai kupaszereplésért, azonban ebből semmi sem valósult meg. A Genoa 2010-ben kilencedik, tavaly pedig tizedik lett, most pedig négy fordulóval a zárás előtt csak egyetlen ponttal előzi meg a kieső helyen álló Leccét.

Mindez azért is meglepő, mert a játékoskeret elméletileg sokkal többre hivatott. Az előző három-négy szezonban olyan sztárok viselték a Genoa mezét, mint Diego Milito, Thiago Motta, Leonardo Bonucci, Andrea Ranocchia, Luca Toni, Domenico Criscito, Rafinha, Marco Amelia vagy Szokratisz Papasztatopulosz. Bennük az a közös, hogy jelenleg már nem a klub játékosai. És fentebb csak a kifejezetten ismert, válogatott szintű játékosokat soroltuk fel, a Genoa az elmúlt három szezonban gyakorlatilag átjáróház volt.

26-an a csapatnál, 55-en máshol

A klub tulajdonosa, Enrico Preziosi rendkívül furcsa játékospolitikát folytat, hiszen nem hogy szezononként, de szinte félévente lecseréli majdnem a teljes keretet, ráadásul úgy, hogy a játékosok nagy része vagy kölcsönbe, vagy pedig közös tulajdonba kerül egy másik egyesülettel. Egészen elképesztő adat, hogy a jelenlegi 26 fős kereten kívül további 33 Genoa-játékos szerepel kölcsönben (köztük Rudolf Gergely is), további 22 pedig úgy futballozik máshol, hogy játékjogának fele a Genoáé. Az olasz rendszer sajátossága, hogy utóbbiak között olyan is akad, akinek a játékjoga két klub tulajdonában van, de egy harmadiknál játszik (például a görög védő, Papasztatopulosz, aki a Werder Bremenben szerepel, miközben félig az AC Milan, félig pedig a Genoa labdarúgója).

Az állandó jövés-menés miatt a 2009-ben ötödik csapatból három évvel később mindössze öten fociznak még a Genoánál: a cserekapus Alessio Scarpin kívül Marco Rossi, Bosko Jankovic, Giuseppe Sculli és Giandomenico Mesto. Preziosi úgy adja-veszi a futballistákat, mintha valóban piacon lenne, az egyesület csak tavaly nyáron 46 transzferben volt érdekelt (20-an érkeztek és 26-an távoztak, legalábbis papíron, hiszen közülük sokan a gyakorlatban sohasem játszottak a Luigi Ferraris-stadionban).

Az elnök kifejezetten szívesen üzletel a milánói klubokkal: az Inter tőle vette meg Militót, Mottát és Ranocchiát, a Milan pedig Papasztatopuloszt, Ameliát, El-Shaarawyt és Kevin-Prince Boatenget. Utóbbi genovai karrierje jól példázza Preziosi tevékenységét: a ghánait 2010 nyarán hozták a Portsmouthtól, majd rögtön kölcsönadták a piros-feketéknek, akik egy évvel később végleg leigazolták, vagyis a Genoa mezét egyszer sem húzta fel, viszont a klub keresett rajta mintegy ötmillió eurót.

A maffiafőnök unokájával az ultrák sem vitáztak

A rengeteg kölcsönszerződés és félig eladott játékjog, na meg az átigazolásokba bevont további futballisták miatt sokszor szinte lehetetlen követni a transzfereket, illetve a velük járó pénzmozgást. Az olasz futballban nyílt titokként kezelik, hogy Preziosi pénzmosásra, könyvelési trükkökre használja a klubot.

A 64 éves üzletember alapvetően játékkereskedelemmel foglalkozik, cégcsoportja a legjelentősebb ebben az üzletágban Olaszországban. A Genoa előtt a Como futballcsapatának volt a tulajdonosa, és mind a két egyesület élén számos alkalommal vizsgálták a gyanús ügyletek miatt. Tucatnyi büntetése volt a különböző átigazolási szabályok megsértéséért, sőt többször el is tiltották a labdarúgásban folytatott tevékenységtől (2007-ben például öt évre), de ezek alól mindig sikerült valamilyen jogi kibúvót találnia.

A kiesés persze valószínűleg neki sem jönne jól, hiszen a másodosztályban kevesebb hasonló üzletet hajthatna végre, más kérdés, hogy az általa folytatott játékospolitika egyenes úton vezetett a rossz eredmények felé.

Az sem meglepő, hogy a szurkolóknak elegük van az egészből, és a Siena elleni hazai meccsen, amikor a vendégek már 4-0-ra vezettek, hangot is adtak elégedetlenségüknek. Az ultrák gyakorlatilag félbeszakították a meccset, és azt követelték a focistáktól, hogy vegyék le a mezt, mert nem méltóak a viselésére. Ezt a futballisták az időközben a pályán megjelenő Preziosival egyeztetve meg is tettek.

Csupán Sculli nem volt hajlandó levenni a mezét, inkább tárgyalni kezdett a szurkolókkal, akik valószínűleg nem mertek vitatkozni vele, elvégre a csatár nagyapja, Giuseppe Morabito a kalabriai bűnszervezet, a 'Ndrangheta egyik főnöke, jelenleg börtönbüntetését tölti.

A játékosok végül visszakapták a mezeket, és a meccset be lehetett fejezni, a fegyelmi bizottság döntése szerint pedig a csapatnak a hátralévő két hazai meccsét zárt kapuk mögött kell játszania. A Genoának négy mérkőzése van arra, hogy megőrizze élvonalbeli tagságát, különben Rudolf és Tőzsér a nyáron egy Serie B-s együttesnél kezdheti a felkészülést.