Eredmény, Eb-elődöntő:
Norvégia - Magyarország 30-19 (16-11)
Belgrád, 4000 néző
v: Ch. Bonaventura, J. Bonaventura (francia)
Norvégia: Lunde Haraldsen, Solberg (kapusok) - Naess, Oftedal, Alstad 3, Löke 2, Breivang 3, Lunde Borgersen 1, Edin 6, Frafjord 1, Björndalen, Sulland 1, Riegelhuth-Koren 6, Gosse 2, Jakobsen, Herrem 5
Magyarország: Herr O., Kiss É. (kapusok) - Bódi, Kovacsicz, Rédei-Soós, Görbicz 6/2, Kovacsics, Szucsánszki 2, Szamoránsky P. 2, Triscsuk, Bulath 2, Klivinyi, Szekeres, Tomori 3, Vérten 4, Vincze M.
hetesek: 2/0, illetve 3/2
kiállítások: 8, illetve 6 perc
A bírókat is hibázhatják női kéziseink
Karl Erik Böhn a magyar sajtónak arról beszélt, hogy csapata mindent megtesz az elődöntőben, és a magyar válogatott még nem játszott úgy, ahogy valójában tud, azt vetítette előre, hogy reménykedik egy esetleges bravúrban. A Tv2.no portálnak ellenben azt mondta, nem fogják megadni magunkat, de realista emberként azt mondja, nagyon örül a bronzéremnek.
A magyar újságok és portálok mindenhol arra helyezték ki a csatát, hogy Böhnnek élettársa, Heidi Löke ellen kell vezényelnie a csapatot, a győri beállós azonban elszólta magát, és péntek este lenyilatkozta, már hetek óta szakított párjával.
Tomori ritkán tréfálta meg a norvégok győri kapusát
Ilyen előzmények mellett - és annak ismeretében, hogy Szabó Valéria helyére Vincze Melinda került a keretbe - érdekes mérkőzést vártunk, és 18 percig nem is kellett csalódnunk.
Tomori lőtte a megszokott átlövésgóljait, Kiss Éva sem védett rosszul, és bár rengeteg volt a technikai hiba, 9-7-re még nálunk volt az előny. Tizennyolc perc után azonban szétesett a védelmünk, elbizonytalanodott a támadójáték, és bár 4-0-s norvég roham után Böhn kapitány időt kért, semmit sem tudott tenni.
Az első félidő utolsó tizenkét percét 9-2-re vesztette el a válogatott, ekkor már látszott, isteni csoda kellene a győzelemhez (11-16).
Frafjord ezúttal nem hozta gólerős játékát
Szünet után ugyan Görbicz kettő és Vérten egy góljával 17-14-re még felzárkózott a csapat, ám jött egy buta Kovacsicz-kiállítás és pillanatok alatt 21-14-re nőtt a különbség. A támadójátékra azt se lehetett mondani, hogy akadozik, mert egyszerűen nem volt, Lunde Haraldsen nem egy és nem két lövést fogott meg két kézzel úgy, mintha laza hazaadásról lett volna szó.
A gyors indításokból Edin mellett a két szélső, Riegelhuth-Koren és Herrem is rengeteg gólt dobott, lehetett is rohanni, a magyarok ugyanis hatvan perc alatt huszonháromszor adták el a labdát.
Riegelhuth-Koren megbízható volt a jobbszélen
Nálunk érthetetlen módon az eddig megbízhatóan teljesítő Rédei-Soós egyáltalán nem kapott lehetőséget, Bulath és Klivinyi is csak a hajrában léphetett pályára, Vincze behívása pedig azért vált értelmetlen húzássá, mert pályára nem lépett, de Szabó hiányában Szamoránskynak végig kellett brusztolnia egyedül a meccset védekezésben és beállósként támadásban.
Az 51. percben 26-16-nál nőtt először tízre a különbség, 28-16-nál és 30-18-nál tizenkettőre is nőtt a differencia, a végeredmény 30-19 lett, ami kicsit vállalhatóbb az utóbbi évek súlyos pofonjaihoz képest.
Magyarország az utóbbi nyolc évben többször is KO-vereséget szenvedett: a 2004-es magyarországi Eb elődöntőjében 44-29-re, a 2008-as Eb-középdöntőben 34-20-ra, a 2009-es aarhusi Világkupán 33-13-ra, a két évvel ezelőtti Eb lillehammeri csoportmérkőzésén 34-13-ra győzött Norvégia.
A bronzéremért vasárnap 14.30-kor Szerbiával játszanak Görbiczék, miután a házigazda 27-26-ra kikapott Montenegrótól.