Sokkolta a negyedosztály a száműzött Rangerst

A csőd miatt mélybe zuhant skót kirakatcsapat megdöbbentő irammal, apró öltözőkkel és műfüves pályákkal szembesült a skót negyedosztályban, és ez ijesztően gyenge rajthoz vezetett. Az ötödére csökkentett bérköltség és a szétszéledő játékosok sem segítették a feltámadást, de a Rangers hazai meccseire így is több mint 40 ezren jártak, és végül világcsúcsot javítva szurkolták ki a feljutást a harmadosztályba.

Két héttel ezelőtt, március 23-án közel 45 ezer szurkoló ment ki a Rangers stadionjába, az Ibrox Parkba abban a reményben, hogy sima győzelemnek örülhet, azonban kedvenceik csak gól nélküli döntetlent játszottak a Stirling Albionnal. Mindez azt jelentette, hogy a glasgow-iaknak még egy hetet kellett várniuk arra, hogy bajnoki címnek örülhessenek, ráadásul ez az aranyérem csak a negyedosztály legjobbjának jár.

A hazai bajnoki címek számát tekintve a Rangers a skót futball legsikeresebb egyesülete, hiszen 54 alkalommal végzett az élen, míg a nagy rivális Celtic eddig 43 aranyérmet szerzett. A csapat az előző, 2011-2012-es szezonban második helyen végzett, azonban az egyesületet működtető gazdasági társaság csődje miatt gyakorlatilag nulláról kellett kezdenie.

A szurkolók a negyedosztályban is kitartottak

A Rangers az aktuális szezonban csak a legalacsonyabb osztályban, azaz a negyedik divízióban indulhatott. A klubot új cég működteti, és a jogfolytonosság érdekében megőrizhette korábbi trófeáit (a döntést a Celtic hívei erősen vitatják), de minden egyes játékosával új szerződést kellett kötnie, ráadásul augusztusban az is eldőlt, hogy egy évig nem is igazolhat.

A korosztályos csapatokból épült az új Rangers

Az új vezetőség az előzmények ismeretében érhető módon igyekezett spórolni, az új feltételeket viszont a futballisták többsége szintén érthető módon nem fogadta el. Így aztán a keret nagy része távozott, válogatottak mentek el ingyen, a régiek közül mindössze a kapus Neil Alexander, a balhátvéd Lee Wallace és a középcsatár Lee McCulloch maradt.

Rengetegen felkerültek a Rangers tartalék- és korosztályos csapatából, páran más skót egyesületektől jöttek, és még három külföldit is sikerült meggyőzni arról, hogy érdemes a skót negyedosztályba igazolni. A klub teljes bérköltsége az egy évvel korábbi évi 30 millió fontról hatmillióra csökkent, ám hogy ez sok vagy kevés, csak viszonyítás kérdése. Az összeg még így is négyszer annyi, mint a skót élvonalban maradt Motherwellé, az előző szezonban a negyedosztályt megnyerő Alloa Athleticnél pedig egy szezon alatt mindössze százezer fontot költöttek a focisták bérére.

Skóciában lefelé gyorsul a foci

Mindezek alapján nem meglepő, hogy még ezzel a kerettel is mindenki azt várta a Rangerstől, hogy simán megnyeri a bajnokságot, azonban eleinte akadtak problémái. A hazai mérkőzésekkel nem volt gond, idegenben azonban az első hetekben nem ment túl jól az együttesnek, hiszen az első négy meccsét vendégként nem tudta megnyerni, három döntetlen és egy vereség volt a mérleg. Hét forduló után a glasgow-iak mindössze a hetedik helyen álltak, ami rendkívül kínos volt számukra. Idő kellett ahhoz, hogy a focisták hozzászokjanak a megváltozott körülményekhez és játékstílushoz.

Utóbbit illetően a Montrose csapatkapitánya, Stephen McNally, aki anno a Dundee FC színeiben játszott az élvonalban is, így fogalmazott: "Bizonyos szempontból az első osztályban könnyebb játszani, mint a negyedik vonalban. Minél lejjebb megyünk, a játék annál gyorsabb és hektikusabb, ami szerintem meglepte a Rangerst. Itt egyetlen másodperc időd sincsen arra, hogy gondolkozz".

Ehhez jött még az a tény, hogy a skót negyedosztályban jelenleg négy klub is műfüves pályán játssza hazai meccseit, ami szintén szokatlan volt a Rangers focistáinak. "Minden egyes lépésnél és megfordulásnál felmerül az emberben, hogy könnyebben megsérülhet" - magyarázta a csapat játékosa, Kyle Hutton.

Európában csak 12 csapatnak van népesebb tábora

A glasgow-iak csak az ötödik idegenbeli meccsükön tudtak először nyerni, a Clyde elleni győzelem a csapat trénere, Ally McCoist szerint fordulópont volt. "Eleinte minden szokatlan volt, kisebb stadionok, kisebb öltözők, másfajta játékstílus. Tudtuk, hogy sokkal nagyobb hangsúly van a fizikai küzdelmen, de eleinte maguk sem gondoltuk, hogy ennyire kemény lesz. Most már sokkal jobban kezeljük a dolgot" - jelentette ki a szakember, aki elmondta, hogy immár sokkal jobban tiszteli és elismeri a kis egyesületeket.

A szurkolók maradtak Európa élcsoportjában

De nem csak a focistáknak, a szurkolóknak is teljesen új élményekkel kellett szembesülniük. Az első osztályban hozzászokhattak a viszonylag modern stadionokhoz. A skót Premier League-ben csak olyan csapat szerepelhet, amelynek a stadionjában csak ülőhelyek vannak. A negyedosztályban viszont ez már nem követelmény, és a Queen's Parkot leszámítva, amely a glasgow-i Hampden Parkban játssza a hazai meccseit, mindenhol szinte csak állóhelyek vannak.

A negyedik ligában az előző két idényben egyetlen olyan klub sem volt, amelynek az átlagnézőszáma elérte volna az ezret, most viszont ez jelentősen megnőtt a Rangersnek köszönhetően, hiszen az élvonalból érkezett sztárcsapat mindenhol telt házat vonzott. A Rangers hívei pedig olyan helyekre látogathattak el, ahol eddig maximum egy-egy alkalommal jártak, akkor is kupamérkőzésen, viszont kevesebbet is kellett fizetniük a jegyért. Míg az élvonalban rendre legalább 24 fontot kellett kiadniuk egy belépőért az idegenbeli találkozókon, addig most 10 és 12 font között volt a kiadásuk.

Csökkentek a jegyárak a hazai meccsekre is, bár alighanem akkor is ilyen sokan mentek volna ki az Ibrox Parkba, ha ugyanannyit kell fizetniük, mint eddig. A Rangers átlagnézőszáma ebben a szezonban hazai pályán eddig 45 662, és a Stirling Albion elleni meccsre 49 913-an látogattak ki, ami világrekordnak számít, negyedosztályú találkozón még soha nem volt ennyi néző. Arról nem is beszélve, hogy Európában jelenleg csak 12 olyan csapat van, amelynek a meccseire többen mennek ki.

www.globalsoccerapp.com