Csak nézője nincs a magyar turbófocinak

Több gyerek kezdett el focizni, nőtt a pályák száma, a magyar futballba dől az állami pénz, a rendszer szervezettebben működik, az NB I nézőszáma azonban ugyanolyan alacsony, mint két évvel ezelőtt. A Magyar Labdarúgó Szövetség több mint két éve hozta nyilvánosságra nagy ívű programját, amelyben számos konkrét célt megfogalmazott. Megnéztük, mennyire sikerült közelebb kerülni ezekhez.

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor 2010 júliusában került az MLSZ élére, megválasztása utáni első beszédében azt mondta, élete legnehezebb feladata előtt áll, és egyáltalán nem biztos benne, hogy sikeres lesz. 2011 tavaszán az MLSZ egy 45 oldalas stratégiai tervezetet hozott nyilvánosságra, amelyben konkrét célkitűzéseket fogalmaztak meg a következő évekre.

Továbbra is rejtély, honnan lesz nyolcezer néző

Az egyik ilyen elképzelés az volt, hogy az NB I akkori, 2920-as átlagnézőszámát folyamatosan emelve 2018-ra el kell érni a mérkőzésenként több mint nyolcezres átlagot. Ez meglehetősen merész tervnek tűnt már akkor is, hiszen Európában a négy topliga mellett csak a franciák, hollandok, a svájciak, a skótok, a hollandok, a portugálok és az oroszok büszkélkedhetnek hasonló vagy ennél jobb nézőszámmal. Ennek ellenére tavaly még úgy látszott, beindult a növekedés, közel ezres emelkedést elérve átlagban 3812 néző látogatott ki a meccsekre az előző bajnokságban, az idén azonban ismét visszaesett az érdeklődés.

A HLSZ honlapja alapján az 19. forduló után 2850 volt az átlagnézőszám, vagyis valamivel kevesebb, mint két évvel ezelőtt, és azóta valószínűleg csak romlott a helyzet, elég, ha arra gondolunk, hogy az egriek Vácott játszott Paks elleni meccsére 43 néző látogatott ki, és az sem húzta fel az átlagot, amikor a 22. fordulóban a Siófok-Paks, a Pápa-Kecskemét és az Eger-MTK meccseken összesen ezren voltak. A fent említett 19. forduló hozta egyébként az idei legjobb átlagot (4037 néző/mérkőzés), de ehhez kellett, hogy Fradi-Újpest rangadót rendezzenek, amelyre 16 ezren mentek ki az Albert-stadionba. A 2-1-es Fradi-sikerrel záruló meccsen - amely az idény eddigi egyetlen tízezer fölötti nézőszámát hozta - majdnem annyian voltak, mint az azt megelőző fordulóban összesen, akkor a nyolc meccset 18 307 néző látta a helyszínen.

Az MLSZ szerint inkább a klubok feladata

A Fradi-Újpest sikeréből kiindulva adja magát a felvetés, hogy a csapatok számának csökkentésével több ilyen rangadót lehetne rendezni, az MLSZ azonban nem tervezi az NB I átalakítását. "Az NB II lesz a következő szezontól egycsoportos, mert a kérdés mögött rejlő felvetés jogos: jelenleg nem olyan erős a gazdaság, hogy ennyi profi csapatot eltartson itthon. Az MLSZ a stadionok komfortosabbá tételével, a nézők magasabb nívójú, minőségi kiszolgálásának elősegítésével próbálja elérni a mérkőzések látogatottságának növelését. A nézők stadionba csalogatása elsősorban a klubok marketingfeladata" - áll a szövetség [origo]-nak küldött válaszában.

Korábban már próbálkoztak a bajnokság lebonyolításának megváltoztatásával, a kétezres évek elején a tizenkét csapatos mezőnyt alsó- és felsőházra osztották, és a rájátszásban a csapatok még egyszer játszottak egymással oda-vissza. Klement Tibor, az NB I-ben listavezető Győr ügyvezetője szerint ez a modell sem tette érdekesebbé a bajnokságot. "Kiderült, a nézők nem vevők arra, ha egy idényben négy Fradi-Újpestet rendeznek, és az alsóházi meccsek is hamar elérdektelenedtek. Az évek során egyértelművé vált, hogy a tizenhatos létszám az optimális" - mondta Klement.

A válogatott még bearanyozhatja a Csányi-korszakot

Csányi nemcsak nézőket, magyar sikereket is akart, amikor előirányozta, hogy a válogatottnak a következő öt világeseményből kettőn ott kell lennie. A tavalyi Európa-bajnokságra nem sikerült kijutni, tehát a célok teljesítésére már csak négy lehetőség maradt. Egyelőre csak reménykedni tudunk, hogy ez első pipa még idén meglesz, hiszen Egervári Sándor csapata második helyen áll vb-selejtezőcsoportjában, és ha győzni tudna szeptemberben Bukarestben, akkor hatalmas lépést tehet a pótselejtező felé - igaz, a vb-re vezető utat akár a francia vagy az angol válogatott is elállhatja.

Díszpáholy a magyar-török vb-selejtezőn

Csányi a románok és a törökök ellen megszerzett két pont után azt mondta, nem a brazíliai vébé, hanem a 2016-os franciaországi Eb az elsődleges cél, oda már mindenképpen ki kell jutnunk. Az esélyeket növeli, hogy akkor már nem 16, hanem 24 csapat részvételével rendezik meg a tornát - idézhetnénk a román ligaelnököt, Dumitru Dragomirt, aki szerint a legközelebbi Eb-re csak a fogyatékosok nem jutnak ki - vagyis Csányi és a válogatott ebből a szempontból előnyösebb helyzetben van az elődöknél.

2015-től már nem elég, ha egy csapat csinál bravúrt

Az elnök a kupacsapatok nemzetközi szereplésével kapcsolatban is mert nagyot álmodni, az elvárások szerint minden szezonban legalább egy csapatnak túl kell jutnia a selejtezőkön, vagyis be kell verekednie magát a csoportkörbe a Bajnokok Ligájában vagy az Európa Ligában. Ez az előző idényben nem teljesült, a Videoton a BL második selejtezőkörében vérzett el, az Európa Ligában pedig az FTC, Kecskemét, Paks hármasból az utóbbi jutott legtovább, a harmadik selejtezőkörben esett ki.

A mostani szezonban azonban elégedett lehetett Csányi, hiszen a Videoton megcselekedte, amit megkövetelt a haza, bejutott az Európa Liga csoportkörébe, és ott sem vallott szégyent, hiszen a Sportingot és a Baselt is legyőzte, és a továbbjutásra is esélye volt (a Basel elleni győzelem azért is volt bravúr, mert mint később kiderült, a svájciak bejutottak a legjobb négy közé).

Az igazán nagy dobást 2015-től várja az MLSZ, amikortól évente nem egy, hanem két csapatnak kéne bekerülnie a csoportkörbe, és legalább az egyiknek tovább is kellene jutnia onnan, vagyis meg kéne érnie a tavaszt a nemzetközi kupában. Figyelembe véve, hogy 1986 óta ez mindössze egyetlen csapatnak jött össze (a Debrecennek az UEFA-kupa 2003-2004-es kiírásban), ez továbbra is meglehetősen optimista elképzelés.

Az új Puskás-stadionra még várni kell

A szövetség azt is célnak tűzte ki, hogy 2018-tól 25 ezres nézőszám legyen a válogatott meccseken, és tervként szerepelt egy új Puskás Ferenc Stadion felépítése is. Vígh László kormánybiztos tavaly szeptemberben azt mondta, 2016-ig biztosan a mostani Puskás Ferenc Stadionban játssza hazai meccseit a magyar válogatott, utána a létesítményt egy nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas atlétikai stadionná alakítják át, a válogatott pedig új, 65 ezer fős nemzeti stadionba költözhet. Jelen helyzetben 38 ezer szurkoló fér be a Puskás-stadionba, ha jól sikerül a bukaresti meccs, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Észtország és Andorra ellen nagy roham lesz a jegyekért.

Az infrastruktúra fejlesztését fontosnak tartotta az MLSZ, amely abban bízik, hogy európai színvonalú stadionokba a nézők is szívesebben mennek ki. Az Üllői úton már bontják az Albert Flórián Stadiont, amely helyén majdnem 13,5 milliárdért épül az új, 22 ezres aréna, amelynek 2014 őszére kell elkészülnie. Debrecenben pedig a napokban tették le az új Nagyerdei Stadion alapkövét, az építkezés várhatóan 2014 tavaszára fejeződik be, a 20 ezres befogadóképességű stadion 11,45 milliárdba kerül.

Csányi a tízéves stratégia legfontosabb céljának nevezte a pályák építését, mivel az elmúlt években drasztikusan csökkent a számuk. Az MLSZ azt tervezi, hogy évente száz új pálya megépítésével segíti az amatőr labdarúgást, a szövetség tavaly novemberben 58 kész és 14 készülőben lévő pályáról számolt be.

Megkérdeztük az MLSZ-t, mivel elégedettek az elmúlt két évet tekintve

- Sikerült jelentősen csökkenteni az amatőr labdarúgásban a versenyeztetési költségeket: a tavalyi év során a támogatási források felhasználásával több mint 2000 amatőr sportegyesület részére 2,4 milliárd forint értékű támogatást adott az MLSZ a versenyeztetési díjak csökkentésén keresztül. A díjcsökkentés hatására közel 1000 csapattal több nevezett.

- Jól alakul a Bozsik-program, 2011 júniusában még 71 201 játékos rendelkezett érvényes versenyengedéllyel, az idén áprilisban pedig már 93 221. Az elmúlt két évben főleg a 7-11 évesek számán vehető észre leginkább a fejlődés, az akkori 21 683-as létszámot majdnem sikerült megduplázni (39 359).

- A terveknek megfelelően halad a pályaépítési program.

- A stadionbiztonsági program most kerül olyan fázisba, amely a nagyközönség számára is érzékelhető változásokat hoz.

- Elindult az amatőr labdarúgó-létesítmények (labdarúgópályák, öltözők) felújítását támogató Sporttelep-fejlesztési program.

- Az A válogatott még versenyben van a vb-selejtezőben, a FIFA-világranglistán a 62. helyről indulva, közel 30 helyet javított, a válogatott mérkőzések nézőszáma pedig itthon utoljára 2010 őszén volt valamennyivel 10 000 alatt, most az átlag 15 000 felett van.

- Az 1995-96 os születésű korosztályos csapatainak 12 meccsből 10 győzelem és két döntetlen a mérlege tétmérkőzéseken.

- Az MLSZ sikeresen rendezte meg a FIFA 62. kongresszusát. A tavalyi év legrangosabb labdarúgással kapcsolatos sportdiplomáciai rendezvényén 1450 külföldi vendég vett részt. A világfutball parlamentjeként számon tartott kongresszus keretében tartották meg a FIFA Orvosi Konferenciáját is

- Sportdiplomáciai siker, hogy Magyarország rendezi a 2014-es U19-es Európa-bajnokságot.

- Jelenleg egyetlen perünk van folyamatban, a többit megnyertük, vagy kedvező egyezséggel zártuk.

Dől az állami pénz, nagyobb a szervezettség

Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a Csányi-érában az MLSZ elkezdett hasonlítani egy futballszövetségre, elindult egy szervezeti rendszer felépítése, és a szövetség már képes kiszolgálni a szponzorokat, valamint meg tud birkózni olyan témákkal, mint a társasági adókedvezmény. "Hozzáértőbb emberek ülnek a szövetségben, akik sokkal szakszerűbb adminisztrációt építettek fel, és az is látható, hogy soha nem látott mértékben áramlott pénz a magyar futballba az elmúlt két évben" - mondta Dénes.

Klement Tibor is azt tapasztalta, hogy szervezettebb lett a magyar futball, a bajnokság biztonságosabban működik. Ennek egyik oka az, hogy szigorodtak a klublicenc megszerzésének feltételei, másrészt a tévével kötött szerződés tervezhető bevételt jelent a csapatoknak. Klement pozitívumként említette meg a tao-kedvezményt, amelyből nemcsak az amatőrök, hanem a profi csapatok is komoly fejlesztéseket tudtak finanszírozni, valamint az elitakadémiáknak és kiemelt utánpótlásműhelyeknek járó állami támogatást.

Dénes szerint hosszú távon jó hatása lehet, ha épülnek stadionok, amennyiben fenntartani is sikerül őket, bár elismeri, egy válságban lévő társadalomban mindig vitatott kérdés, hogy szükség van-e milliárdokból épülő futballpályákra. Szerinte pozitívum, hogy Debrecenben és az Üllői úton is új stadion készül, mert az újpesti Szusza-stadionnal és a Puskás-stadionnal együtt akkor már négy olyan aréna lesz, amely többé-kevésbé megfelel a nemzetközi követelményeknek.

Már bontják az Albert-stadiont

Hol vannak a fiatal tehetségek?

A sportközgazdász úgy látja, hogy a képzési rendszerben most először olyan anyagi források állnak rendelkezésre, hogy a kérdés csak az, van-e elég akarat, tudatosság és tisztesség, hogy ebből a támogatásból az akadémiák és a klubok kitermeljenek minőségi játékosokat.

Úgy tűnik, valami hiányzik, Csányi legalábbis több helyen elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy kevés akadémiáról kikerült játékos szerepel az élvonalban. "Vagy rossz a képzésünk színvonala, vagy a profi csapatok kiválogatási szisztémájával van gond" - fogalmazott tavaly decemberben az elnök, hozzátéve, hogy ha tulajdonos lenne, presztízskérdést csinálna abból, hogy nála legfeljebb három légiós játszana.

Megkérdeztük az MLSZ-t, tervez-e valamilyen lépést, hogy változtasson a helyzeten. A válaszból konkrétumok nem derültek ki, de mint írták, keresik a lehetőségét, hogy minél több hazai nevelésű játékos - olyan 21 év alatti fiatal, aki legalább három évig magyar klubnál készült - szerepeljen a csapatokban. Hozzátették ugyanakkor, hogy a szabad munkaerő áramlásának EU-s elve miatt ebben az esetben a korlátozás helyett csak az ösztönzés jöhet szóba.

Egy középcsapat bátrabban veti be a fiatalokat

"Van egy olyan mondás, hogy az az NB I-es játékos, akit betesznek. Nekünk is van akadémiánk, de onnan kevés olyan játékos kerül ki, aki egy nemzetközi kupaindulásra hajtó csapatnak megfelel" - mondta Klement. "A Haladásnak is van akadémiája, de ők nem a bajnoki címért harcolnak, könnyebben nyúlnak a fiatalokhoz, akiknek nagy része igazolja is a döntést. A Videotonban, a Győrben és a Fradiban lesz ugyan egy-egy saját nevelés, de az élcsapatoknál kész játékosokra van szükség, és nehezebb összeegyeztetni, hogy valaki eredményes is legyen, és tehetségeket is foglalkoztasson. Nem véletlen, hogy jogszabályt is változtattak ahhoz, hogy a felcsúti Puskás Akadémia önállóan feljuthasson az NB I-be, és az ott megerősödött játékosok aztán a Videotonban tudjanak majd szerepet kapni. A stratégia és a koncepció jó, hogy fiatalok játsszanak légiósok helyett, de ahhoz még idő kell, hogy az akadémiákról elkezdjenek áramlani a tehetségek, hiszen a legtöbb akadémia még csak pár éve működik. Amint jönnek majd a tehetségek, el fognak tűnni a középszerű légiósok az NB I-ből."

Dénes dicsérte a Videoton klubmodelljét, ahol szerinte nem vesznek egyből egy balszélsőt, ha pénz áll a házhoz, inkább költenek a marketingre, a csapat honlapjára és a kommunikációra, és úgy látja, a példát már Győrben is átvették. Ennek ellenére úgy érzi, nem nőtt a magyar futball presztízse, de ezt nem is lehet elvárni két-három év után, mert sokkal hosszabb folyamat. "Az lenne jó, ha a futballmeccsre járás ugyanolyan tisztességes szórakozás lenne, mint ha valaki elmegy az Operába. De biztos beletelik még pár évbe, míg hasonló megítélés alá esik a Pápa-Siófok meccs azzal, ha valaki a Müpában meghallgatja a filharmonikusok Bartók-estjét. Pedig mindkettő ugyanazt jelenti, hiszen az ember közösségben tölti el a szabadidejét, általában mégis azt gondolják, hogy a Bartók az magasabb rendű szórakozás."

Még messze a Müpától

Majd ha randiprogram lesz a focimeccs

Dénes szerint az a fajta közösségi élmény hiányzik a magyar futballból, amely külföldön sok helyen megvan. Dortmundban - a leglátogatottabb európai stadionban - például az az általános gondolkodásmód, hogy ha a Borussia otthon játszik, akkor nem létezik, hogy ne legyek ott. A német csapat a Málaga ellen drámai körülmények között jutott tovább a BL-ben két hosszabbításban szerzett góllal, és Dénes szerint ennél nagyobb élmény szurkolóként nincs, ez a hőstett újabb tíz évre telt házat hoz a csapatnak. "A futball nagy társasjáték, ahol az az utolsó szempont, hogy mit csinálnak a focisták a pályán. Idehozhatnánk Ronaldót és Messit, de az sem tenne csodát, Ronaldo a lányokat hajkurászná, Messi pedig nem értené, mi történik a pályán."

Összességében mégis úgy látja, hogy a magyar futball jó irányba fordult Csányi Sándor elnöksége alatt. "A fejlesztések megelőzik a kereslet valódi növekedését, magyarul a meccsek színvonala már jobb annál, mint amennyien kinn vannak, csak az emberek valamiért nem hisznek ennek a dolognak. Mindig beszélünk arról, hogy a stadionok állapota számít-e ebben az ügyben, és bár most épülnek új stadionok, ettől még nem mennek ki automatikusan a nézők, az csak esélyt ad arra, hogy legyen egy tér, ahova érdemes eljárni. Azt kéne visszahozni, hogy a futball újra élmény legyen, ugyanúgy, ahogy a mozizást is sikerült felturbózni a különböző kép- és hanghatásokkal. Tegyük fel, hogy itthon egy férfi randira hív egy nőt, és felajánlja neki, hogy elmehetnek egy NB I-es meccsre, vagy megnézheti a Büszkeség és balítélet nyolcadik feldolgozását. Most képzeljük el ugyanezt a szitut Münchenben. Ott tiszta a stadion, le tudunk ülni, nem támadják meg sem a nőmet, sem engem, fesztivál van, az emberek söröznek a meccs előtt és után, ez egy valóságos szabadidő-eltöltés, erről szól a labdarúgás. Ennek megteremtéséhez azonban Csányi Sándor kezében van a kulcs, az egész közegnek meg kell változnia."