Magyar sellő diktálja a tempót a világnak

Vágólapra másolva!

Senánszky Petra két nap alatt két világbajnoki címet és két világcsúcsot gyűjtött be a búvárúszók vébéjén, de nem érzi, hogy a csúcson lenne. Már 19 évesen kulcsszereplő a sportágában, és semmi pénzért nem váltana át a hagyományos úszásra.

A magyar búvárúszók idén megerősítették pozíciójukat a világelitben: a kazanyi világbajnokságról öt aranyérmet hoztak el, a junior Eb-t rekordnak számító tíz arannyal zárták, és a Világjátékokon is szereztek egy első helyet. A legnagyobb dobás Senánszky Petraé volt: mindössze 19 évesen aranyat szerzett a vébén, mindketőt világcsúccsal.

Főszerepet vállalt a kazanyi vb-n Forrás: Senánszky Petra/Facebook

"Nem gondolom, hogy ez lenne pályafutásom csúcsa, a csúcsformámat sem sikerült erre a vb-re időzíteni a Világjátékok miatt, de persze így is boldog vagyok" - mondta az Origónak az uszonyos gyorsúszásban 50 és 100 méteren aranyérmes, 200-on ezüstérmes klasszis, aki a 2014-es Eb-re további javulást vár magától. "Jövőre lesz életem első olyan világversenyem, ami előtt végre nem kell máshol elindulnom, ebből biztosan profitálni fogok, és le tudom győzni az orosz riválist is, aki most 200-on megvert."

A bármelyik sportágban kiemelkedőnek számító teljesítmény után két nappal csak egy helyi újság kereste meg a Debreceni Búvárklub immár háromszoros világbajnokát. Ezzel együtt ő már azt is előrelépésnek tartja, hogy a kazanyi eredményeket sik helyen közölték, és a közszolgálati tévé sportműsorába is bekerült a hír. "Sokat javított az ismertségünkön Székely Lilla aranyérme a Világjátékokon, remélem ez a vb is hozzátesz majd ehhez."

Senánszky Petra főszáma, a hét éve létrejött uszonyos gyorsúszás egyelőre nem szerepel a Világjátékokon, de bízik abban, hogy idővel bekerül, miután ennek műsora sokkal kevésbé telített, mint például az olimpiáé.

Senánszky Petra első vb-aranya, 2011-ben

A debreceni úszó már 17 évesen megnyerte az első felnőtt világbajnoki aranyérmét Hódmezővásárhelyen, edzője szerint máris a legszűkebb elitben van a sportágban. "Ő diktálja a tempót" - fogalmaz Kókai Dávid. "Minden évben világcsúcson belül úszik, a 200 méter legjobbján már tíz másodpercet faragott. A mezőny cserélődik körülötte, ahogy telnek az évek, ő azonban állandóan jól teljesít." A szakember elsősorban a hozzáállásban látja a sikerek kulcsát. "Remek testalkata van, de láttam már nála jobb fizikai adottságú versenyzőket. A munkában viszont mindenki fölött áll, mindig száz százalékot ad, és mindig fejlődni akar."

A sportág változatossága és a jó társaság sokat nyom a latban Forrás: Senánszky Petra/Facebook

Már kisdiákként sellőnek titulálták egy újságcikk címében, ami aztán a becenevévé vált. "Nem zavar, mert a sellők szépek, ráadásul egyetlen szó elmagyarázza, hogy is kell elképzelni a sportágunkat." A Debreceni Egyetemen biológia szakra járó tinédzsertől állandóan azt megkérdezik, hogy ilyen eredményekkel miért nem vált át a hagyományos úszásra, de ez esze ágában sincs. "A sokféle eszköz, és a sokféle edzés miatt az én sportom sokkal változatosabb a monoton úszásnál, a gyakorlásban például időnként a palackos úszást is bevetjük. Emellett nagyon szeretem a társaságot, amihez tartozom, talán amiatt is, hogy a búvárúszók nem járnak annyira a fellegekben a kevés elismerés miatt."

Ráadásul a két sportág nincs is olyan közel egymáshoz, mint ahogy azt sokan gondolják. "Azt hiszik, könnyű dolgunk van az uszonnyal, pedig nagyon hamar elsavasítja az izmokat. Az úszásból érkező orosz vetélytársamnak is évek kellettek, míg át tudott állni, nekem viszont a karomon kellene rengeteget erősíteni, ha vissza akarnék állni az uszonyok nélküli úszásra."

Még csak 19 éves, de már háromszoros világbajnok Forrás: Senánszky Petra/Facebook

Azért amikor rendszeresen figyelhette a Debrecenben készülő Hosszú Katinkát, átfutott az agyán a váltás, de hamar elhessegette az ötletet. "Ők szinte egész nap edzenek, erre egyszerűen időm se lenne, az egyetem mellett csak a napi két tréning fér bele. Idén is csak a suli után tudtuk növelni az edzésszámot. Ez egy nem fizetett sportág, tanulni, és dolgozni kell mellette."

A búvárúszást lényegében csak a szülők és az egyesületek finanszírozzák Magyarországon, jegyzi meg Kókai. A belépési költségek jelentősek, hiszen egy komoly uszony 100 ezer forintba kerül, és egy ruháért is ki kell fizetni 80-100 ezer forintot. "Hogy mégis folyamatosan sikeresek vagyunk, azt nagyban segíti, hogy családias légkör, és a klubok közötti összefogás jellemzi a sportágat."

Kókai Dávid remeknek tartja a magyar búvárúszás minőségét, ám a mennyiséggel nem elégedett. "A két évvel ezelőtti hazai vb sok új jelentkezőt hozott, a klubok azonban telítődtek, nem tudnak több gyereket befogadni, többre lenne szükség."

Ezzel együtt az edző bizakodóan látja a jövőt: "Ahogy a junior Eb eredményei mutatják, kezd beérni egy olyan korosztály, amely visszahozhatja a 90-es évek sikereit, amikor az azóta már elhunyt Savanya Norbert generációja szállította a jobbnál jobb eredményeket."

Nyelves bukóforduló, visszafújt hullámok

A búvársportban három kategóriában versenyeznek. A búvárúszásban végig víz alatt úszva uszonyokkal teljesítik a távot a versenymedencében légzésvisszatartással (itt legfeljebb 50 méter a táv), vagy egy légzőkészüléket maguk előtt tolva. Az uszonyos felszíni úszásnál fordulónként 15 métert haladhatnak a víz alatt, a többit a felszínen, a légzést a légzőcső biztosítja. A legfiatalabb kategória a mindössze 2006 óta működő uszonyos gyorsúszás, melyben a légzőcső mellett a gyorsúszás lábtempóját lehetővé tevő dupla uszonyt használnak, emellett itt a kartempó is megengedett, ellentétbena másik két kategóriával.

A fejhez erősített légzőcső külön légzési technikát igényel. "A fordulóknál befogjuk a nyelvünkkel, és az egyenesekben is nagy erővel fújjuk ki rajta a levegőt, mert a hullámok gyakran belehordják a vizet" - magyarázza Senánszky Petra.

A magyar búvársport immár évtizedek óta a legeredményesebb nem olimpiai sportágaink egyike. Az 1981 óta megrendezett Világjátékokon 2005-ig csak a búvárúszók tudtak magyar aranyérmet nyerni, a múlt hétvégén zárult világbajnokság éremtáblázatán pedig a harmadik helyen zártak a magyarok. "Stabilan a top ötben vagyunk a világversenyeken" - mondja a Magyar Búvárúszókért Egyesület megalapításában is részt vállaló Kókai Dávid. "Az uralkodó Oroszország és Kína mögött az olaszok, a görögök és a mieink következnek."