A jövő Belgiumé!

A hat évvel ezelőtt még romokban heverő belga foci rövid idő alatt egy rakás klasszist nevelt ki, és most elképesztő névsorral támadja a világelitet. A vb-szereplést érő páratlan feltámadás egy 12 évvel ezelőtti brossúrával kezdődött. Sokak szerint a belgáké a jövő, mások szerint már a jelen is. Már most övék a harmadik legértékesebb keret a világon. Mi történt a pekingi olimpiai faluban, és miért jó minden belgának a 4-3-3? Mitől ilyen jók, és meddig juthatnak a vb-n?

A belga fociválogatott bravúros meneteléssel jutott ki a világbajnokságra: kilenc selejtezőn mindössze két pontot veszítve a horvátokat és a szerbeket maga mögött tartva lett csoportgyőztes. A belgák legjobbjai rendszeresen a topligák főszereplői: a legutóbbi bajnoki hétvégén Eden Hazard mentette meg a Chelsea győzelmét Norwichban, Romelu Lukaku az Evertonban lőtt gólt a ManCitynek, Dries Mertens két gólpasszal segítette a Napolit.

Marc Wilmotsnak van kiből válogatnia Forrás: AFP/Bruno Fahy

Mellettük számtalan kiemelkedő focistára építhet a 44 éves Marc Wilmots, aki tavaly májusban vette át a belga válogatottat. Lényegében az egész keret az európai élcsapatokban rendszeresen játszó, ráadásul korát nézve is ideális játékosokra épül. A kapusposzton Thibaiut Courtois (21 éves, Atlético Madrid) és Simon Mignolet (24, Liverpool) is bevethető. A védőknél: Vincent Kompany (27, ManCity), Thomas Vermaelen (27, Arsenal), Daniel Van Buyten (35, Bayern München), Jan Verthongen (26, Tottenham), Nicolas Lombaerts (28, Zenit), Sebastien Pocognoli (Hannover, 26). A középpályán: Marouane Fellaini (25, MU), Eden Hazard (22, Chelsea), Axel Witsel (24, Zenit), Steven Defour (25, Porto), Kevin De Bruyne (22, Chelsea), Mouassa Dembele (26, Tottenham), Nacer Chadli (24, Tottenham). A csatárok közt: Kevin Mirallas (26, Everton), Romelo Lukaku (20, Everton), Christian Benteke (22 év, Aston Villa) és Dries Mertens (26, Napoli).

Külön történet Zakaria Bakkalié, a csatár 17 évesen kezdő a PSV-ben, minden idők legfiatalabb játékosaként szerzett mesterhármast a holland ligában, a napokban a Manchester City és a Manchester United is bejelentkezett érte.

A 70. helyről törtek fel a világ legjobbjai közé

Veretes névsor, bármelyik vb- vagy Eb-éremre hajtó topválogatott kiegyezne vele, ám az előző évtizedben még nyoma sem volt ilyen szintű csapatnak. A belgák utoljára a 2002-es vb-n voltak világversenyen, a 2004-es Eb-re és a 2006-os vb-re való kijutástól is messze voltak, 2007 júniusában is csak a 70. helyen álltak a világranglistán.

Ezután négy évig a 40. és a 60. hely között ingáztak, újabb három selejtezősorozatot elbukva, és csak tavaly októbere óta vannak a legjobb harmincban. Azóta azonban folyamatosan nő az ázsiójuk, és szeptemberben a világ 6. legjobb csapataként jegyezték őket, ami belga csúcs az 1993 óta számon tartott FIFA világranglista történetében. Egy éven belül legyőzték Hollandiát (4-2), nyertek az USA otthonában (4-2), a csoportjukban oda-vissza verték a szerbeket (3-0 és 2-1) és csak a horvátok ellen veszítettek pontokat (1-1), majd Zágrábban őket is legyőzve (2-1) kijutottak a vb-re.

Öt vb után beállt a mosolyszünet

A belga foci már a hőskorban ott volt a tűz közelében (vb-részvétel 1930-ban, 1934-ben, 1938-ban és 1954-ben), aztán azonban hosszú csend következett a 70-es 80-as évek sikerkorszakáig. 1972-ben jöhetett az éppen a magyarok ellen kivívott Eb-bronz, majd a két legnagyobb eddigi diadal: Scifo, Pfaff, Vercauteren, Gerets és Ceulemans nevét hallva legtöbben az 1986-os vb-4. helyre emlékeznek, de utóbbi két focista már az 1980-as Eb-ezüstnél is ott volt.

A 90-es években sajátos sormintát produkáltak, az Eb-selejtezőket rendre elbukva, de a vb-kre továbbra is kijutva, ide zsinórban ötször sikerült kvalifikálniuk 1982 és 2002 között. 1990-ben a 16 közé jutottak a vb-n, 1994-ben két győzelemmel, körbeveréssel, 1998-ban pedig három döntetlennel, veretlenül estek ki a csoportkörben. 2000-ben rendezőként leszerepeltek az Eb-n, 2002-ben újra a nyolcaddöntőig jutottak a vb-n, azóta azonban hosszú mosolyszünet kezdődött, aminek most vetettek véget Hazardék.

Nem kezdtek el variálni, ha kaptak pár pofont

A Belgiumban a Genk focistájaként négy idényt lehúzó Tőzsér Dániel semmi különöset nem sejt a felívelés mögött. "A nagy számok törvénye alapján jönnie kellett ennek a felfutásnak. Egy az egyben a holland módszereket követik, rengeteg pénzt fektetve és remek szakembereket alkalmazva az utánpótlásban." A dicső múlt miatt lehetett volna teher az elmúlt tíz évben a belga focin, de a középpályás ebből semmit nem érzékelt. "Éppen az a lényeg, nincs 2-3 évente új koncepció, ha nincs eredmény, hosszú ideje adott keretek közt folyik a munka."

Az elmúlt egy évben megszokott kép Forrás: AFP/Bruno Fahy

A De Bruynét, Courtois-t és Bentekét személyesen ismerő Tőzsér közel azonos képességű erős focistáknak tartja a belgákat, akiknek minden posztra van egy klasszisuk. "Wilmots pedig ideális választás volt hozzájuk, elismert klasszis, és pár éve még játszott, emiatt hiteles a játékosoknak." Ezzel együtt Tőzsér nem a jövő évi vb-n várja tőlük a meglepetést. "Egyénileg minden rendben, csapatként viszont kell még két-három év, hogy csúcsra érjenek. A 2016-os Eb-n viszont már a legjobb négyre vagy dobogóra is jók lesznek."

Az egyik angol szurkoló internetes kommentje osztja is meg nem is Tőzsér véleményét: "Nem hiszem, hogy ma létezne jobb játékosokból álló keret Európában, a spanyolokat leszámítva. De amíg a franciáknak ott van a Clairefontaine Akadémia, a spanyoloknak a Barca akadémiája, a németek teljesen újjászervezték a sportágat, addig a belgák tehetségei mögött nincs semmiféle speciális akadémia. A rendelkezésükre álló klasszisok számát tekintve meg lennék lepve, ha nem lennének elődöntősök a most következő Eb-n. A jövő Belgiumé!"

Jól fialnak a belgákba fektetett milliók

A belga csodát már Angliában is kutatják, elsősorban a PL-t elárasztó kulcsjátékosaik miatt. Az angol Esquire kérdésére a MU által az Evertontól megszerzett Fellaini a csapategységet emelte ki, a 2008-as olimpián kivívott 4. helyet pedig mérföldkőnek tartja. "Többségünk ott volt Pekingben az olimpiai faluban 18, 19, 20, 21 évesen. Azokban a napokban nagyon jól megismertük egymást. Csodálatos élmény volt, minden onnan indult."

Marouane Fellaini szerbek ellen is betalált Forrás: AFP/Eric Lalmand

A cikk írója kiemeli, hosszú ideje nincs olyan forduló Angliában, hogy néhány belga csillag ne villanjon meg a legjobb meccseken. Az angol internetes újság kiszámolta, azt tekintve, hogy egy focistáért eddig mennyi pénzt fizettek ki az átigazolásainál, Belgiumé a harmadik legértékesebb keret a világon - a brazilok és a portugálok mögött. Fellaini nevetve vont vállat az adat hallatán: „Előbb nyernünk kellene valamit.”

Sablonéknak bejött a sablon

Bár a focisták nem láttak konkrétabb okot a belga boom mögött, az ország futballszövetségnél lehet találni ilyet. Michel Sablon, technikai igazgató egyik nyilatkozatából, kiderül, a balul sikerült hazai Eb után elindult egy tízéves projekt: "2001-ben egy új víziót alakítottunk ki a belga fiatalok fejlesztésére." A többi közt az is a projekt része volt, hogy minden klub kapott egy brosúrát a legideálisabb játékosképzésről. Sablon úgy látja, a klubok 95 százalékban követték az instrukciókat.

Eden Hazard még hosszú évekig lehet a belgák meghatározó játékosa Forrás: AFP/Bruno Fahy

A másik kulcsfontosságú elemként a szövetség bevezette, hogy valamennyi korosztályban ugyanazt a 4-3-3-as szisztémát kell játszania a csapatoknak. "Ennek köszönhetően az összes játékos tisztában van a szerepével a rendszerben, már a legfiatalabb kortól kezdve" - hangsúlyozza Sablon.
A fejlesztés legfőbb eredményét a vezető abban látja, hogy míg a korábbi belga válogatottaknak négy-öt olyan játékosuk volt, aki fel tudta venni a harcot a topcsapatokkal, addig most több mint kétszer ennyi ilyen focistájuk van.

A gólok a vallon-flamand háborúnak is véget vetettek

Az elemzők szerint a belgák a két szomszéd stílusát egyesítik: a hollandok totális futballját vegyítik az afrikai behatás alatt álló francia foci ritmusával és közvetlenségével. A csapatnak emellett sikerült egy sokkal jelentősebb egyesítést is véghez vinnie: az országot megosztó flamand-vallon ellentét is elcsitult a válogatottban.

"A legnagyobb dolog, hogy mára mindenki mögöttünk van az országban, márpedig ez nem mindig volt így" - nyilatkozta Vermaelen. Néhány évvel ezelőtt még náluk is megvoltak a megosztottság jelei, Vermaelen hollandul, Witsel franciául beszélt egy-egy sajtótájékoztatón. „Mára a nyelv egyáltalán nem számít, valamennyien jól kijövünk.”

Az Arsenal védője Fellainihez hasonlóan a Pekingben eltöltött heteket tartja az etalonnak, és szerinte sokat számít, hogy a csapat többféle örökséget visz tovább. „A kongói születésű Benteke jól kiegészíti a kongói felmenőkkel bíró Vincent Kompanyt, vagy épp Fellaini marokkói származását. Egy ilyen csapatban eleve abszurd lenne a két részre szakadás.”

Vincent Kompany több szempontból is kulcsszerepben van Forrás: AFP/Dirk Waem

Hogy a foci milyen mértékben lehet képes egy ország újraegyesítésére, és a sokféleség elfogadására azt mutatja egy közvélemény-kutatás: az 1986-os sikeres foci-vb után egy év alatt 15 százalékkal nőtt azoknak a flamandoknak a száma, akik belgáknak vallották magukat.

"Nem látjuk semmilyen jelét a klánoknak, mert ez egy szókimondó, egymásra figyelő csapat, a korábbival ellentétben" - erősítette meg a folyamatot a belga szövetség főtitkára, Steven Martens.

A szövetségi kapitány, Marc Wilmots még ennél is tovább ment, megnevezve a folyamat kulcsemberét: "Vincent Kompany összehozta a vallonokat a flamandokkal, egy nemzeti politikai egyezményt alkotott. Ő egy öt nyelven beszélő hazafi, imádja Belgiumot."