Berlin, 2014. május 17.
Balogh Zsolt, a magyar (k), valamint Jesper Nielsen (b) és Konstantin Igropulo (j), a német csapat játékosai a férfi kézilabda EHF Kupa Füchse Berlin - Pick Szeged elődöntő mérkőzésen Berlinben 2014. május 17-én. (MTI/EPA/Daniel Naupold)
Vágólapra másolva!
Először játszhat nemzetközi kupadöntőt a Pick Szeged kézicsapata, amely a házigazda Füchse Berlint győzte le az EHF-kupa elődöntőjében. A magyarok vasárnapi ellenfele a Montpellier lesz, miután a francia együttes 36-32-re legyőzte a román Constantát.
Története során először nemzetközi kupadöntőt játszhat a Pick Szeged férfikézi-csapata, miután az EHF-kupa elődöntőjében 24-22-re legyőzte a final four-házigazda Füchse Berlint.
Az első öt perc után már 3-0-ra vezetett a Szeged, a házigazda csak 5:50-nél dobta az első gólt. A Szeged első négy góljából hármat Ilyés Ferenc vállalt, a magyar csapat lényegében ettől kezdve őrizgette két-háromgólos előnyét.
Az egyetlen apróbb hullámvölgy húsz perc után következett el, ám ezen gyorsan túltette magát a Szeged, amely a félidőben már 13-9-re vezetett.
Ilyés mellett Balogh Zsolt jobbátlövő húzta a csapatot, amely rendkívül alaposan felkészült német ellenfeléből, míg Mikler Roland végig kiválóan védett.
Juan Carlos Pastor csapata végig magabiztos maradt, a hajrában sem kellett igazán izgulnia, sokszor a kétszáz szegedi drukker hangját lehetett hallani a csendben kuksoló nyolcezer németé helyett.
A Szeged ellenfele a Montpellier lesz, miután a francia együttes 36-32-re legyőzte a román Constantát
A magyar klub története első nemzetközi kupafináléjára készül, míg riválisa második diadalára hajt, ugyanis 2003-ban a Bajnokok Ligájában lett első. A magyar férfi kézilabdázás történetében eddig három csapat összesen négyszer nyert európai kupasorozatban: a Bp. Honvéd 1982-ben BEK-, a Veszprém 1992-ben és 2008-ban KEK-győztes lett, a Rába Vasas ETO Győr pedig 1986-ban az IHF Kupát hódította el.
A vasárnapi program, a 3. helyért: 13.00: Füchse Berlin – Constanta
A hatodik Európa-bajnokság bronzmérkőzésén 1980-ban a 11-es párbajban Csehszlovákia ugyanazt az öt játékost küldte a sorsdöntő rúgásra, akit az 1976-os döntőben, ráadásul ugyanabban a sorrendben. Vagyis Panenka rúgott ötödiknek, de ezúttal nem azzal a „szemtelen” mozdulattal talált a kapuba, amellyel négy évvel korábban. Ráadásul nem is az ő lövése lett a sorsdöntő, mert csak a 9. párban dőlt el a csata, „természetesen” Csehszlovákia javára.