Eljuthat-e a vb-bojkottig a korrupciós botrány?

Bár a FIFA továbbra is úgy tesz, mintha nem lenne itt semmi látnivaló, a katari korrupciós botrány túljutott a kritikus ponton, már nem lehet agyonhallgatni. A tagországok vb-bojkottal fenyegetnek, és lassan mindenki besározódik, aki csak érintett az ügyben. Az angolok vezetik a lázadókat, de őket is sakkban tartja a múltjuk - sőt a jövőjük is. Blatter csak akkor lehet veszélyben, ha elfordulnak tőle a szponzorok.

Valószínűleg történelme legsúlyosabb válságát éli át a FIFA.

A lavina még 2010-ben indult el azzal, hogy a szervezet Oroszországnak (2018) és Katarnak (2022) ítélte két labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát. Különösen a katari döntés volt érthetetlen, hiszen sem sportszakmai, sem marketing-, sem geopolitikai indokok nem támogatták. Tálcán kínálta magát a feltételezés, hogy a FIFA csak jó pénzért asszisztál egy presztízsberuházáshoz.

Sepp Blatter bejelenti, hogy Katar rendezheti a 2022-es világbajnokságot Forrás: AFP/Philippe Desmazes

A döntés ellen azonnal megindult a nemzetközi tiltakozóhullám: a labdarúgás szereplői szakmailag vitatták, a média pedig az ügy korrupciós szálait göngyölítette fel.

Blattert is támadni kezdték

Az első bombát két konzervatív brit napilap, a Guardian és a Sunday Times robbantotta 2011 májusában. Az időzítés nem volt véletlen. Az angolok nehezen vették be, hogy nem ők kapták a 2018-as vb-t, már csak emiatt is ráharaptak a korrupciós vonalra, és két héttel a FIFA elnökválasztása előtt bizonyítékokkal álltak elő.

A támadások természetesen meggyengítették Sepp Blatter pozícióját, de - hogy, hogy nem - egyetlen ellenfele, a katari Mohammed bin Hammam május 28-án, három nappal a választás előtt visszalépett. A FIFA 61. kongresszusa nem tehetett mást, mint újraválasztotta az egyetlen jelöltet, Blattert. Ugyanakkor megkezdődött a kármentés is: a szervezet úgy határozott, hogy a továbbiakban már nem a FIFA végrehajtó bizottsága, hanem a kongresszus dönt majd a labdarúgó-világbajnokságok helyszínéről, ami egyfajta beismerése volt az addigi elhibázott rendszernek.

Újabb botrányok

Ennyivel azonban nem sikerült elejét venni a botránynak, a FIFA további lépésekre kényszerült, különösen az után, hogy a Sunday Times 2011 májusában megírta: a FIFA végrehajtó bizottságának két tagja, Issa Hayatou és Jacques Anouma fejenként másfél millió dollárt kapott, hogy Katarra szavazzon. Az információ a katari Phaedra Almadzsidtól származott, ám ő később furcsa módon visszavonta állításait, és ragaszkodott hozzá, hogy ezért cserébe sem pénzt nem kapott, sem más módon nem helyezték nyomás alá. Ennek ellenére további részletek derültek ki, a Guardian szerint a pénzt az illetékes labdarúgó-szövetségek kapták Katartól, ám azzal semmiféle elszámolási kötelezettségük nem volt.

A belső vizsgálat elkerülhetetlenné vált

2011 decemberében a Daily Telegraph görgette tovább a lavinát: arról számolt be, hogy az FBI nyomozást rendelt el, mert feltételezhetően angol és amerikai weboldalak és e-mail fiókok is hackertámadások célpontjaivá váltak a 2018-as vb-pályázat kapcsán. Az oroszok mindent kategorikusan tagadtak és cáfoltak.

A helyzet tisztázása érdekében 2012. július 17-én egy sajtótájékoztató keretében maga Blatter jelentette be, hogy az amerikai ügyészt, Michael J. Garciát bízzák meg a tényfeltáró nyomozással, és Hans-Joachim Eckertet nevezik ki a FIFA etikai bizottsága vizsgálati vezetőjének. Az eljárás két évig tartott, az eredménye 200 ezer oldalnyi dokumentum.

Valaki biztosan hazudik

A nyomozás alapján készült 430 oldalas jelentést Garcia leadta az etikai bizottságnak. Annyit lehet tudni róla, hogy megemlíti, nehéz megállapítani, hol húzódik a határ a lobbizás és tisztességtelen befolyásolás között, továbbá egyértelműen utal arra, hogy a korrupciógyanúba keveredett személyek nem a FIFA etikai szabályzatának megfelelően jártak el, Sőt Garcia bizonyos - nem nevesített - személyekkel szemben etikai eljárás lefolytatását javasolja.

Michael J. Garcia, a belső vizsgálat vezetője Forrás: AFP/Sebastien Bozon

A FIFA azonban semmibe vette a jelentést, és Hans-Joachim Eckert összegzése alapján kijelentette: befejezettnek tekinti a vizsgálatot, nem lát okot arra, hogy a 2018-as és a 2022-es világbajnokság rendezéséért lefolytatott pályázatot megismételje.

Garcia azonnal reagált a fejleményekre, mert úgy vélte, az etikai testület döntéshozói szekciójának vezetője nem megalapozott következtetéseket vont le az általa készített jelentésből. "A döntéshozói kamara elnökének mai összegzése számos helyen nagy mértékben hiányos és téves ismertetése a vizsgálati kamara jelentésében részletezett tényeknek és következtetéseknek" - írta közleményében, jelezve, hogy a FIFA fellebbviteli bizottságához fordul.

Hans-Joachim Eckert, a FIFA etikai bizottságának vizsgálati vezetője Forrás: AFP/Frank Leonhardt

Garcia és a világ labdarúgásának számos szereplője a teljes jelentés nyilvánosságra hozatalát követeli, ám Hans-Joachim Eckert szerint "ez jogi szempontból aggályos, emiatt lehetetlen".

"Az egész eljárás egy vicc"

Ezekkel a szavakkal kommentálta a fejleményeket Greg Dyke, az angol labdarúgó-szövetség elnöke, de a testület korábbi elnöke, David Bernstein még ennél is tovább ment. Szerinte az lenne a megoldás, ha az európai válogatottak visszalépnének a 2018-as világbajnokságtól. "Anglia van olyan erős az UEFA-n belül, hogy befolyásolni tudja a FIFA-t is, de ehhez partnerek kellenek, mert ha egyedül próbáljuk meg, csak kinevetnek minket. Talán drasztikusnak tűnik a javaslat, de valahol meg kell húzni a határt, és az utóbbi időben történteket már nem lehet tolerálni" - mondta Bernstein a BBC-nek.

A német liga elnöke, Reinhard Raubull is megpendítette, hogy ha a FIFA nem hajlandó nyilvánosságra hozni a teljes Garcia-jelentést, az UEFA kiléphet a FIFA égisze alól. "A szövetség kommunikációs csődje alapjaiban rengette meg a FIFA-t, mint intézményt. Most már csak az a lépés elfogadható, hogy nyilvánosságra hozzák a teljes jelentést. Ha ez nem történik meg, komolyan el kell gondolkodnunk, jó kezekben van-e az irányítás, a következmények közül pedig nem zárható ki az UEFA teljes kiválása sem" - mondta Raubull.

Van-e realitása egy vb-bojkottnak?

Noha az angolok a hangadók, az ő kezük is meg van kötve az ügyben.

Először is, az angol szövetségnek még mindig 267 millió fontos tartozása van az új Wembley Stadion építéséből, és a fedezet nem elhanyagolható része éppen a vb-selejtezők bevételeiből és a válogatott szponzoraitól származik. Másrészt ezzel a lépéssel az angolok elveszítenék helyüket az IFAB-ban, a FIFA Szabályalkotó Testületében. Harmadrészt pedig a Garcia-jelentés nemcsak az orosz és a katari, hanem az angol vb-pályázat irányítóiról is kimondja: vétettek az etikai szabályzat ellen.

Mit akar Európa?

A saját pozíciójának megerősítésén túl vélhetően semmit. A nagyhatalmak közül Oroszország megkapta a 2018-as vb-rendezés jogát, tehát nem kérdés, kinek a pártján áll. Olaszország jelenleg nem tényező a nemzetközi futballdiplomáciában, még a saját elnökválasztása miatt is összetűzésbe került a FIFA-val és az UEFA-val is.

Spanyolország és Portugália eddig semmiféle kifogást nem emelt a jelentés ellen, feltehetően azért, mert a két szövetséget a FIFA korábban minden vád alól tisztázta a közös 2018-as pályázatukat illetően. A németek szeretnének tiszta vizet önteni a pohárba, de a vizsgálat egyik legfőbb kerékkötője, Hans-Joachim Eckert történetesen szintén német.

Mit akar az UEFA?

Franciaország szerepét Michel Platini, az UEFA elnöke határozza meg. Ő maga a 2022-es katari pályázat mellett voksolt, ez sokat elmond arról, mennyire támogatna bármilyen bojkottot, ráadásul már korábban bejelentette: nem száll ringbe Blatter ellen a FIFA elnöki címéért.

Michel Platini, az UEFA elnöke elsősorban saját szervezetére figyel Forrás: AFP/Valery Hache

Az eddigi UEFA-kommunikáció alapján legfeljebb az lehet a reális forgatókönyv, hogy a szervezet tagjai egységesen a Blatter elleni jelölt mögé állnak a 2015-ös elnökválasztás során, illetve megpróbálják elérni, hogy David Gill, az angol szövetség alelnöke, az UEFA végrehajtó bizottságának tagja bekerüljön a FIFA végrehajtó bizottságába is. Mindezt azért, hogy az UEFA elérje célját, vagyis hogy 13 helyett 15 európai tagország kapjon helyet a vb-n, akár már Oroszországban is.

Emellett az UEFA a pozíciója megerősítését arra használhatná fel, hogy nagyobb beleszólása legyen, adott esetben mikor rendezik a katari vb-t. Azt ugyan maga Blatter is elismerte már, hogy hiba volt Katarnak adni a rendezést, de szerinte csak arról lehet szó, hogy a nyári hónapok helyett télen rendezzék az eseményt. Jelen állás szerint vagy január/februárban, vagy november/decemberben tartják a vb-t.

Ki vagy mi lehet igazán veszélyes Blatterra?

A szövevényes történetnek ez a legegyszerűbb eleme: a pénz.

A FIFA az évek során tulajdonképpen legalizálta a saját korrupcióját, amikor függőségi viszonyt alakított ki a szervezet és a tagországok jelentős része között a Pénzügyi Segítségnyújtási Program (Financial Assistance Programme) segítségével.

Fejlesztési támogatás címen a FIFA évente dollárszázmilliókat juttat a nemzeti szövetségeknek, emiatt Blatter népszerűsége a szegényebb ázsiai, afrikai és dél-amerikai államokban kikezdhetetlen. Mivel ez támogatási kategória lényegében bármire ráhúzható, könnyű vele manipulálni. Nemcsak azt, hogy ki kap, és ki nem, hanem magukat a megvalósuló beruházásokat is. A FIFA oda ad pénzt, ahova akar, de hogy pontosan mire, azt elég nehéz utólag követni.

A történelem ismételheti önmagát

Azonban a FIFA csak akkor tud hatalmas pénzeket szétosztani, ha maga is hatalmas bevételeket mutat fel, amelyek nem kis részben a szponzoroktól származnak. A dubaji székhelyű Emirates légitársaság már jelezte, nem hosszabbítja meg támogatói együttműködését a FIFA-val, és a példáját valószínűleg követi majd a Samsung is.

Szinte biztos, hogy csak ebbe a folyamatba bukhat bele látványosan Sepp Blatter. Ha a FIFA márkaértéke annyira erodálódik a keze alatt, hogy a szponzorok elfordulnak a szövetségtől, nem lesz képes tovább finanszírozni az általa megteremtett függőségi láncot, és a rendszer összeomlik, elsöpörve a szervezet élén 16 éve álló elnököt.

Ezzel a történelem ismételné önmagát, hiszen Joao Havelange, a FIFA leghosszabb ideig regnáló vezetője is hasonló körülmények között, a korrupció miatt bukott meg. Az ő helyét foglalta el 1998-ban Blatter.