Sok szurkoló nem tudja hová tenni az első Európa Játékokat, amelyen Magyarország kilenc nap után a hetedik helyen áll az éremtáblázaton, nyolc arannyal, két ezüsttel és öt bronzzal olyan nagyhatalmakat megelőzve, mint Olaszország vagy Franciaország.
Bakuban mintegy hatezer sportoló jött össze Európa ötven tagállamából. Ez már valóban olimpiai lépték, a kérdés már csak az, mi a valódi tétje a játékoknak?
Azerbajdzsán fővárosában húsz sportág versenyeit rendezik meg, ebből
16 olimpiai sportág,
de csak 12-nek van valamilyen tétje a riói kvótaszerzés szempontjából. Ezek pedig: asztalitenisz, atlétika, birkózás, boksz, cselgáncs, íjászat, kerékpár, lövészet, röplabda, taekwondo, triatlon, úszás. Közvetlenül lehet kvalifikálni triatlonban, pingpongban és lövészetben, de a sportok többségében csak a ranglistás pontokat lehet gyűjtögetni. Akad néhány olyan sportág, ahol nyilvánvalóan nem a legjobbak vannak ott, például vízilabdában.
Európa Játékok vs. nyári olimpia | ||
Sportolók száma | 6000 | 10 500 |
Részt vevő nemzetek száma | 50 | több mint 200 |
Sportágak száma | 20 | 28 |
A négy nem olimpiai sportág Bakuban a strandfoci, a 3 a 3 elleni kosárlabda, a karate és a szambó. Az utóbbi egy szovjet eredetű harcművészet, amelynek neve a „fegyverek nélküli önvédelem” kifejezés orosz rövidítéséből származik, a Vörös Hadsereg fejlesztette ki „az 1920-as években. Van benne dobás, földharc és néhány korlátozás a fogásoknál és emeléseknél. De nézzék meg inkább az alábbi videót:
Noha éppen kajak-kenuban nem lehetett olimpiai kvótát szerezni – arra ott az augusztusi vb –, a két aranyérmet nyerő Kammerer Zoltán mégis „nagyon jó erőfelmérőnek” érezte az EJ-t, mivel a sportág „90-95 százalékban az európaiakról szól, és ők mind ott voltak Bakuban, csak az ausztrálok hiányoztak. Mivel a legjobb hajók indultak, jobb volt, mint egy Világkupa.”
„Nagyon nehéz lenne a sportágak olimpiai kvalifikációs rendszerét az Európa Játékokhoz igazítani, ráadásul a legtöbb sportágban olimpiai ciklusok óta kialakult rendje van a kvótaszerzésnek –magyarázta kérdésünkre Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) kommunikációs igazgatója. – Azokban a sportágakban, amelyekben nem egy meghatározott verseny kvalifikál az olimpiára, sikerült az Európa Játékokat is olimpiai kvalifikációs eseménnyé tenni.”
Az EJ jövőjéről nem akart találgatni a kommunikációs igazgató, ám úgy véli, „az igazi sikerhez valószínűleg meg kell állapodni néhány népszerű sportág európai szövetségével is”. Az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) égisze alatt rendezett sporteseményhez hasonló egyébként a többi földrészen már rég van, Ázsia például már 1951 óta megtartja minden negyedik évben.
Kammerer nagyon bízik a folytatásban, szerinte az Európa Játékok
az olimpia előszobájává is válhat.”
Kammerer indulna párosban és négyesben is
Kammerer Bakuban két aranyérmet is nyert, az egyiket Szalai Tamással párosban, a másikat négyesben, Tóth Dávid, Kulifai Tamás és Pauman Dániel mellett. Az augusztusi vébén azonban a maximális kvótaszerzés érdekében csak az egyik egységgel indulhat. Az edzője, Fábiánné Rozsnyói Katalin azonban mindkét számban nevezné. "Ha az időrendbe belefér, és fizikálisan, fejben fel lehet készülni rá, akkor indulnék mindkét számban – mondta az Origónak Kammerer. – Ez más világversenyeken is megy, nem lenne újdonság. De a szabályokat nem én hozom, és nem nekem kell betartatnom."Ha már előszoba: az Európa Játékokkal akár Budapest is tesztelhetné magát egy olimpiai pályázat előtt. Az ötlettel a MOB-nál még nem foglalkoztak, de „az Európai Olimpiai Bizottság elnöke, Patrick Hickey tett ilyen utalást informálisan a magyar szervezet vezetőinek” – árulta el Siklós Erik.
Ez azért érdekes, mert legközelebb 2019-ben lennének Európa Játékok, és még nem tudni, hol. Májusban Hollandiát jelölték ki a rendezésre, de a hollandok egy hónap múlva visszaléptek. Az EOB nem tervezi pályázat kiírását, inkább egyenként egyeztet az érdeklődőkkel. Köztük van Fehéroroszország (Minszk), Nagy-Britannia (Glasgow), Oroszország (Kazany vagy Szocsi), Törökország (Isztambul vagy Mersin) és Lengyelország (Poznan, Krakkó, Katowice, Wroclaw, Lódz vagy Varsó).
Magyarország képes lenne megrendezni egy ilyen multisporteseményt 2019-ben
– vélte Siklós. – A különbség körülbelül akkora, mint a vizes Európa-bajnokság és világbajnokság között. Jelentős a különbség médiaérdeklődésben, a sportolók létszámában, a részt vevő nemzetek számában és a sportágak számában.”
A 2024-es budapesti olimpiai pályázat kedden ismertetett megvalósíthatósági tanulmánya szerint mindenesetre az olimpiához szükséges budapesti létesítmények kétharmada már megvan.
A Kaszpi-tenger nyugati partján fekvő Azerbajdzsán a Szovjetunió felbomlása után gyors gazdagodásnak indult a gazdag olaj- és földgázkészleteinek köszönhetően. Csak a játékok kedvéért épült fel egy új, 68 ezres stadion, valamint egy-egy nemzetközi színvonalú uszoda, tornacsarnok, BMX-pálya és lőtér. Az al-Dzsazíra szerint Ilham Alijev azeri elnök nem sajnált 10 milliárd dollárt elkölteni az ország első igazán nagy sporteseményére. De látszik is, hogy nem garasoskodtak.
„A hangulat, a körülmények és a szervezés hasonló volt, mint Pekingben vagy Londonban, mindent megkaptunk, amire szükségünk volt” – mondta az MTI-nek az első bakui magyar aranyérmet szerző Sastin Marianna, a 60 kilós birkózás nyertese, aki a második legnagyobb sikerének tartja ezt a vb-címe után.
Szintén olimpiaszerű élményt jelentett a verseny Kammerer Zoltánnak: „Abszolút olimpiai hangulat volt, már ahogy leszálltunk a repülőről. A beléptetési rendszer, a szervezés, minden azt idézte.” Bár a kajakosok csak átutazóban látták a várost, Kammerer "robbanásszerű fejlődést" tapasztalt, „mintha Dubajban lennénk” – mondta az Origo kérdésére.
A kajak-kenu versenyek 400 kilométerre voltak Bakutól, de már a fővárostól „50 méterre is teljesen megváltozott a táj. Olyan volt az út, mintha háborús övezet lett volna, kirabolt bódék, rossz utak, hatalmas, kietlen területek. De Mingacevir, a város, ahol a versenyeket rendezték, megint csak teljesen rendben volt, teljesen európai körülmények között éltünk” – mondta Kammerer.
„A sportlétesítmények abszolút világszínvonalúak, a szolgáltatásokon, a technológián egyértelműen észrevehető, hogy nem voltak pénzügyi korlátai a megvalósításnak – mondta az Origónak a helyszínről Siklós Erik. – Talán az egyetlen látványos dolog,
ami hiányzik az olimpiai faluhoz képest, az az étterembe telepített McDonald’s.
A sportági helyszínek is olimpiai rendszerben működnek, a transzportrendszer száz százalékban az olimpiai szisztémát követi, a városban olimpiai sáv működik.”