A napokban jelentették be a tokiói nyári olimpia szervezői, hogy a rendezvényre készülő Nemzeti Stadion építési költségei durván megugrottak, és az előzetesen várt 1,2 milliárd dollár helyett valószínűbb, hogy 2 milliárdba, azaz nagyjából 570 milliárd forintba kerül majd a létesítmény.
Ezzel letaszítja trónjáról az 1,6 milliárd dollárból épült New Jersey-i MetLife Stadiumot, és a világ legdrágább sportlétesítménye lesz.
A 2020-as olimpiai tenderen Isztambult és Madridot legyőző japán fővárosban az utóbbi hónapokban többször felvetődött, hogy valamit kezdeni kéne az olimpia elszabaduló költségeivel, és már májusban – amikor még nem is lehetett tudni, hogy a vártnál majdnem 50 százalékkal többe kerül a Nemzeti Stadion – szóba került a tervek egyszerűsítése.
Június 14-én aztán előállt Endo Tosiaki nemrég kinevezett olimpiai miniszter, és közölte, hogy az építőanyagok, a munkaerő és a kötbérek miatt a stadion jelentősen megdrágult, és a létesítményt már nem is lehet áttervezni, mert nem készülne el a 2019-es rögbi-világbajnokságra, amelynek szintén otthont ad majd.
Endo Tosiaki közölte, hogy a költségeket más források elvonásával egészítik ki, így nem épül meg a város új kikötője, ahol a 2020-as vitorlásversenyeket rendezték volna.
A többszörösen díjazott építész, Zaha Hadid tervei alapján készülő, 80 ezres stadionba természetes gyepet telepítenek, ezért amellett, hogy a tetőszerkezet elhúzható, a déli sarka üvegből készül majd, hogy átengedje a napfényt. Az ultramodern stadionban a székek egy része mozgatható lesz, hogy bizonyos eseményeken közelebb lehessen vinni a nézőket a pályához. És természetesen az egész épületet földrengésbiztosra tervezik.
"Nem meglepő, hogy máris elszaladnak a költségek, hiszen a legutóbbi olimpiák és futball-világbajnokságok rendezési költségei mind meghaladták az előzetesen várt összeget – mondta Victor Matheson, a massachusettsi Holy Cross Egyetem közgazdászprofesszora az AP hírügynökségnek. –
De ha már Japán, ahol kiváló infrastruktúra és erős gazdaság áll az olimpia mögött, sem tud rentábilisan olimpiát rendezni, akkor milyen reményei lehetnek például a 2024-es rendezvényre pályázó Bostonnak?"
– tette fel a kérdést az amerikai professzor.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság is a "fenntartható olimpia” jelszót adta ki az Agenda 2020 reformprogramjában. A NOB korábban beleegyezett, hogy a japánok a pályázatukban vállalt építkezések egy részét elhalasszák vagy más helyszínekre vigyenek sporteseményeket, amivel nagyjából egymilliárd dollárt (284 milliárd forint) spóroltak a szervezőknek, de a Nemzeti Stadionnal nincs mit tenni, fel kell építeni.
A japánok szívesen költenek sporteseményekre, az 1988-as naganói egészen Szocsiig a legdrágább téli olimpia volt, a 2002-es, Dél-Koreával közösen rendezett focivébére épült jokohamai stadion pedig a legdrágább vb-stadion volt, míg a brazilok a 900 milliós brazíliavárosi létesítménnyel be nem előztek.
Igaz, a japánok, pontosabban a Jokohama F. Marinos csapata legalább használja a stadiont, a Mane Garrincha ellenben jelen pillanatban a világ legdrágább buszdepója.
A legutóbbi két olimpia központi stadionjait sem a szél hordta össze,
a pekingi Madárfészek 455 millió, a londoni központi stadion 688 millió dollárba került, de ezzel egyikük sem kerül az első tízbe az immár a tokiói létesítmény által vezetett listán.
Íme, a legdrágább stadionok listájának jelenlegi első öt helyezettje, ezeket előzi meg három év múlva a tokiói Nemzeti Stadion.