A megadott határidőig öt város, köztük Budapest jelezte, hogy harcba száll a 2024-es nyári olimpia és paralimpia megrendezéséért. A magyar főváros vetélytársa Hamburg, Los Angeles, Párizs és Róma lesz.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szerdán tette közzé a hivatalos pályázók listáját, a szervezet azt is közölte, hogy 1,7 milliárd dollárnyi (469 milliárd forint) készpénzzel és szolgáltatással támogatja majd a 2024-es játékok szervezőbizottságát.
Az amerikai városok nagyon lelkesedtek az ötletért, Los Angeles, San Francisco, Washington és Boston is fontolóra vette a pályázást. Az Egyesült Államok Olimpiai Bizottsága (USOC) előzetesen Bostont választotta ki, Marty Walsh bostoni polgármester azonban július végén garanciákat kért az amerikai kormánytól arra, hogy a költségek esetleges túllépése nem vesz el egyetlen centet sem a helyi adófizetők pénzéből. Ilyen garanciát nem kapott, így a keleti parti metropolisz visszalépett.
A helyét Los Angeles foglalta el. A helyi polgármester, Eric Garcetti azt mondta, hogy 4,1 milliárd dolláros (3,4 milliárd eurós, azaz 1160 milliárd forintos) költségvetéssel és
jelentős profittal számol.
A Los Angeles-i pályázat szerint már több mint 125 ezer hotelszoba van a városban, és 2017-ig további 25 szálloda – közel 5000 szoba – épül még. A szervezők szerint az olimpiai falu olyan szervesen illeszkedik majd a városba, hogy a sportolók a helyszínek 97 százalékát fél óra, több mint 50 százalékát pedig negyed óra alatt elérhetik.
Los Angeles 1932 és 1984 után harmadszor rendezhetne nyári játékokat, így
a Los Angeles Memorial Coliseum lehetne az olimpiatörténet első olyan stadionja, amelyet három különböző olimpián is használnak.
A pályázat szerint a meglévő létesítményekre csak kisebb felújítás várna, és akkor a Staples Center (torna, kosárlabda), a Nokia Theatre (vívás), az LA Convention Center (tollaslabda, asztalitenisz, cselgáncs, birkózás, ritmikus gimnasztika, kézilabda, tekvandó), a Galen Center (boksz) és a Shrine Auditorium (súlyemelés) már készen is állna a játékokra.
Németországban Hamburgra esett a választás Berlinnel szemben, de novemberben lesz majd még egy népszavazás. Olaf Scholz polgármester egy éve megígérte:
ha a lakosság igent mond, a teljes költség 2,5 milliárd euró alatt marad.
A város elképzelése az, hogy az Elba északi és déli ága között fekvő, a városközponttól mindössze tízperces sétára lévő Kleiner Grasbrook nevű szigetet építik be, így a helyszínek sétálva is elérhetők lennének a "szén-dioxid-mentes játékokon". Az olimpia után a szigetet parkosítanák, így az iparváros egy zöld szigettel bővülne.
Az olimpiai falu felépítése a játékok után segítene a világ egyik legnagyobb kikötővárosa lakásproblémáinak megoldásában, az olimpiai stadiont pedig úgy terveznék, hogy az esemény után húszezer férőhelyesre visszabontva kihasznált maradhasson.
A hamburgi koncepció – összhangban az Agenda 2020 programmal – már meglévő létesítményekre alapoz.
Újonnan csak négy épülne: egy kenuszlalompálya, a 70 ezres olimpiai stadion, egy olimpiai csarnok és egy Olympic Aqua Dome,
utóbbit a játékok után vízi vidámparkká és élményfürdővé alakítanák.
Párizs 1900-ban és 1924-ben is házigazda volt, de egy éve Bernard Lapasset, az illetékes sportügyi bizottság vezetője úgy nyilatkozott, az nem lehet elég meggyőző érv a kandidálásban, hogy 2024-ben lesz kereken száz éve, hogy Párizs utoljára nyári olimpiának adott otthont.
Ebben alighanem igaza, van, de az utóbbi évek sikertelensége ellenére bíznak a győzelemben. A francia főváros a 2008-as és a 2012-es játékokért folyó versengésben is alulmaradt, ezért a 2020-as kandidálást kihagyva rápihent az újabb megmérettetésre.
Anne Hidalgo polgármester szerint a város meglévő infrastruktúráját kell felhasználni, és úgy vélte, 6,2 milliárd eurós költségvetés elég lehet a színvonalas rendezésre.
Célunk, hogy egy kozmopolita város egységét és szolidaritását kiemeljük, biztos vagyok benne, hogy komoly esélyünk van a győzelemre"
– mondta Hidalgo.
A pályázat társelnöke a sportmarketingből diplomázott háromszoros olimpiai bajnok kenus, Tony Estanguet lett, a város pedig ikonikus helyszíneket ígér a játékokra: nyíltvízi úszást a Szajnán, triatlonversenyt az Eiffel-toronynál és a kerékpározók egyenkénti indítású időfutamát a versailles-i kastélynál.
Az olasz főváros ugyancsak rendezett már olimpiát 1960-ban, de a legutóbbi, 2020-as pályázatból az utolsó pillanatban kihátrált a költségvetéssel kapcsolatos aggodalmak miatt.
Róma most azt tervezi, hogy a legutóbb az 1990-es futball-világbajnokságra felújított Stadio Olimpico köré szervezi a játékokat, de természetesen más meglévő létesítményekre is számít.
Nem fogunk katedrálisokat építeni a sivatagban. Azt fogjuk fejleszteni, ami már amúgy is a rendelkezésünkre áll"
– fogadkozott Ignazio Marino, az olasz főváros polgármestere, aki 6 milliárd eurós költségvetéssel számol, és úgy véli, csak egy kerékpárstadiont és az evezősversenyek helyszínét kellene megépíteni.
Az 1960-as játékokon használt úszókomplexum, a Foro Italico az 1994-es és 2009-es világbajnokságnak is otthont adott, ha a szabadtéri medence tízezer fős lelátóját bővítenék, ideális helyszín lehetne.
Nem hagynák ki a legendás Colosseumot sem, ott lehetne országúti kerékpáros versenyek, illetve a maratonfutás célja, de a monumentális épület lehetne az összes díjátadó ünnepség háttere és helyszíne. A szervezők a római egyetem közelébe tervezik az olimpiai falut, amely így a játékok után kollégiumi szállásként működhetne tovább.
Még a BBC is kiemelte, hogy az éremtáblázat tíz legsikeresebb nemzete közül Magyarország az egyetlen, amely sohasem rendezett még nyári olimpiát, noha korábban ötször is pályázott. Ha Budapest elnyerné a rendezés jogát, Moszkva mellett a második kelet-európai országként lehetne házigazda.
A PricewaterhouseCoopers 1300 oldalas megvalósíthatósági tanulmánya 774 milliárd forintos (2,4 milliárd eurós) költségvetésből kihozná a budapesti olimpiát. A főhelyszín (a Kvassay-zsilip környéke) mellett
tíz vidéki várost is bevonna a rendezésbe, négy visszabontható és tíz ideiglenes létesítmény építését javasolja.
A megvalósíthatósági tanulmány százoldalas összefoglalójában írtakról itt olvashat bővebben.
A városoknak 2016. február 17-ig kell benyújtaniuk a kidolgozott pályázatokat, a NOB értékelő bizottsága 2017 februárja és júniusa között látogatja meg a helyszíneket, 2017 júliusában pedig a NOB-tagok technikai eligazításon vesznek részt. A győztest 2017 szeptemberében, a limai kongresszuson nevezik meg.