"A játék itt befejeződött Sepp Blatter és Michel Platini számára" – mondta Thomas Kistner, a Fifamaffia című, magyarul is megjelent könyv szerzője az Origónak a nemzetközi futball irányító szervezetét megrázó botrány legfrissebb fejleményeiről.
Kistner a német Süddeutsche Zeitung újságírója, régóta a FIFA korrupciós ügyeivel foglalkozik. Oknyomozó riportjai miatt 2010 óta
rajta van a FIFA tiltólistáján,
ez azt jelenti, hogy a szervezet alkalmazottai csak hivatalos formában, szervezett sajtótájékoztatókon kommunikálhatnak vele.
Úgy véli, Blatter és Platini talán nem fog örökös eltiltást kapni, csak nyolc évet, de "őszintén szólva ez ugyanaz. Blatter egyébként is idős már, de Platini számára sincs visszaút a nemzetközi futballba" – jósolja Kistner, de szerinte ennél sokkal nagyobb horderejű változások is készülődnek a nemzetközi futballéletben.
A FIFA-botrány gyökerei 2015 májusáig nyúlnak vissza, ekkor történt, hogy a svájci rendőrség korrupciós vádak miatt letartóztatta a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség több tisztségviselőjét is.
A nemzetközi szövetség tagjai az elnökválasztással egybekötött FIFA-kongresszusra érkeztek, amikor őrizetbe vették őket. A letartóztatásokat az Egyesült Államok igazságügyi minisztériuma rendelte el, a vád: csalás, zsarolás és pénzmosás. Akkor még nem volt a letartóztatottak között Sepp Blatter FIFA-elnök, olyannyira nem, hogy néhány nappal később a szervezet újra is választotta.
Mindenkinek megbocsátok, de nem felejtek" –
kommentálta az eseményeket fenyegető hangnemet megütve az újraválasztott elnök.
Nagyot változott azóta a világ.
Az egyre nagyobbra duzzadó korrupciós botrány keretében a FIFA etikai bizottsága szombaton közleményben jelentette be, hogy befejezte a vizsgálatát Blatter és Platini ügyében, és ezek alapján kéri az illetékes testületet, hogy szankcionálja a két sportvezetőt.
Thomas Kistner
Thomas Kistner 1958-ban született, jelenleg a Süddeutsche Zeitung szerkesztője, szakterülete a sportpolitika. A német lap a legelismertebb, oknyomozással foglalkozó médium Németországban. Kistnert 2006-ban az év sportújságírójának választották hazájában, két évvel később pedig a rangos Theodor Wolff-díjjal is kitüntették. Húsz éve foglalkozik oknyomozó újságírással, a sporttal kapcsolatos szervezett bűnözés területét vizsgálja. Ezzel kapcsolatos munkája, a Fifamaffia című könyv 2015. novemberében magyarul is megjelent.Bár egy ideig kétséges volt, a FIFA végrehajtó bizottsága október végén úgy döntött, hogy az eredeti terveknek megfelelően február 26-án tartják az elnökválasztást. Kistner szerint azonban ettől a választástól felesleges megújulást várni.
"A helyzet az, hogy a jelöltek egytől egyig a korábbi istállónak a tagjai. A »futballcsaládé«, ahogy Blatter szerette emlegetni. Ők mindannyian tudták, mi folyik a FIFA-nál, és ez a legkevesebb, amit el lehet mondani. Most úgy látom, a legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy Szalman Bin Ibrahim al-Kalifa lesz az elnök, és a svájci Gianni Infantino a főtitkár. Ezzel egy időben megváltoznak majd a szerepek: az elnöki poszt inkább reprezentatív lesz, a főtitkár lehet a szervezet valós, operatív vezetője."
A FIFA-elnökjelöltek
- Ali bin al-Husszein jordán herceg, a FIFA végrehajtó bizottságának korábbi tagjaA német újságíró szerint azonban ez még mindig nem minden, sokkal nagyobb változások is várhatók. "Infantino jól megérti magát a közel-keleti tisztségviselőkkel, ha jól tudom, beszél arabul is. Ez abból a szempontból lehet fontos, hogy – bárkit is válasszanak a FIFA élére, lehet az Szalman Bin Ibrahim is –,
a legnagyobb kutya jelenleg a kuvaiti Ahmad al-Fahad al-Szabah sejk.
Ő a nemzetközi sportpolitika egyik meghatározó személyiségének, illetve az olimpiai mozgalom kulcsfigurájának számít, nem mellesleg a FIFA végrehajtó bizottságának a tagja. Tehát az elsőhegedűs kuvaiti, a FIFA elnöke vélhetően bahreini lesz, az alelnökök és a végrehajtó bizottság tagjai között pedig ott van Pápua Új-Guinea, Honduras, Ciprus és a Turks- és Caicos-szigetek képviselője – természetesen az offshore cégek és követhetetlen banki tranzakciók miatt. Kizárt dolog, hogy hosszú távon ezek az emberek vezessék az európai központú labdarúgást" – állítja Kistner, akinek a jövőre nézve is van víziója.
"A FIFA anyagi problémákkal küzd, a szponzorok a botrányok miatt elzárták a pénzcsapot. A legvalószínűbb forgatókönyvnek azt látom, hogy mondjuk Anglia, Németország és Hollandia egyszer csak azt mondja majd, hogy a továbbiakban nem hajlandó a FIFA égisze alatt szerveződő eseményeken részt venni. Márpedig a nézők nem az olajmilliárdokra kíváncsiak, hanem a focira. Az említett hármas mögé már fel tud sorakozni a többi futballnagyhatalom, és az olyan meghatározó szponzorok, mint az Adidas. Ez az erő pedig már képes új alapokra helyezni a nemzetközi szövetséget. Persze mindezt nem szívjóságból tennék:
a labdarúgás a világ legnagyobb szórakoztatóipari ágazata, hatalmas pénz van benne.
Európa egyszerűen nem fogja hagyni, hogy kicsavarják a kezéből" – mondta az Origónak az oknyomozó újságíró.
Kistner beszélt a Németországot ért vádakról is. "Miért lenne Németország a kivétel? A FIFA elvárta, hogy vesztegessék meg, aki nem fizetett, annak esélye sem volt. Ebben a helyzetben Franz Beckenbauernek ki kellett volna állni az ország elé, és azt mondani, hogy: »Gyerekek, mi is tudnánk vb-t rendezni, de ehhez fizetni kell – akarunk mi ennek a korrupt rendszernek a részesei lenni?« Ő azonban másképp döntött. A botrány ezúttal sem lesz eltussolva, mint ahogy Uli Hoeness sem úszta meg a börtönt."
A Fifamaffia szerzője azt is elmondta, hogy egészen 1994-ig vissza kell mennünk az időben, ha tisztán odaítélt világbajnokságot keresünk.
"Az 1994-es amerikai rendezésű világbajnokság odaítélése a FIFA elemi érdeke volt, muszáj volt szélesíteni a piacot, az Egyesült Államok meghódítása pedig iszonyatos pénzekkel kecsegtetett, és az MLS fejlődésén látjuk, hogy a terv be is vált. Az 1998-as franciaországi vb-ről Chuck Blazer vádalku-megállapodása után kiderült a vesztegetés. 2002-ben hasonló volt a helyzet, mint az amerikai rendezés esetében, de az, hogy Dél-Korea is beszállhatott társrendezőként, már súlyos dollármilliókba került, hiszen eredetileg csak Japán lett volna a házigazda. 2006-ról a napokban derültek ki a turpisságok, a 2010-es dél-afrikai és a 2014-es brazíliai torna tisztaságáról pedig nem is érdemes beszélni. A nemzetközi labdarúgás új vezető szervének az is lenne a feladata, hogy módosítsa a voksolás menetét, és mindenekelőtt tegye nyílttá a szavazást" – véli Thomas Kistner.