Felcsút, 2014. április 21.
Orbán Viktor miniszterelnök gratulál a Puskás Akadémia játékosainak a 17 éven aluliak számára kiírt Puskás Suzuki Kupa utánpótlás-labdarúgótorna döntőjében játszott Real Madrid (spanyol) - Puskás Akadémia találkozó, a felcsúti Puskás Akadémia Pancho Aréna első hivatalos mérkőzésének végén 2014. április 21-én.
MTI Fotó: Beliczay László
Vágólapra másolva!
Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere egy módosítási előterjesztést nyújtott be a kerettantervhez, aminek értelmében a labdarúgás bekerülne az általános és középiskolai tantervbe mint kötelező tananyag.
Az iskolai labdarúgás kerettantervére vonatkozó előterjesztés egyből az első mondatában leszögezi, hogy fiúkra és lányokra egyaránt kötelezővé tenné a futballoktatást, méghozzá egyből az első évfolyamtól kezdve. A célok és feladatok felsorolásában
olyan megállapítások találhatók 6-7 éves gyerekekkel kapcsolatban
– például „A legtöbb gyermek számára a labdarúgás egyet jelent a szórakozással, a társas együttlét és az önkifejezés fő formájával” –, amelyekről nem tudjuk, mi alapján hivatkozik rájuk a kormány.
Nem baj, hogy a térdükig ér a labda
Az előterjesztés évfolyamokra bontva, igen részletesen taglalja, hogy
a heti két kötelező fociórán milyen tananyagot kell elsajátítaniuk a gyerekeknek.
A hétéves kislányok például kénytelenek lesznek elsajátítani a „védekezésben nyomásgyakorlás a labdás ellenfélre, valamint labdavesztés esetén a labda azonnali visszaszerzésére irányuló törekvés” rejtelmeit, de ezenkívül is számtalan olyan taktikai elemet sorol fel a tervezet, ami a felnőtt válogatottunknak is komoly gondot okoz.
A két évfolyamos ciklusokra bontott fejlesztési szakaszok mindegyikénél meghatározták a várható eredményeket, ami például az első két évfolyam végén azt követeli a gyerekektől, hogy technikai és taktikai szempontból képesek legyenek olyan feladatokra, mint például „a lábfej különböző részeivel történő labdakezelés” és a "labdavesztés utáni rendezett visszatámadás".
Pénzbe sem kerül
A tervezet értelmében az iskoláskorú magyar népesség egészen 18 éves koráig tanulná a labdarúgást, de a beadványtervezethez mellékelt hatásvizsgálati lap [pdf] szerint bár mindez 400 000 gyereket és 8000 pedagógust érint, „költségvetési egyenlegrontó hatása nincs”. Más szóval Sipos Imre közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint nem kerül pénzbe
sem az ehhez nyilvánvalóan hiányzó pedagógusok képzése,
sem a szintén nyilvánvalóan hiányzó infrastruktúra kialakítása,
sem az egész tervezet eszközigénye.
A feladathoz elengedhetetlen felkészült szakemberek, infrastruktúra, eszközrendszer, illetve a társadalmi támogatottság hiánya mellett felmerül az a kérdés is, hogy
mi lesz a más sportokhoz vonzódó, azokban tehetséges fiatalokkal,
akiknek az izomzatát, a fizikumát és a készségeit nem az általuk önként választott sportág irányába fejlesztik, hanem rájuk erőltetik a labdarúgást.
Nem mindenhol lesz kötelező
Az előterjesztett kerettanterv bevezetése opcionális az intézmények számára, 30 másik választható tematikus tantervhez hasonlóan - közölte a mandiner.hu-val az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A további választható lehetőségek között akadnak nyelvi, pénzügyi-gazdasági, illetve katonai képzések, hon- és népismeret, de tanyapedagógia is. A sporthoz, mozgáshoz kapcsolódó kerettantervek között szerepel például a sakk, a lovaglás, a kajak-kenu, a vitorlázás és a bringázás.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!