A budapestieket a sport iránti elkötelezettségük és az élet szeretete is összeköti – ezzel az üzenettel népszerűsítik mostantól a
magyar olimpia- és paralimpiarendezés gondolatát a világban.
Az itt látható másfél perces rövidfilmben fiatalok és idősek is sportolnak, a professzionális sport mellett pedig a tömeg- és szabadidősport egyes jelenetei is láthatóak. A zenét a Fran Palermo nevű fiatal zenekar írta.
A film mellett neves személyiségek támogatják, hogy Budapest nyolc év múlva megrendezhesse a világ legrangosabb és legnagyobb sporteseményét.
Fürjes Balázs, a budapesti olimpiai pályázat vezetője azt mondta, hogy
annak a városnak lesz esélye győzni, amely egységesen szeretné megrendezni az olimpiát,
erős nemzeti támogatással, ehhez pedig fontos egy szakmai civil csapat segítsége is. A kilenc nagykövet saját szakterületén kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Vagyis státuszuk valódi szerepvállalást jelent.
Rost Andrea, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Prima Primissima díjas érdemes művész, Budapest díszpolgára számára nem is kérdés, hogy a magyar zene hogyan kapcsolódik az olimpia megrendezésének gondolatához.
Az olimpia egy olyan láng, amely nem csak a sportért gyullad meg. Minden tehetséges ember egy lángot hordoz magában”
– mondta, majd hozzátette, hogy a budapesti olimpia megrendezésében hinni kell.
Arról is beszélt az Origónak, hogy a 2017-es vizes világbajnokság idejére meghívja Budapestre néhány világsztár barátját, és megmutatja nekik, hogy ez a város képes az olimpia megrendezésére. Ugyanakkor Rost Andrea eddig sem felejtette el megemlíteni Budapestet, amikor interjút kértek tőle a világ valamelyik nagy operaházában.
Mindig elmondtam, hogy Budapest mennyi fejlődött az elmúlt tíz évben. Aki egy évtizeddel ezelőtt járt itt legutóbb, rá sem ismerne a városra.”
A nagykövetek feladata tehát egyszerűnek tűnik, valójában azonban elég sok munkával jár majd. Az, hogy részt vesznek a pályázat támogatásában, nem csupán azt jelenti, hogy egyszer-egyszer meg kell osztaniuk ismerőseikkel a budapesti játékokkal kapcsolatos gondolataikat. Az erős mezőnyt látva alighanem ennél többre lesz szükség.
Szívből, patriotizmusból állok itt, mert hiszek benne, hogy sikerülni fog. Nagyon-nagyon nehéz munka előtt állunk, de azért vagyok itt, hogy ezt valahogy hozzuk össze”
– mondta Zwack Sándor a legrégebbi magyar vállalkozás, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatója, akinél családi örökség a sport szeretete és a magyar vízilabda támogatása. Zwack így folytatta:
Én büszke vagyok Budapestre, az országomra, és bosszant, hogy nagyon sokan nem ismerik ezt a várost. Azt szeretném, hogy az egész világ lássa, Budapest mennyire csodálatos hely. Az olimpia erre nagyon jó eszköz lehet. Azt akarom megmutatni, hogy ez az ország képes egy ekkora volumenű sportesemény megrendezésére.”
Zwack Sándor nemzetközi kapcsolataira épít, mert általában sok külföldi vendége van, és azt tapasztalta, hogy ők mindannyian „el vannak ájulva” a magyar fővárostól.
Habsburg György osztrák–magyar újságíró, politikus, közéleti személyiség is a kapcsolatrendszerét mozgósítja. Neki konkrét munkaterve van a döntésig, 2017 szeptemberéig.
Lesznek még konferenciák ebben az évben, jövőre pedig több utat próbálunk még előkészíteni, például sportszervezetek vezetőivel fogok találkozni”
– árulta el az Origónak.
A neves uralkodócsalád leszármazottja tizenegy éve elkötelezett híve egy budapesti olimpiának, és nem csak Magyarország miatt. Azt mondja, a magyar siker
Közép-Európa erejét, szerepét és fontosságát is kiemelné.
Persze Magyarország nyerhetne vele a legtöbbet.
„München mellett születtem, és ott nőttem fel. Tudom, hogy mit jelent egy városnak az, hogy egyszer megrendezett egy olimpiát, de Rio után tudom elképzelni igazán, hogy mit jelent.
Több ezer újságíró jönne ide, az egész világ meglátogatna minket. Történelmi tett lenne, ha sikerülne.
Ha az emberek jobban megismerik Magyarországot, sokkal szívesebben is jönnek majd vissza. Befektetési szempontból is nagyszerű lenne a magyar főváros győzelme.”
A nagykövetek
Csák János Magyarország korábbi londoni nagykövete, közgazdász, szociológus, 2010-ben a gazdaságban végzett munkája és társadalmi tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
Fellegi Tamás jogász, politológus, korábbi nemzeti fejlesztési, majd az egyes nemzetközi pénzügyi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter.
Habsburg György osztrák–magyar újságíró, politikus, közéleti személyiség.
Christopher Mattheisen amerikai–magyar üzletember, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója, közgazdász.
Martonyi János Széchenyi-díjas magyar jogtudós, diplomata, ügyvéd, egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, korábbi külügyminiszter.
Rost Andrea Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Prima Primissima díjas érdemes művész, Budapest díszpolgára.
Szalay-Berzeviczy Attila egyetemi szakközgazdász, a Raiffeisen Bank International AG ügyvezető igazgatója, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) alapítója, a BOM a Magyar Sportért Alapítvány kuratóriumának elnöke. A Budapesti Értéktőzsde volt vezetője.
Szép Fruzsina, harmadik éve a berlini Lollapalooza fesztivál igazgatója és művészeti vezetője, korábban hat éven át a Sziget programigazgatója, bölcsész és szakirányú végzettségű kulturális menedzser, a Yourope Európai Fesztiválszövetség elnökségi tagja, címzetes főiskolai docens.
Zwack Sándor a legrégebbi magyar vállalkozás, a Zwack Unicum Nyrt. igazgatója.
Christopher Mattheisen amerikai–magyar üzletember, a Magyar Telekom Nyrt. vezérigazgatója, közgazdász szerint Budapesten és Magyarországon minden lehetőség adott az olimpia lebonyolításához, bár „nagyot kell álmodni, és hinni kell benne.
Senki ne várja, hogy ez egy két-három év alatt megtérülő befektetés, ebben a kérdésben 20-30 éves távlatokban kell gondolkodni”
– mondta.
A 2024-es olimpia rendezési jogáért Budapest mellett Los Angeles és Párizs verseng. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2017 szeptemberében, Limában dönt a házigazdáról.