A Ferencváros először 1960. szeptember 28-án találkozott skót csapattal tétmeccsen, akkor a Rangers volt az ellenfél a KEK első fordulójában. Az Ibroxban 50 ezer néző látta az első meccset és azt, hogy a Fradi meglepte az ellenfelet, de végül simán nyertek a skótok. A 20.30-as kezdés miatt a Népsport csak két részletben tudott beszámolni a meccsről, az egyik félidőről csütörtökön, a másikról pénteken írt a sportlap.
„Fárasztó utazás után kedden éjfélkor érkezett meg a Ferencváros csapata Glasgowba. A vendéglátók közül sokan voltak kint a repülőtéren, és szívélyes fogadtatásban részesítették a zöld-fehéreket, akik gyorsan a szállodába siettek, hogy jól kialudhassák magukat. Hűvös, szeles időben, kitűnően megvilágított pályán került sor a kupagyőztesek EK-találkozójára. (...) A 17. percben megszületett a Ferencváros vezető gólja: Baloldalon futott a támadás, Fenyvesi dr. az alapvonal közeléből Alberthez játszott, a középcsatár Orosznak adta a labdát, aki mintegy 17 méterről szemben a kapu közepével erős lapos lövést eresztett meg. A kapus későn mozdult és a labda a balkapufát érintve jutott a hálóba. 1:0 a Ferencváros javára" – a 4:2-es hazai győzelemről ugyan még egy sor szólt, de a második félidőről csak másnap olvashatott a közönség.
„Korelus játékvezető erélytelenül működött. Elsősorban neki köszönhető hogy időnként tisztátalan volt a játék. A két lesgól is az ő lelkén szárad" – zárult a másnapi beszámoló.
Glasgow Rangers-Ferencváros 4:2 (Harold 52., Millar 57.,86., Brand 73. ill. Orosz 17., Friedmanszky 79.)
Ferencváros: Horváth — Thomann, Gerendás, Kiss III — Vilezsál, Kocsis — Friedmanszky, Orosz, Albert, Rákosi. Fenyvesi dr. Edző: Tátrai Sándor.
Glasgow Rangers: Ritchie — Shearer, Paterson, Caldow — Davis, Baxter — Scott, McMillan, Millar, Brand, Wilson. Edző: Scott Symon
A visszavágón a Ferencváros a Népstadionban fogadta a Rangerst, 25 ezer néző látta, ahogy a zöld-fehérek majdnem éltek a minimális lehetőséggel. Albert hiánya és a csúszós pálya is az ellenfélnek kedvezett, de egy-egy kapufa után Orosz Pál újra megszerezte a vezetést a Fradinak, majd a kintihez hasonlóan Friedmanszky Zoltán is betalált, ezzel pedig ledolgozta hátrányát a Ferencváros és folyamatosan támadott a harmadik gól megszerzéséért.
„A második félidő 16. percében váratlanul eldőlt a mérkőzés. Egy előrevágott labdát Kiss teljesen egyedül a saját kapuja felé vezetett, s ahelyett, hogy elrúgta vagy hazaadta volna, tétovázott, mit is csináljon. A szemfüles Wilson észrevette ezt a határozatlanságot, elvette a hátvédtől a labdát és a kifutó Horváth mellett a kapuba gurította (2:1). Ritkán látott potyagól volt. A két találkozó alapján 5:4-es gólaránnyal a Glasgow Rangers jutott tovább" – írta a Népszabadság.
„Nagyon szomorú győzelem volt"
– írta a Nemzeti Sport a Fradi eddigi utolsó skót meccséről, amikor a Hearts otthonában 1-0-ra nyert László Csaba csapata. A győzelem ellenére, a többi eredménynek köszönhetően kiesett az UEFA Kupából a Fradi, ugyanis a hétpontos Feyenoord, Schalke, Basel trió megelőzte a négypontos magyar csapatot. A meccs egyetlen gólját Rósa Dénes szerezte, a meccs legjobbja pedig Szűcs Lajos volt.
A Ferencváros a Szűcs Lajos – Dragan Vukmir, Gyepes Gábor, Balog Zoltán, Leandro – Zavadszky Gábor, Lipcsei Péter, Tőzsér Dániel, Rósa Dénes, Marek Pnksa, Aleksandar Bajevski összeállításban kezdett, csereként állt be Huszti Szabolcs, Sowunmi Thomas és Takács Ákos.
Az 51-szeres bajnok, korábbi BEK-győztes Celtic otthonában nemcsak a magyar csapatok véreznek el rendszerint, de kikapott itt az elmúlt tíz évben nemzetközi kupameccsen többek között a Lazio, a Lipcse, az Ajax, a Szpartak Moszkva, de a Barcelona is.
A Celtic eddig hat párharcban került össze magyar csapattal a nemzetközi kupákban, az Újpesti Dózsa és az MTK jutott túl eddig a skót sztárcsapaton. Egészen szerda estig az MTK elleni meccsek foglalják keretbe a Celtic elleni magyar csatákat.
Az MTK a KEK-ben találkozott 1964 tavaszán a skót csapattal, és hatalmas csatában jutott tovább, annak ellenére, hogy a Celtic az első meccset 3-0-ra megnyerte.
„Bizony kevesen gondoltak arra, hogy a glasgow-i 0:3 után továbbjut az MTK a Kupagyőztesek Kupájában. Még a skót vendégek sem, akik a visszavágó előtt nem nyilatkoztak egy esetleges harmadik találkozó színhelyéről. Igaz, nem is került rá sor." - írta másnap a Népszabadság.
Kuti István, Vasas Mihály és Sándor Károly góljaival a 62. percre ledolgozta a hátrányát az MTK. „A 71. percben újra sakk-matt lett a Celtic védelme, de a fiatal Takács lövése centiméterekkel elkerülte a bal alsó sarkot. A kihagyott helyzet sem szegte kedvét a kék-fehéreknek, újabb rohamok következtek, és a mérkőzés befejezése előtt nyolc perccel megvolt a negyedik is. Kuti kapta a labdát, és 18 méterről, váratlanul óriási lövést zúdított a kapura" – írta a Népszabadság.
Az MTK sikerével először jutott magyar csapat a KEK döntőjébe. A döntőben a Sporting ellen 3-3-at játszott az MTK, az újrajátszást 1-0-ra a portugálok nyerték, de az egy másik történet.
MTK-Celtic 4:0 (1:0), Népstadion, 15 000 néző
MTK: Kovalik - Keszei, Danszky, Jenei - Nagy, Vasas - Sándor, Takács, Bödör, Kuti, Halápi. Edző: Volentik Béla
Celtic: Fallon - Young, McNeill, Gemmel - Clark, Kennedy - Johnstone, Murdoch, Chalmers, Gallagher, Hughes. Edző: Jimmy McGrory
Az MTK után az Újpesti Dózsa következett a sorban, 1972-ben összesen négyszer játszott egymással a két csapat. 1972 tavaszán a BEK negyeddöntőjében a Celtic előbb 2-1-re nyert Újpesten, majd az 1-1-es visszavágó a skótok továbbjutását jelentette. A Celticet csak tizenegyesekkel állította meg az elődöntőben az Inter.
A visszavágásra nem kellett sokat várni, ősszel a BEK második körében újra találkozott a két csapat. Október 25-én a Celtic 2-1-re nyerte az első meccset, Kenny Dalglish két góljára Bene Ferenc válaszolt. Az igazi visszavágás november 8-án következett.
Végre a negyedik nekifutásra sikerült: az Újpesti Dózsa csapata legyőzte a 28-szoros bajnok skót Celticet, és bekerült a BEK legjobb nyolc csapata közé.
Nem kis fegyvertény ez a mai magyar labdarúgásban, és érthető az öröm, hogy a mérkőzés végén a Megyeri úti pálya 14 000 nézője nagy tapssal jutalmazta az újpesti játékosok teljesítményét. S ami ritkaság a pályákon: a levonulás után tiszteletkört kellett futniuk a játékosoknak, a közönség még mindig ünnepelte őket. A Celtic játékosai, ha a pályán néha-néha vétettek is a fair play ellen, a hármas sípszó után nagyon sportszerűen gratuláltak a magyar együttesnek. - Gondoltam, hogy a Dózsa a mérkőzés elején próbál gólt rúgni - mondta Jock Stein menedzser -, de ahogyan Dunai és Bene játszott, arra nem számítottam. Ezek után csak gratulálni tudok" – írta a meccs másnapján a Népszabadság.
„Az Újpest ezen a napon korszerűbb, de főleg okosabb futballt játszott. Negyed óra leforgása alatt kétszer is hálóba került a labda: a 7. percben Dunai nagyszerű beadását Bene továbbította a kapuba, hét perccel később Zámbó elgáncsolásáért ítélt 11-est a dán Nielsen bíró és Fazekas lőtte a jobb sarokba a labdát, de az újpesti csapat nem elégedett meg ennyivel. Dunai II. minden megmozdulása gólveszélyt jelentett, Bene minden labdára rácsapott, s a 24. percben Tóth mintaszerű előreívelésére a középcsatár kiugrott a védők között, és még mielőtt Williams észbe kaphatott volna, már mellette gurult a labda a kapuba. Az első félóra döntötte el a mérkőzés sorsát, az Újpest lerohanta ellenfelét. Kár, hogy a szünet után egészen a hajráig nem folytatódott az újpesti előadás, mert
a Celtic akár fél tucat gólt is kaphatott volna.
A lényeg azonban az, hogy a Dózsa visszafizetett a legutóbbi budapesti és glasgow-i l-2-ért, és bravúros játékkal került tovább az EK legjobb nyolc csapata közé" – írta a korabeli újság.
Újpesti Dózsa-Celtic 3:0 (3:0), Újpest, 18 000 néző. Vezette: B. Nielsen
Újpesti Dózsa: Borbély - Noskó, Harsányi, Horváth, Juhász P. - Dunai III, Tóth A. - Fazekas, Bene, Dunai II, Zámbó. Edző: Kovács Imre
Celtic: Williams - McCluskey - McGrain, Hay, McNeill, Brogan - Conelly, Callaghan - Johnstone, Dalglish, Lennox.
1980-ban a KEK-ben futott össze a Celtic és a Diósgyőr. A miskolciak utolsó nagy sikere volt a kupagyőzelem, de az első meccsen a skótok csúnyán, 6-0-ra verték a DVTK-t. A visszavágó legalább szépre sikerült, egy 2-1-es sikerrel búcsúztak a sorozattól a miskolciak.
Nyolc évvel később újra magyar csapatot sodort a Celtic elé a sors, 1988-ban a BEK-ben a Budapest Honvéd otthonában lépett pályára a skót csapat. Az első meccset 1-0-ra nyerte a Honvéd, Fodor Imre szabadrúgásával nem tudott mit kezdeni Andrews, de a korabeli újságok sem adtak sok esélyt a budapesti csapatnak a visszavágó előtt, végül hazai pályán 4-0-ra nyert a Celtic és simán jutott tovább.
Az eddigi utolsó párharc a Bajnokok Ligája selejtezőjében volt 2003-ban az MTK ellen. A magyar bajnok augusztus 13-án fogadta a Celticet.
Az előző idényben az UEFA Kupa döntőjéig jutott a Celtic, a felvezetésben még reménykeltően fogalmaztak a lapok, egy párharcnyira volt az MTK a csoportkörtől. A hazai 0-4 után a Nemzeti Sport végül a "Különbség foci és futball között" címmel írt a meccsről.
Az 57. perc érdekes eseményt hozott: az MTK térfelén bekapcsolt a játéktér automata öntözőrendszere, ám az illetékes szerencsére szolgálatban volt, és a rövid szünet után folytatódhatott az összecsapás, ami ekkorra már el is dőlt, ugyanis Henrik Larsson és Dider Agathe góljaival már 2-0 volt oda, majd Sztilian Petrov és Chris Sutton is betalált.
MTK-Celtic 0-4
MTK: Végh – Molnár (Pisont 72.), Juhász, Pusztai, Füzi – Zavadszky, Halmai, Jezdimirovic (Torghelle 24.), Welton Silva – Illés, Rednic (Szabó). Edző: Egervári Sándor
Celtic: Douglas – Valgaeren, Balde (Crainey 81.), Varga, Agathe (Sylla 78.) – Thompson, Lambert, Lennon, Petrov (Miller 78.) – Larsson, Sutton. Edző: Marton O'Neill
A visszavágót 1-0-ra nyerte a Celtic haza pályán, Chris Sutton szerezte az egyetlen gólt.
A Ferencváros szerdán este, magyar idő szerint 20.45-kor játszik a Bajnokok Ligája második selejtezőkörében a Celtic otthonában. A továbbjutásról egy meccs dönt majd, a találkozót zárt kapuk mögött rendezik.