Nézők előtt, elképesztő körülmények között rendezik meg Egyiptomban a férfi kézilabda-világbajnokságot

Egészen meghökkentő körülmények között, nézők előtt kezdődik majd január 13-án Egyiptomban a férfi kézilabda-világbajnokság. Mindez egy olyan országban, ahol a jelek szerint az átlagosnál lazábban kezelik a világot sújtó pandémiát. A háttérben felsejlik az IHF egyiptomi elnökének alakja. A játékosok legfeljebb magukban füstölögnek. Nyilvánosan eddig ketten szólaltak meg, viszont olyanok is vannak, akik a koronavírus miatt nem akarnak a világbajnokságra utazni.

A sportágnak létkérdés volt, hogy a Dán Kézilabda Szövetség sikeresen megrendezze 2020 végén a női Európa-bajnokságot. A skandináv szövetség annak ellenére vitte sikerre ezt a projektet, hogy a társrendező, Norvégia az utolsó pillanatban kiszállt a rendezésből. Az Európa-bajnokságon nem voltak nézők, a rendkívül szigorú intézkedések miatt tömeges fertőzések sem fordultak elő a csapatokban.

Tíz nap alatt 6000 koronavírus-tesztet végeztek el, miközben a tévétársaságok is sikeresnek minősítették az eseményt.

Volt olyan meccse a házigazda dán válogatottnak, amelyet másfél millió tévénéző követett az északi országban.

Mondhatnánk: a koronavírus-járvány miatt csak így lehetett megrendezni az eseményt, de most éppen azt látjuk, hogy ugyanennek a sportágnak a világszövetsége valami egészen másra készül. Olyan dologra, amelyet nyugodtan nevezhetünk példátlannak.

A január 13-án Egyiptomban kezdődő férfi kézilabda-világbajnokságot ugyanis nézők előtt rendezik meg. A legfrissebb hírek szerint a csarnokok teljes befogadóképességének 20 százalékában lehetnek szurkolók a lelátón.

Miközben a résztvevő 32 (!) válogatottat ugyanúgy piros zónába, azaz buborékba terelik, ahogy az a női Európa-bajnokságon már megszokott volt.

A 2020-as női kézi-Eb-t Norvégia nyerte, igaz, nézők nem lehettek ott a csarnokokban Forrás: AFP/Jonathan Nackstrand

Csakhogy adódik a kérdés: miért vállal ekkora kockázatot a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) egy olyan világverseny megrendezésével, amely – elvileg – az olimpia utáni vb lett volna, azaz a sportszakmai jelentősége kisebb, mint egy olyan világbajnokságnak, amelyet összekapcsolnak az olimpiai selejtezőkkel.

Olyat soha nem írnék le, hogy tét nélküli vb, mert minden világversenynek már önmagában nagy tétje van, de lássuk be, hogy a jelenlegi helyzetben az sem lett volna csoda, ha ezt az eseményt elhalasztják, vagy meg sem rendezik.

Azért a férfi kézilabda-világbajnokságoknál akadnak sokkal nézettebb, magasabb presztízsű rendezvények, amelyek 2020-ban egy perc alatt mentek a kukába – és itt most nem az olimpiára, vagy a labdarúgó Európa-bajnokságra gondolok. A wimbledoni teniszverseny, néhány Forma-1-es futam szemrebbenés nélkül került törlésre, azaz még az sem merült fel, hogy nézők nélkül rendezzék meg ezeket az eseményeket.

Hogy megértsük, miért ragaszkodik feltétlenül az IHF ennek a tornának a nézők előtti megrendezéséhez (vagy egyáltalán megrendezéséhez) nem kell sokat kutakodni. Az IHF elnökét Hasszan Musztafának hívják, aki egyiptomi. Röviden:

Musztafa abban az évben (2021), amikor elvileg újra kandidál, hogy a következő négy évben is ő lehessen az elnök, egyszerűen nem engedhet meg magának semmi olyat, ami csorbítaná megfellebezhetetlen tekintélyét.

Hasszan Musztafa számára létkérdés a sikeres vb-rendezés Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Anke Waelischmiller/Sven Simon

Márpedig az Egyiptomban rendezett férfi kézilabda-világbajnokság elmaradása akkora léket ütött volna az elnök hajóján, hogy a világ összes mentőöve kevés lett volna további hatalma fenntartásához. Legalábbis Musztafa egészen biztosan így gondolkodik, azaz fel sem merül a fejében, hogy a járvány alatt milyen kockázatokkal járhat a nézők beengedése.

Abban az országban, ahol a „békeidőkben" is bármikor elkaphat az ember egy olyan gyomorfertőzést, amelyből napokig nem kel fel az ágyból.

Saját tapasztalat, tudom, hogy miről beszélek. Most azonban olyan időket élünk, amikor a Fáraó átkának elnevezett kis tabletta (találó a név, egy borzalmasan erős gyomorfertőtlenítő gyógyszerről beszélünk) sem oldja meg a problémákat.

Hasszan Musztafa 2000-ben, azaz 21 éve lett a Nemzetközi Kézilabda Szövetség elnöke. Az akkor a testületben alelnökként dolgozó egyiptomi sportvezetőt nem tartották esélyesnek a megválasztásra, mert az Estorilban rendezett IHF-kongresszuson a sportág másik két diplomata-nagyágyúja is versenybe szállt.

Az IHF addigi elnöke, Erwin Lanc mellett az EHF akkori elnöke, a svéd Staffan Holmqvist is pályázott. Különös események történtek akkor Estorilban.

A szavazás előtt az osztrák és a svéd diplomata visszalépett.

Hogy miért, arról a mai napig is csak homályos találgatások vannak, maradjunk annyiban: talán érezték a vesztüket. A 121 küldöttből 103 Musztafára voksolt (nem szavazhatott másra), azaz az egyiptomi sportvezető az IHF elnöke lett. Azóta még négy alkalommal választották újra.

Hasszan Musztafa több mint két évtizede vezeti már az IHF-et. Forrás: DPPI/Laurent Lairys

Biztos, ami biztos, 2004-ben az egyiptomi turistaparadicsomban, a Vörös-tenger partján fekvő El Gounában rendezték a választást. Szegény svéd Staffan Holmqvist azt hitte, bármi esélye lehet, de csúnyán kikapott, Musztafa 85-46-ra nyert.

2009-ben megint Egyiptom rendezte a választó kongresszust, ezúttal Kairóba mentek a küldöttek. Itt a francia Jean Kaiser érezte úgy, hogy esélye lehet Musztafa ellen.

A 115-25-ös végeredmény nem ezt mutatta. A következő két választáson (2013: Doha, 2017: Antalya) már ellenjelöltje sem volt Musztafának, ám mintha a népszerűsége az IHF-en belül csökkenni látszana.

2013-ban a 163 küldöttből 150 szavazott rá, 2017-ben a 152 voksolóból csak 104.

Mivel azonban nem volt ellenfél, Musztafa nyugodtan tekinthetett a jövőbe.

A mostani világbajnokságra visszatérve, azt a gízai csarnokot, ahol a magyar válogatott is játszik majd a csoportmérkőzéseken, Hasszan Musztafáról nevezték el.

Az újonnan megépült létesítményt eredetileg Október 6. csarnoknak nevezték el. (1973. október 6. a jom-kippuri háború kezdete, amikor az egyiptomi hadsereg 70 ezer gyalogossal és 1000 tankkal kelt át a Szuezi-csatornán, megindítva a támadást. Onnantól fogva október 6. az egyiptomi hadsereg napja.)

Hasszan Musztafa nevét már egy sportcsarnok is viseli Egyiptomban. Forrás: AFP/Jacques Demarthon

Két héttel a világbajnokság kezdete előtt jött a nagy ötlet, legyen a csarnok névadója az IHF elnöke. Az isteni szikra a helyi sportminiszter agyából pattant ki, Hasszan Musztafa pedig nem tiltakozott. Hogy a történetet belengi a személyi kultusz illata? Istenem, van ilyen, különben is nem ritkaság, hogy valakiről még életében nevezzenek el sportlétesítményt. Ne menjünk messzebb, Miskolcon Kemény Dénes Uszodának nevezték el a borsodi létesítményt. Igaz, Kemény Dénes a vízilabda-válogatott szövetségi kapitányaként három egymást követő olimpián nyert aranyérmet. Hogy Musztafa nem nyert semmit? Alegységprobléma.

Szintén a sportág sajátosságai közé tartozik, hogy a világbajnokságokon megrendezett alsóházi küzdelmeket (amíg 24 csapatos volt a vb, addig a 13-24. helyért zajlottak ezek a sportszakmailag teljesen felesleges meccsek) Elnök Kupának nevezik.

A sportág résztvevői ezt joggal csúfolják Musztafa Kupának, amiben van némi igazság.

Mindenesetre az Elnök Kupa döntőin mindig megjelenik az IHF első vezére, akit akár meg is süvegelhetnénk a visszafogottsága miatt: akár a világbajnoknak járó trófeát is elnevezhette volna magáról. A magyaroknak egészen 2019 decemberéig – szerencsére – nem volt közvetlen tapasztalatuk az Elnök Kupákkal kapcsolatban, de a tavaly év végi női világbajnokságon beütött a krach: a Kim Rasmussen vezette brigád nem jutott a legjobb 12 közé, azaz maradt az Elnök Kupa. Amit nem mi nyertünk, mert a franciákkal szemben elvesztettük a 13. helyért zajló meccset. Ekkor láttam először a grandiózus kupát, amit nem túl őszinte mosollyal vett át a francia csapat.

Hasszan Musztafa még érez magában annyi erőt, hogy tovább vezesse az IHF-et. Forrás: dpa Picture-Alliance via AFP/Soeren Stache

E két kiragadott példa is jól mutatja, hogy a sportágat 21 éve irányító egyiptomi sportvezető mintha nem értené annyira az idők szavát, vagy egyszerűen csak a régi megcsontosodott sportvezetői világban éli mindennapjait. És akkor még egy betűt sem írtunk le arról, hogy

az IHF-hez képest az EHF mennyivel előrébb jár a marketing, a média kiszolgálása vagy a közösségi média használatában.

Szerencsére az idő előrehaladtával egyre kevesebb az olyan világszövetség, ahol 80 feletti matuzsálemek irányítanak, bár éppen a világ egyik legjelentősebb sportszövetségének, a FINA-nak van 85 éves elnöke az uruguayi Julio Maglione személyében. Hozzá képest a 77 éves Musztafa fiatalembernek számít, aki joggal aspirálhat még egy-két ciklusra az IHF élén.

Ehhez is kell neki a tökéletesen megrendezett egyiptomi világbajnokság, ehhez is kell, hogy elmondhassa: az IHF történelmi tettet vitt véghez, amikor a pandémia kellős közepén nézőket engedett be a világbajnokságra.

Azok a sportolók, aki a világbajnokságon vásárra viszik a bőrüket, vagy hallgatnak, vagy az orruk alatt morognak. Eddig csupán a világ egyik legjobb kézilabdázója, a dán Mikkel Hansen fejezte ki értetlenségét a nézők beengedése miatt, amihez a legfrissebb hírek szerint a norvég Sander Sagosen is csatlakozott.

Mikkel Hansen nem örül annak, hogy nézők előtt kell játszaniuk a járvány miatt, de ettől még ott lesz a vb-n. Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Soeren Stache

Mikkel Hansen, aki a PSG játékosa a következőket mondta: „Nem tudom, meg lehet-e rendezni a világbajnokságot, de akkor legalább ne legyen jelen néző.

Nem látom értelmét annak, hogy nekünk, játékosoknak buborékban kell élnünk egy szállodában, majd egy olyan csarnokban játszunk, amely tele van nézővel.

Azokban az országokban, mint Dánia, Franciaország és Németország, ahol komolyan veszik a pandémiát, hétről hétre üresek a lelátók. Egyiptomban, ahol nyilvánvalóan nem tesztelnek sok embert, és amely úgy tűnik, nem veszi túl komolyan a vírushelyzetet, ott sok ember előtt kell játszani. Vannak arra utaló jelek, hogy többet gondolnak a pénzügyekre, mint a játékosok egészségére.

Nem tudom, használjam-e a botrányos szót, de kissé megdöbbentő, hogy a helyzetet figyelembe véve sokáig semmi információt nem kaptunk.

Száz éve még buborékról beszéltek, most rengeteg a pletyka a nézőkkel, a biztonsággal és a WHO-val kapcsolatban. Ez egy kicsit furcsa."

Mikkel Hansen ezt a nyilatkozatát december közepén adta. Akkor úgy vette át a világsajtó a szavait, hogy Hansen nem utazik el a vb-re. A napokban kiderült, hogy Mikkel Hansen mégsem hagyja ki a tornát. Nézzük, mit mondott mindezzel kapcsolatban Sagosen:

Szerintem teljesen kínos az egész, és akkor még nézők is lesznek. Abszolút támogatom azt, amit Mikkel Hansen mondott: a Nemzetközi Kézilabda Szövetség többet gondol a pénzre, mint a játékosok egészségére"

– idézte Sagosent a Vg.no portál.

A német válogatottból jelen állás szerint nyolc játékos sem lesz ott a vb-n. Van aki sérült, van aki fél a koronavírustól Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Franz Waelischmiller / Sven Simo

Mikkel Hansen nyilatkozatának egyik kulcsmondata, hogy Egyiptomban mintha lazábban kezelnék a világot sújtó helyzetet. Megnéztük a Külügyminisztérium honlapját, milyen feltételek esetén lehet most beutazni az afrikai országba. Ott ez áll:

2020. szeptember 1-től Egyiptom valamennyi repülőterére érkező utas köteles 72 óránál nem régebbi negatív PCR tesztet bemutatni. Kivétel: 6 év alatti gyermekek.

Sharm el Sheikh, Hurghada, Taba és Marsa Alam repülőterein lehetőség van az érkezés után elvégezni a PCR tesztet 30 dolláros áron. Az eredmény megérkezéséig karanténban kell maradni a hotelben, esetleges pozitív eredmény esetén szintén karanténban, a hotelben kell eltölteni a gyógyulásig hátralévő időt.

Tehát: aki magával visz egy negatív tesztről szóló papírt, azt simán beengedik az országba, nem törődve azzal, hogy onnantól kezdve merre jár, mit csinál, kikkel találkozik, érintkezik. Egyiptomban amúgy 2020 novembere óta kezdett el meredeken emelkedni a fertőzöttek száma.

Eddig összesen 144.583 ember kapta el a vírust és 7.918 ember halt bele a szövődményekbe. (2021. január 6. adatsor.)

Ligetvári Patrik (jobb oldalon) a koronavírus miatt nem lehet majd ott a vb-n. Forrás: AFP/Attila Kisbenedek

A világbajnokságra nem mindenki akar elutazni, elég, ha csak az alábbi listát megnézzük, amelyben összegyűjtöttük azokat a játékosokat, akik országuk meghatározó kézilabdázói, de nem lesznek ott a világbajnokságon. Vannak, akik sérültek, de vannak, akik a koronavírustól félnek.

• Németország: Hendrik Pekeler, Patrick Wiencek, Steffen Weinhold (továbbá Finn Lemke, Fabian Wiede, Jannik Kohlbacher, Franz Semper és Tim Suton)
• Horvátország: Igor Karacic, Mirko Alilovic
• Argentína: Diego Simonet
• Dánia: Rasmus Lauge, Casper Mortensen
• Ausztria: Nikola Bilyk
• Franciaország: Nikola Karabatic
• Izland: Aron Pálmarsson

Érdemes felidézni a német Kiel beállójának, Patrick Wienceknek a nyilatkozatát.

Mindenki tudja, milyen büszke vagyok minden egyes világversenyre, amelyen részt vehettem, de nemcsak válogatott játékos vagyok, hanem a THW Kiel kézilabdázója is, és mindenekelőtt családos ember."

Aron Palmarsson (b) és Patrick Wiencek. Előbbi sérülés, utóbbi a koronavírustól való félelem miatt marad távol Egyiptomtól Forrás: MTI/Bodnár Boglárka

Hozzátette, élete egyik legnehezebb döntését kellett meghoznia, de a jelenlegi helyzetben nem lenne jó érzés számára négy hetet az otthonától távol tölteni januárban.

Korábban - még 2020 novemberében - a horvát Domagoj Duvnjak és az izlandi Aron Palmarsson is a rendezés ellen emelte fel a szavát.

"Szerintem túl veszélyes" –

jelentette ki a horvát válogatott csapatkapitánya, Duvnjak. Pálmarsson még ennél is határozottabb véleményt fogalmazott meg:

Törölni kell a versenyt. Nem értem, hogy ebben a helyzetben miért kell odarepülnünk és játszanunk –

mondta a 30 éves izlandi irányító.

A lista még bővülhet, a legújabb hírek szerint a cseh válogatott egyik szövetségi kapitánya, Daniel Kubes sem lehet ott a vb-n, mert koronavírusos. Akárcsak a másik cseh kapitány, Filip Jicha, aki szintén megfertőzödött, de ő tünetmentesen vészelte át a fertőzést. A magyar csapatot sem kerülte el a baj: a Veszprém játékosa, Ligetvári Patrik szintén a fertőzés miatt nem utazhat el Egyiptomba.

Ha nem lenne most koronavírus-járvány, akkor is azt írnánk, hogy ilyen férfi kézilabda-vb soha nem volt még, mert 32 csapattal most először rendezik meg a tornát.

Már a 24-es mezőnyű világbajnokság is felvetett olyan kérdéseket, hogy van-e értelme a sportágnak ennyi szerényebb képességű csapatot felvonultatnia, de a 32-es létszám láttán tényleg gondolkodóba esik az ember.

A 2017-es franciaországi világbajnokságon is játszott a magyar csapat a németekkel Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Marijan Murat

Még akkor is, ha tudjuk, hogy mindez egyfajta előremenekülése annak a sportágnak, amely az összes olimpiai labdajátéksport közül a leginkább Európa-központú. Márpedig a NOB azokat a sportágakat szereti, amelyek minden földrészen komoly szinten jelen vannak.

Mindez nem azt jelenti, hogy a kézilabdát bármilyen komoly veszély fenyegetné az olimpián maradást illetően, de a sportág népszerűsítését tényleg el kellene kezdeni.

Kérdés, hogy egy ilyen 32 csapatos világbajnokság mennyiben járul hozzá ehhez és mekkora szakmai értéke lesz egy Magyarország-Zöld-foki-szigetek vb-mérkőzésnek?

A dolog nem utopisztikus, az első meccsünket éppen az afrikai szigetország ellen játsszuk majd Gízában. Reméljük, a totálisan képzetlen ellenféllel szembeni összecsapáson senki sem sérül majd meg.