A szerbiai Európa-bajnoki selejtezőn elért sikerrel a magyar válogatott nagyon közel került ahhoz, hogy automatikusan kijusson a jövő évi, németországi kontinenstornára. Három nappal később a sorozat hatodik fordulójára került sor, az ötfős csoportjában Marco Rossi együttese viszont szabadnapos volt. Ám a szombaton az 59. születésnapját ünneplő olasz szakember csapatának így is volt feladata, hiszen
a szintén szabadnapos és az Albánia elleni döntetlen után szintén csoportelsőként álló cseh válogatott érkezett a Puskás Arénába.
A két együttes Csehszlovákia felbomlása óta ezelőtt háromszor játszott egymás ellen, egyaránt felkészülési mérkőzéseken, és eddig minden végkimenetel egyszer valósult meg. A legutóbbi, 1-1-es döntetlennel zárult összecsapásra 2013-ban került sor, így Marco Rossinak szövetségi kapitányként először kellett összeállítania kezdőcsapatot a cseh válogatott ellen. A szombati sajtótájékoztatón elmondta, hogy nem tervez jelentős változtatásokat a felállásban, ennek megfelelően
a belgrádi kezdő csak egy helyen módosult: a középpályán Nagy Ádám helyett Kalmár Zsolt kezdett.
A túloldalon Jaroslav Šilhavý sokkal többet (kilencet) változtatott az albánok elleni meccshez képest, de a Bundesligából, a Serie A-ból és a Premier League-ből így is tett légióst a kezdőcsapatába. A Puskás Akadémiában játszó Patrizio Stronati is a pályán, a védelemben kapott helyet – az idén a magyarokhoz hasonlóan veretlenül pályára lépő csehek három támadóval kezdték el a meccset.
Hiába "csak" felkészülési mérkőzésről volt szó, már bő egy órával a meccs előtt óriási hangulat volt a Puskás Arénában és a környékén – a magyar hangok mellett váratlanul sok cseh mondatot is lehetett hallani a stadion megközelítése közben –, kezdésre pedig az MLSZ délutáni bejelentésének megfelelően
a szurkolók lényegében teljesen meg is töltötték a nézőteret.
Az öltözőből kiérkezett játékosok felsorakozása után a cseh himnusz után is udvariasan tapsoltak a magyar szurkolók, ám a magyar nemzeti himnusz végigéneklése után kitört tapsvihar végén
a cseh média munkatársai is csodálkozva néztek körbe, hogy miként lehet ilyen jó hangulat egy felkészülési meccsen.
Hidegrázós volt Marco Rossi éltetése, majd a Magyar Labdarúgó-szövetség korábbi elnökére, Benkő Lászlóra való vastapsos megemlékezés is.
A találkozó elején a vendégek letámadását jól tudta kezelni a magyar válogatott, és nagy helyzetek nem alakultak ki, majd a cseh védelem bizonytalanságát többször is szép cselekkel és beívelésekkel tudta kihasználni a magyar csapat a hazai közönség nagy örömére. Az első veszélyes lövésre a 10. percig kellett várni, amikor
Szoboszlai-Varga-Sallai összjáték végén a Freiburg támadója az ötös sarkáról próbálkozott, de Jindrich Stanek kapus védeni tudott.
A folytatásban javult a csehek védelme, és a magyar válogatott már nem tudott olyan gyakran mögéjük kerülni, ám a labda így is nagyrészt a hazaiaknál volt. A csehek elsősorban beadások után veszélyeztettek, az egyik ilyennél Stronati fejese tűnt veszélyesnek, de Dibusz biztosan fogta a labdát, ahogy egy ellentámadás végén 17 méterről leadott cseh lövésnél is.
A horvát játékvezetővel a félidő felénél elégedetlenkedett a közönség, amikor Varga Barnabás fellökéséért nem ítélt szabadrúgást, majd nem sokkal később Kalmár Zsolt reklamálásáért sárga lapot is kiosztott.
A félidő hajrájához közeledve felpörögtek az események, és szinte percenként, felváltva alakultak ki lehetőségek a két oldalon, ám a támadások mindkét kapu előtt egy-egy rossz passzal, pontatlan lövéssel, vagy kiváló védekezéssel fejeződtek be. A 35. percben megvalósult magyar kontra végén egyiket sem lehetett elmondani:
Szalai Attila 25 méterről leadott bombája után Staneknek nyújtózkodva kellett nagyot védenie.
Az ebből született szöglet is veszélyes volt, egy begyakorolt figura után Sallai fejelt közelről a kapu fölé.
A játékrész utolsó perceiben Dibusz egy kisebb hibája után kellett javítania a Ferencváros kapusának, majd
a túloldalon Sallai lövése volt ismét veszélyes, ám maradt a 0-0-s állás az első 45 perc végére,
amely 56 százalékos magyar labdabirtoklást és 8 hazai kapura lövést hozott, és amely a szurkolókat is elégedettséggel töltötte el a büfés sorbanállás közben.
Jól mutatta, hogy melyik csapatnak van szüksége nagyobb átbeszélésre a szünetben, hogy a csehek majdnem két perccel később futottak ki a pályára az öltözöből. Cserét mégis csak Marco Rossi eszközölt, aki Nagy Ádámot küldte a pályára Kalmár helyére, így a Szerbiában látott kezdővel indította el a csapat a második félidőt. Ezt a 45 percet is a cseh kezdték aktívabban, Vaclav Jurecka fordulásból leadott lövése azonban csak a kapu mellett-mögött ülő nézőkre volt veszélyes. A magyar csapat első, félidei lövése viszont a cseh kapura is:
Kerkez Milos kapott labdát a bal oldalon, a középre tekert labdája pedig a Stronatit megelőző Sallai Rolandot találta meg, aki a rövid felsőbe perdített.
Az 57. percben a kitartó éljenzést hangos füttyszó váltotta fel, amikor a Sallai ellen a félpályán elkövetett, durvának tűnő szabálytalanságért szabadrúgást sem ítélt a horvát játékvezető. A cseh akció végigment, a lövés pedig a kapu mellé süvített, majd jó ideig ápolni kellett a magyar válogatott gólszerzőjének fejét. A vendégek kettős cserével töltötték ki az időt, a feszültség azonban érződött, hiszen közvetlenül az újraindítás után Szoboszlai és Soucek akaszkodott össze a cseh fault után, majd a folytatásban is többször állt a játék egy-egy felesleges szabálytalanságot követően – sárga lap azonban egyik alkalommal sem került elő Igor Pajač zsebéből.
Ennek a furcsa pár percnek ráadásul egy cseh gól lett a vége: egy indítás után
Langnak nem sikerült elég erősen hazafejelnie a labdát, Dibusz így későn ért ki Cyhilre, aki a labdát Jureckához továbbította, a támadónak pedig 13 méterről nem volt nehéz eltalálnia az üresen maradt kaput.
A gól nem zavarta meg a magyar válogatottat, amely a következő percekben veszélyesebb volt az ellenfél kapuja előtt, de Stanek mindannyiszor jól tette a dolgát. A 72. percben Marco Rossi újoncot is avatott: Callum Styles helyére a 21 éves kecskeméti középpályás, Horváth Krisztofer állt be. Ám mikor már úgy tűnt, kezd barátságosabbá válni a hangulat,
Sadilek odarúgott Kerkeznek, majd neki állt feljebb és ment neki a magyar szélsőnek.
Ezt még mindig nem büntette sárga lappal Pajač, ám a cseh játékos (akit későb a testvére váltott a pályán) egy perccel később már bűnhődött, amikor 17 méterre a vendégek kapujától elhúzta Szoboszlai lábát. A Liverpool középpályásának szabadrúgását nagy lelkesedés övezte, ám a csapatkapitány eltekerte a hosszú felső sarok mellett a labdát.
A rendes játékidő utolsó tíz perce Kerkez oldalhálót megrezgető bombalövésével indult, majd két-két csere, és (végre valóban) sárga lapokat érő cseh szabálytalanságok miatt állt a játék – a hazaiaknál Csoboth Kevin és Kata Mihály lépett pályára. Igazán nagy helyzet a hátralévő időben már egyik csapat ellen sem adódott, így
maradt az 1-1-es döntetlen, aminek a hazai közönség hálás volt, és amivel mindkét együttes megőrizte az idei veretlenségét – egy kiváló, de váratlanul feszült hangulatú összecsapáson.
A magyar válogatott legközelebb október 14-én Szerbiát fogadja, majd három nappal később Litvániában lép pályára. November 16-án Bulgária következik, november 19-én pedig Montenegró ellen, Budapesten zárul az Eb-selejtezősorozat.
Felkészülési mérkőzés:
Magyarország–Csehország 1-1 (0-0)
Puskás Aréna, 60 ezer néző, v.: Igor Pajač (horvát)
Magyarország: Dibusz – Lang, Orbán (Fiola, 60.), Szalai – Nego (Kata, 84.), Kalmár (Nagy Á., a szünetben), Styles (Horváth K., 72.), Kerkez – Sallai (Csoboth, 84.), Szoboszlai – Varga B.
Csehország: Stanek – Zima, Brabec (Holes, 58.), Stronati – Masopust (Provod, 58.), Soucek, M. Sadilek (L. Sadilek, 83.), Zeleny – Jurecka (Cerny, 72.), Chytil (Lingr, 72.), Hlozek (Kuchta, 83.)
gólszerző: Sallai (52.), ill. Jurecka (63.)