Új autó vásárlásán gondolkodik? Július 7-ig várjon, utána biztonságosabbá válnak a kocsik

Az új autó vásárlás sok körültekintést igényel, de ha a biztonság is fontos szempont, akkor megéri várni a közelgő határidőig. Minden újonnan forgalomba helyezett autónak ugyanis sok új biztonsági rendszert, kötelező tartozékot kell tartalmaznia a határidő után az Európai Unióban, így Magyarországon is. Jobban megéri majd egy új autó vásárlása, mert többet kaphat a pénzéért.

Az új autó vásárlás egyik előnye, hogy az ember biztonságosabb autóhoz jut hozzá, mintha használtat venne. A technika fejlődésével ugyanis egyre több aktív (a baleset megelőzésére törekvő) és passzív (a bekövetkezett balesetben a sérülésveszély csökkentésére irányuló) biztonsági eszköz lett kötelező az európai autókban, kezdve a biztonsági övvel (Magyarország: 1976), a blokkolásgátlóval (2004), a vezetőoldali légzsákkal (2009), a fékasszisztenssel (2011), az elektronikus menetstabilizáló rendszerrel, keréknyomás-érzékelővel, a vezetőoldali öv bekapcsolására figyelmeztető rendszerrel és az ISOFIX gyerekülés-rögzítéssel (2014), vagy legutóbb az eCall nevű automatikus vészhívó rendszerrel (2018). 

Fotó: Bosch

De ezeknél sokkal több, jellemzően aktív biztonsági rendszer jelent meg az fejlett autókban az elmúlt 10-15 évben, és ezek mára olyan megbízhatóak lettek, hogy az Európai Unió most kötelezővé teszi őket (a most életbe lépő kritériumokat már 2019-ben megállapították, ezzel bőségesen hagytak időt az átállásra). Az új autó vásárlás hamarosan jobban meg fogja érni, mert nagyobb tudású, biztonságosabb járművet fog kapni a vevő a pénzéért.

Új autó vásárlás: a tolatóradar és a sávtartó kötelező tartozék lesz

2024. július 7-től csak olyan új autó helyezhető forgalomba Európában (és olyan kaphat újként itthon magyar autó rendszámot), ami rendelkezik az előírt, fejlett biztonsági és vezetéstámogató rendszerekkel. Az Európai Parlament és az Európai Tanács 2019/2144 / rendelete (EU General Safety Regulation II) alapján minden új autóban az alapfelszereltség része kell, hogy legyen:

1. Intelligens sebességszabályozó (ISA)
2. Tolatóradar
3. A járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszer
4. A járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszer
5. Vészfékjelzés
6. Indításgátló alkoholszonda előkészítése
7. Eseményrögzítő (fekete doboz)
8. Fejlett vészfékező rendszer
9. Veszélyhelyzetben működésbe lépő sávtartó
    

A cél természetesen a közlekedés biztonságának növelése,

 a járművezetők, a gyalogosok és kerékpárosok hatékonyabb védelme.

Új autó vásárlás: egyre biztonságosabb autót kapnak a vevők a szigorodó előírások miatt
Fotó: Noguchi

Nem feltétlenül kell az új autó árak hirtelen emelkedésétől tartani, ugyanis a gyártók ezeket a tételeket már korábban beárazták a járművek listaárába. Legalábbis a közép- és felső kategóriás modellek esetén biztosan, a kisautók között azonban lehetnek olyanok, amelyek korábban nem tartalmazták ezeket a rendszereket, és most az új érzékelők, radarok és egyéb szükséges komponensek miatt drágulni fognak.

Azonban a július 7-től kötelezően előírt biztonságtechnikai elemek részét vagy egészét 

a legtöbb, biztonságra sokat adó autógyártó már korábban az alapfelszereltség részévé tette a modelljeiben. 

Az elmúlt két évben bemutatott új típusok már csak akkor kaphattak európai típusengedélyt és tanúsítványt, ha tartalmazták az összes új biztonsági berendezést. Ami a változás, hogy 2024. július 7-től viszont az már összes, régebben bemutatott, de még gyártásban lévő új autónak is tartalmaznia kell ezeket, mégpedig szériafelszereltségként.

Magyar rendszámot csak ezekkel a kötelező tartozékokkal kaphat új autó július 7. után:

 

 

1. Intelligens sebességszabályozó (ISA)

Olyan rendszer, amely segíti a járművezetőt az útviszonyoknak megfelelő sebesség tartásában azáltal, hogy helyzethez igazított és megfelelő visszajelzést ad. 

Fotó: European Transport Safety Council

Korábban arról is szó volt, hogy az autó akadályozza meg a gyorshajtást (csak padlógázra lehetett volna megszegni a sebességhatárokat, vészhelyzet esetén), de a sok tiltakozás miatt a végső döntés az lett, hogy az intelligens sebességasszisztens 

nem avatkozik be a sofőr által megválasztott sebességbe,

 kizárólag figyelmeztető hangjelzést, valamint a kilométeróra melletti vizuális jelzést ad a megengedett sebesség túllépéséről (a pulzáló gázpedál ötletét is elvetették). 

Az aktuális sebességhatárt alapvetően a kamerás táblafelismerő rendszer detektálja, ha pedig nincsenek táblák, akkor a navigációs rendszer adatbázisából indul ki számítógép (a GPS koordináták a 2018 áprilisa óta kötelező vészhívó rendszerből állnak rendelkezésre a navigáció nélküli autókban is). Fontos, hogy az intelligens sebességszabályozónak kikapcsolhatónak kell lennie (hogy hogyan, az a gyártóra van bízva), de minden motorleállítás után automatikusan újra kell indulnia. Természetesen a táblafelismerő és a navigációs adatbázis sem tévedhetetlen, de az autógyártók szerint az európai utak 90 százalékán már megbízhatóan működnek.

 

2. Tolatóradar

 

Elsősorban a tolatás közbeni ütközés elkerülésére szolgáló rendszer, amely tolatáskor a járművezető számára jelzi a jármű mögötti embereket és tárgyakat.

Fotó: Wuling

A kötelezően előírt tolatássegéd lehet ultrahangos parkolássegítő (gyári tolatóradar), vagy tolatókamera is, vagy a kettő kombinációja. 

A lényeg, hogy a vezető tudomást szerezzen arról, hogy mi van a járműve mögött.

 Már régóta ismerjük a tolatóradarokat, akárcsak a tolatókamerákat, amelyek ma már segédvonalakat is képesek kirajzolni, hogy mutassák a haladás ívét. Sok autóban a tolatássegéd össze van kötve a vészfék-asszisztenssel, így akadály vagy keresztirányú forgalom esetén automatikusan állítja meg a járművet tolatás közben. A tolatókamera beszerelés vagy a tolatóradar beszerelés általában szakembert igényel, sok utólag beépíthető szett kapható az autós áruházakban (pl. tükörbe beépített tolatókamera is), így a régebbi autókat is biztonságosabbá lehet tenni velük.

 

3. A járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő figyelmeztető rendszer

 

Olyan rendszer, amely felméri a vezető éberségét a gépjármű rendszerei által összegyűjtött adatok elemzése alapján, és figyelmezteti a járművezetőt, amennyiben az szükséges.

Fotó: Gulyás Péter István / Volvo

A fáradtságfigyelő nem igényel sok érzékelőt, ha csupán a kormány mozgásából következtet a vezető pillanatnyi éberségi szintjére. Másik opció – amit lehet a kormányfigyeléssel együtt is alkalmazni –, hogy a rendszer a vezető szemmozgását, a szemhéjak lecsukódását figyeli egy kamera segítségével. Ha fáradtságra utaló jeleket észlel, hangjelzést ad és a műszerfalon is elhelyez figyelmeztető piktogramot (többnyire egy gőzölgő kávéscsészét). Mindkét módszernek megvannak a hibái: rossz kalibrálás esetén az előbbi akkor is jelez, ha egyenes vonalban nem kormányzunk, utóbbi meg akkor, ha pár pillanatra a multimédia képernyőre téved a tekintetünk. Ezeket a rendszereket úgy kell megtervezni, hogy azok ne rögzítsenek folyamatosan vagy ne őrizzenek meg semmilyen egyéb olyan adatot, amelyre már nincs szükség.

 

4. A járművezető figyelmetlenségét érzékelő fejlett figyelmeztető rendszer

 

Olyan rendszer, amely segíti a járművezetőt abban, hogy folyamatosan figyelemmel kísérje a forgalmi helyzetet, és amely figyelmezteti a járművezetőt, ha valami elvonja a figyelmét.

Szinte ugyanaz, mint az előbb említett fáradtságfigyelő, de még fejlettebb. Ez is a kormányzást figyeli, de figyelembe veheti az oldalgyorsulás mértékét és a kamerás sávtartó rendszertől érkező jeleket is. Ha ezek alapján úgy ítéli meg, hogy a vezető az adott pillanatban nem tökéletesen ura az autónak, figyelmeztető jelzést ad.

 

5. Vészfékjelzés

 

Olyan fényjelző funkció, amely a jármű mögött közlekedőknek jelzi, hogy az útviszonyokhoz képest nagy fékezőerőt fejtenek ki a járműre. 

Fotó: Bosch

Magyarul kötelezővé válik 

az adaptív féklámpa, amely erős fékezéskor villogni kezd,

 hogy figyelmeztesse a veszélyre a hátul érkezőket. A féklámpa villogtatása csak 50 km/óra feletti sebesség fölött és igen erős fékezéskor következik be, a bekapcsolásához elérendő lassulásérték 6 m/sec2. A vészfékjelzés az autó megállásakor átvált folyamatosan világító féklámpára és ekkor a jármű bekapcsolja mellé a vészvillogót is (régebbi autóknál a vészvillogó bekapcsolása menet közben is jelezte a vészfékezést).

 

6. Indításgátló alkoholszonda előkészítése

 

Szabványosított interfész, amely megkönnyíti a tartozékpiacon elérhető indításgátló alkoholszonda-készülékek beszerelését gépjárművekbe.

Be kell építeni egy indításgátlóval összekötött csatlakozót, amely a jövőben fogadni tud majd alkoholszondát, amelynek a megfújása minden motorindítás előtt kötelező lesz. Ha alkoholt jelez majd a rendszer a leheletből, akkor egyszerűen nem engedi elindítani a kocsit (persze így a kerten belül sem lehet odébb parkolni egy sör után).

Csak személyautók és kisteherautók:

 

7. Eseményrögzítő (fekete doboz)

 

Olyan rendszer, amelynek célja kizárólag az, hogy röviddel ütközés előtt, ütközéskor és közvetlenül az ütközést követően az ütközés szempontjából kritikus adatokat és információkat rögzítse és tárolja.

Fotó: ADAC

Ez a kikapcsolhatatlan eszköz azért kell, hogy egy esetlegesen bekövetkező baleset után kiolvashatóak legyenek belőle a baleset pillanatának körülményire vonatkozó adatok – akár egy repülőgépnél a fekete dobozból. Többek között a sebesség, a fékhasználatra, fékrendszerre vonatkozó adatok, a hosszirányú és keresztirányú lassulásértékek, a GPS koordináták, és a baleseti vészhívó adatai (utasok száma, légzsákok nyitása, stb.) lesznek bennük eltárolva. 

A balesetet megelőző egy percet, illetve magát a balesetet rögzíti a rendszer.

 Ez az információ azután a szakszervizben, vagy egyes technológiák esetében akár távoli eléréssel is kinyerhető. A felhasználhatóság pedig attól függ, hogy van-e rendőri intézkedés, hogy elrendeli-e a hatóság a felvételek kiadását. Ha nem, akkor minden esetben kell a felhasználótól egy beleegyező nyilatkozat, amely alapján a kérvényező külső fél hozzáférhet, és megtekintheti az adatokat. 

 

8. Fejlett vészfékező rendszer

 

Olyan rendszer, amely képes automatikusan érzékelni a lehetséges ütközést és ilyenkor automatikusan vészfékezni, hogy az ütközés elkerülése vagy enyhítése céljából lelassítsa a járművet.

Az autó elé kilépő gyalogosok életét is védi a fejlett vészfék-asszisztens

Ennek a rendszernek fel kell tudnia ismerni az autó elé kerülő akadályt, legyen az gyalogos, kerékpáros, állat, tárgy, másik jármű, vagy bármi egyéb. Ha akadályt érzékel, és a vezető nem reagál rá, akkor automatikusan, akár teljes fékerővel történő vészfékezést alkalmazva állítja meg az autót. 

Általában 50 km/h-s sebességkülönbségig képes elkerülni az ütközést,

 efölött az ütközés erejét csökkenti a becsapódási sebesség jelentős mérséklésével.

 

9. Veszélyhelyzetben működésbe lépő sávtartó

 

Olyan rendszer, amely segíti a járművezetőt a jármű sávjelzésekhez vagy az út széléhez viszonyított biztonságos helyzetének megtartásában legalább sávelhagyáskor, vagy közvetlenül a sávelhagyás előtt, amikor is ütközés közvetlen veszélye áll fenn.

Fotó: Euro NCAP

Veszélyhelyzet esetén ez a rendszer megakadályozza, hogy az autó a sávjából kilépve letérjen az útról, vagy áttérjen a szembe forgalom sávjába. Annyiban különbözik a ma is elterjedt sávtartó rendszerektől, hogy a kormányt nagyobb erővel fordítja a megfelelő irányba, 

nem olyan könnyű felülbírálni.

 Mivel kamera-alapú, és a felfestések alapján tájékozódik, azok hiánya vagy például az úthibák miatti felismerhetetlensége esetén automatikusan kikapcsol, amit hang- és képjelzéssel jelez a vezetőnek. Ki lehet kapcsolni, de a következő motorindításra automatikusan újra bekapcsol.