Szeged élete ősidőktől fogva összefonódott a vízzel: a Tisza és a Maros folyók találkozásánál, a napsütötte síkságon már az őskőkorban, mintegy húszezer évvel ezelőtt megtelepedett az ember. A mai helyén a rómaiak alapítottak először állandó települést, ahonnan a vízi só- és aranyszállítást ellenőrizték. A folyók hosszú évszázadokon keresztül az életet jelentették a város számára: a középkortól kezdődően a só mellett a bor-, a gabona- és fakereskedelem, a halászat, a hajóépítés és a kapcsolódó iparágak biztosították az itt élők megélhetését. Szeged közel 760 évvel ezelőtt kapott városi rangot, már a 13. századtól jelentős hadászati és közigazgatási központtá vált. Tisza-parti várral, katonasággal megerősítve az ország egyik legnagyobb településévé nőtt, 1719. május 21-én szabad királyi városi rangot kapott. Erre az eseményre emlékezve minden évben megünnepeljük Szeged Napját, amely a hangulatos nyári fesztiválszezon nyitó rendezvénye.
A fejlődés azonban nem volt töretlen, mert az áldást hozó folyó áradásai több alkalommal próbára is tették az ittenieket. Szeged történetének legpusztítóbb természeti katasztrófája a Nagy Árvíz 1879. március 12-én éjjel tört rá a városra és néhány óra leforgása alatt szinte teljesen megsemmisítette azt. Több mint ötezer házából csak 265 állta ki a Tisza széltől korbácsolt hullámainak ostromát, hatvanezer ember maradt hajlék nélkül. A tragédia híre megmozgatta a világot, az újjáépítéshez összesen 32 ország nyújtott segítséget, hat európai főváros: Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs és Róma pedig kiemelkedő adománnyal járult hozzá Szeged feltámasztásához. A szolidaritás e nemes gesztusára emlékeztetnek a szegedi Nagykörút e városokról elnevezett szakaszai.
Az újjáépítés során Párizs és Bécs mintájára körutas-sugárutas városszerkezetet hoztak létre, amely máig szolgálja a megnövekedett forgalmat. A 127 évvel ezelőtti, gondosan tervezett és példaértékű gyorsasággal megvalósított építkezések nyomán alakult ki a "palotás belváros", amely az eklektika és a szecesszió jegyeit hordozó, egyedülállóan egységes, harmonikus városképet mutat. A városközpont értékőrző megújításáért Szeged a közelmúltban Europa Nostra-díjban részesült.
A ma több mint 163.000 lakójának otthont adó, szemet gyönyörködtető környezet, a szép épületek és terek mellett a város számos más vonzerővel is büszkélkedhet. A közelmúltban felújított Anna Gyógyfürdő minősített gyógyvize, az egyetemváros fiatalos pezsgése, a nemzetközi sportesemények mozgalmassága, a rendkívül gazdag kulturális kínálat - benne a turisztikai szezon szinte minden hetében fesztiválok, rendezvények sokaságával - a páratlan gasztronómiai élményt kínáló tiszai halászlé és a szegedi paprikával készült más ételkülönlegességek minden idelátogató számára élménnyé teszik a szegedi vendégeskedést. Érkezzen hozzánk autópályán, vasúton, vízen vagy hamarosan akár repülőgépen, a "Napfény városa" a megszelídített Tisza partján Önt is várja felfedezésre váró kincseivel.