Sidi Péter: Könnyű belém rúgni, mert elkönyveltek a sportág rosszfiújának

Egyelőre nem csillapodik az a viszály, amely a magyar férfi puskacsapat tagjai között Új-Delhiben kirobbant. Az indiai VK-versenyen Péni István és Pekler Zalán is visszalépett a csapatversenytől, miután Sidi fegyverét szabálytalannak láttak, amit a bírók viszont elfogadtak. A Komáromban élő és ott lövő Sidit a sportág rosszfiújának, nehéz emberének tartják – utóbbit Sidi is elismerte. Ugyanakkor szerinte soha nem csalt, nem akart ártani senkinek. Még Péni Istvánnak sem. Nagyinterjú.

Öt olimpiával a háta mögött és a hatodikra készülve, tényleg nyomasztóan hat önre egy-egy olimpiai szereplés?
A lövészet olyan sportág, ahol tökéletes fizikai és pszichikai állapotban kell lenni. Az utóbbin különösen nagy hangsúly van.

Az olimpia körítése teljesen más, fokozott médiafigyelem közepette versenyzünk. Önmagadat kell legyőzni a verseny folyamán.

Ha ki tudod zárni a külviágot, akkor lehetsz eredményes az olimpián.

Sidi Péter a hatodik olimpiájára készül Tokióban Fotó: Csudai Sándor - Origo

A mi sportágunkban 15-20 olyan sportoló van, aki bármikor nyerhet.

A sportlövészetnek nincs Roger Federerje, a fogadóirodák tobzódhatnak, mert megtippelhetetlen a győztes személye az új szabályrendszer miatt.

Ami engem illet: az elmúlt három olimpián döntőt lőttem, volt, hogy egy körrel maradtam le az éremről. Most se úgy megyek Tokióba, hogy feltartom a kezem, mert egy versenyt - a kvótanyertesek közül - bárki meg tud nyerni. Én is.

Az összetett világbajnoki címet könnyebb volt megnyerni?
Egy világbajnokságon 150-180 induló közül kell a legjobbnak lenni, ezért mondják azt, hogy az ott elért összetett aranyérem szakmailag többet ér, mint egy olimpiai bajnoki cím. Az ötkarikás játékokon a mezőny létszáma jóval kisebb, mint a világbajnokságon. Ráadásul az olimpiai indulók nem képezik le teljesen a világ élmezőnyét, mert lehet, hogy egy-egy esélyes ki sem jut a kvótarendszer szűkössége miatt. Az olimpián nem csak a tudás, hanem a szerencse is számít. Rióban számos alapversenyben a nyolcadik helyezett, azaz a döntőbe éppen csak becsusszanó versenyző tudott olimpiát nyerni.

Nekem Münchenben, amikor az összetett világbajnoki címet nyertem, minden összejött. Kegyelmi állapotban telt az az egy hét, ami lövészetben nagyon ritka.

Egy sportlövőnek évente kétszer van olyan napja, hogy bármit csinál, tizest lő. Ezt a két napot kellene átvinnem az olimpiára. Eddig ez még valóban nem sikerült.

Az mennyire tette feszültté, hogy az utolsó pillanatban szerezte meg az olimpiai kvótát, 2020 februrájában, Lengyelországban?
Semennyire, mert a világranglistán jó helyen álltam, onnan is van kvótaosztás, szóval, nem voltam ideges, annak ellenére sem, hogy korábban több olimpia előtt is én voltam a magyar sport első kvótaszerzője.

A világbajnokságon 2018-ban egy tized körrel maradtam le a légpuska döntőjéről, ott nagyon közel voltam a kvótához.

Sok ilyen verseny volt a későbbiekben is. Most ez a ciklus így sikerült. Aztán a wroclawi Eb-n első helyen jutottam be a döntőbe, azzal ki is vívtam az olimpiai szereplést. Megnyugodtam, leesett egy kis kő a szívemről. A döntőt már lazábban vettem, mert általában, aki olimpia évében Eb-t nyer, az az olimpián semmit.

Sidi Péter a riói nyári olimpia férfi légpuska versenyszámának döntőjében a Rio de Janeiró-i Olimpiai Sportlövőközpontban Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Többen az olimpián a szürkeségből előbújva tudtak robbantani. Mert jobb, ha az emberen nincs semmiféle hátizsák. 2016-ban, Rióban az olasz Niccolò Campriani úgy nyert két aranyat – a légpuskát és a 3x40 lövéses összetettet -, hogy azt senki sem várta a megelőző két év teljesítménye alapján tőle. Talán még ő maga sem.

Irigyli az olaszt?
Dehogy is. Campriani nagyon jó versenyző és kihasználta annak az új szabálynak az előnyét összetettben, hogy az alapverseny eredményeit a döntő előtt törölték. Ez amúgy nekem nem tetszik, de ezzel nem tudok mit kezdeni, ez a szabály és kész.

Most képzelje el, Rióban az összetettben az orosz Szergej Kamenszkij 10 körrel többet ért el az alapversenyben, mint az olasz.

Normális esetben, a régi szabályok szerint Camprianinak a dobogóra sem lett volna semmi esélye. De az új szabályok alapján a döntőben egy kvázi „sprintversenyen" minden a nulláról indul. Kicsit igazságtalannak érzem mindezt, de ez minden versenyzőt érint. Csak túl nagy itt a szerencsefaktor, amit én nem szeretek, mert nincs többé olyan, hogy a világelső majd a következő versenyen is nyer, nincsen abszolút favorit, mint a korábbi szabályoknál volt.

Ön amúgy balhés embernek tartja magát?

Nem. Nehéz embernek tartom magam (mosolyog).

De tekintsünk távolabb az én személyemnél. A miniszterelnök az ellenzék számára nehéz ember? Az. De a barátai között minden bizonnyal a legkönnyebb.

Sidi Péter nem tartja magát könnyű embernek Fotó: Csudai Sándor - Origo

A barátaimnak én is nagyon könnyű ember vagyok, az ellenfeleimnek pedig nagyon nehéz. De ez a dolgom, ezért vagyok sportoló.

A saját teljesítményemmel akarom legyőzni őket. A lőállásban nincs barátság. Azon kívül lehetünk barátok.

Ha visszanézi az elmúlt egy hónap történéseit: mindent ugyanúgy csinálna, ahogy azt tette?
Igen. De ugorjunk még jobban vissza az időben. 2020 februárjára, szeptemberére. Vagy 2021 márciusára. Ekkor voltak azok a versenyek, amelyeken balhé robbant ki köztem és Péni István között. Ezek a botrányok nem miattam robbantak ki. Már rég a feledés homályába veszett volna minden kardoskodás, ha ezek a történetek nem úgy alakulnak, ahogy. És nem miattam alakultak úgy.

Péni István színre lépéséig ön volt ennek a sportágnak, azon belül a puskás számoknak az egyeduralkodója. Nem lehet, hogy az a baj, hogy konkurenciát kapott és ezt nem bírja elviselni?
Ez nagyon téves megközelítés.

Hiszen pont én voltam az, aki állandóan azt mondta: végre lehet egy olyan csapatunk, amely a világversenyeken érmeket, esetleg aranyérmet nyer.

Én minden világversenyre úgy mentem ki, hogy az esélyesség minden terhe a vállamon volt, mert nem volt mellettem senki más, aki hozzám hasonlóan tudott volna lőni. Egy orosz világsztár lőhet gyengébben, ha a csapatsiker mögötte áll, el tudják viselni az egyéni eredménytelenséget. Nekem mindig az egyéniben kellett helyt állni.

Péni István, aki Sidi Péter egyik vetélytársa lesz az olimpián Forrás: Péni István

Pekler Zalánnal és Péni Istvánnal tényleg baromi erős csapatunk van.

Amióta én lövök, nem volt Magyarországon olyan, hogy egy versenyszámban két magyar dobogós legyen ugyanabban a számban felnőtt világversenyen. Mi ezt 2017-ben a bakui Európa-bajnokságon megcsináltuk.

És nekem igenis az a célom, hogy az olimpián ezt megismételjük. Az más kérdés, hogy kettőnk közül magamat képzelem el a magasabb fokra a dobogón. De ez lenne a közös cél.

Hol romlott el a kapcsolata Péni Istvánnal?
2019-ben még úgy mentünk ki a riói világkupa-versenyre, hogy az egész repülőutat végigkártyáztuk, jó hangulatban utaztunk, barátilag ugrattuk egymást, jó volt a viszony. Mondom, 2019-ben történt mindez. Nem volt olyan régen. És 2020-ban minden megváltozott.

De mitől?

Péni István nem magától lett ilyen, ő nem rossz ember. De rossz hatások érik. Ezek miatt a külső hatások miatt képes olyan dolgokra, hogy akár saját csapattársát is semmibe vegye.

Szabián Norbertről van szó, aki 2019-ben minden válogatót megnyert az Eb előtt.

"Ki kell jelölni egy rosszfiút, akit mindig elő lehet venni, ha balhé van. Olyankor mindent előrántanak a múltból, egyfajta nyomatékosító eszközként velem szemben, hogy már akkor is a Sidi, meg már megint a Sidi." Fotó: Csudai Sándor - Origo

A szövetség mégis asszisztált ahhoz, hogy Szabián ne lőhessen fekvőt az Eb-n, ehelyett berakták Pénit, aki ebben a számban nem is kvalifikált az előre lefektetett válogatási elvek alapján. Képzeljük magunkat Szabián helyébe. Aki mindent rááldozott, hogy kijuthasson, pénzt, időt, energiát. Mégsem lőhetett az Európa-bajnokságon ott ahol válogatót nyert, mert a szövetség – felrúgva saját válogatási elveit – behódolt a Péniék akaratának.

Bárkivel beszélek ebben a sportágban, s előkerül az ön neve, mindenki – még Péni István is – azt mondja, hogy ön egy zseni. Ezt tudva, megéri ez a sok csatározás? Nem lenne egyszerűbb legyinteni egyet és csak lőni?
Én sok mindenre legyintettem már. Nem szóltam egy szót sem, amikor 2020 szeptemberében az elnök úr alapszabály-ellenesen büntetett engem. Ott is az ártatlant büntették.

Miért teszik ezt?
Mert ki kell jelölni egy rosszfiút, akit mindig elő lehet venni, ha balhé van. Olyankor mindent előrántanak a múltból, egyfajta nyomatékosító eszközként velem szemben, hogy már akkor is a Sidi, meg már megint a Sidi...

Némi alapja van ennek. Hiszen 2012-ben az akkori sportlövő elnök, Krzyzewsky Miklóst bíráló plakátokat ragasztott Győrújbaráton. Nem?

Nem ragasztottam plakátokat. Látja? Ez egy tipikus mende-monda, amit nyakamba varrnak. Amit – ha kell – örökké előszednek.

Ki ragasztott?
Egy ismerősöm. Tudom, könnyű belém rúgni, mert én vagyok az, aki mindenkivel összebalhézik, én vagyok a rosszfiú, pedig semmi mást nem szeretnék csinálni, mint lőni és aranyérmes magyar csapatban szerepelni.

Ön az idősebb, a tapasztaltabb. Miért nem mondja azt: Gyere, Istók, igyunk meg egy bort, egy sört, egy forró csokit.
2016-ban az országos bajnokság után ez is megtörtént. Szabiánnak és Péninek is azt mondtam, hogy készüljünk együtt az olimpiára.

Péni azt mondta, hogy nem jön el meginni a kakaót, neki jó, ha külön készül. Szabián eljött és utána minden zökkenőmentes volt közöttünk.

A Péni Istvánnal való kapcsolata menthetetlen?
Egyáltalán nem az. De az első lépést most nem nekem kell megtennem.

A tokiói olimpiára minden bizonnyal ugyanazzal a repülővel fognak utazni. Ez hogy lesz majd? Ön ül a gép elején, Péni meg a végén?
Nem tudom, de engem az sem zavarna, ha mellettem ülne. Még lapot is osztanánk neki, hogy újra önmaga legyen.

Annak mi értelme van, hogy a szövetség elnökét, Nagy Györgyöt revolverezi? Mit vár ettől?
Éppen a mai napon keresett meg Nagy György elnök úr, hogy üljünk le beszélgetni. Írt is nekem egy üzenetet, ez állt benne:

„Nagy megkönnyebbülés lenne számomra ha ezen közösen változtatni tudnánk"

Szerintem az elnök úr kezd rájönni arra, hogy félretájékoztatták és valótlanságokkal traktálták.

Miért volt fontos, hogy a fegyverére felszerelje a bipodot?
Kérem, nézze meg azokat a képeket, amelyeket az olimpián készítettek. Nekem eddig minden olimpián ott volt a fegyveremen ez az eszköz súlyként használva. Az Origón is ott vannak ezek a képek. Keresse meg.

Sidi Péter lő a 2012-es londoni olimpián, a puskájának első részén alul pedig ott van a bipod Forrás: MTI

A 2012-es londoni olimpián az összetettben lövök, ott van a fegyveremen a bipod.

2015-ben jött egy szabályváltozás, amely azt nem engedte meg, hogy a fegyveren olyan eszköz legyen, amelynek lefelé logó lába van. Ennyi volt a változtatás, ezt figyelembe vettem. A nemzetközi mezőnyben sokan használják a bipodot. Én nem azért használom, hogy bárkit bosszantsak, hanem azért, hogy a fegyverem elején legyen egy súly, ami segít nekem a jobb eredmények elérésében. Az elmúlt 15 évben ezzel lőttem. Csőnehézre súlyozom a fegyvert és ez nekem segít abban, hogy az a súly megfogja a puskámat.

Most a Nemzetközi Sportlövő Szövetség küldött egy olyan levelet, amelyben határozottan megtiltja a bipod használatát. Mit szólt ehhez?
Egy ajánlásról van szó, amelynek egy mondatát ragadták ki. Az ISSF technikai igazgatója azt írja:

„Ha egy eszközt úgy alakították át, hogy az nem használható az eredeti funkciójában, akkor az onnantól kezdve csak egy darab súly."

Azaz felszerelhető. Nagy György csak azt ragadta ki, hogy a jövőbeni vitás esetek elkerülése miatt a versenyzők lehetőleg ezt ne használják. Tiltásról én nem olvastam.

Akkor most mi lesz?
Mi lenne, semmi. Tudomásul veszem a leírtakat és másik súllyal fogok lőni. Amúgy is a világversenyeken megszokott fegyverkontroll a mérvadó, mert ha ott hitelesítik a fegyverem, akkor az szabályos.

Sidi Péter tudomásul veszi az ISSF által közzétett ajánlást Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ennek a hitelesi folyamatnak is köszönhető, hogy olimpiai versenyszámban soha nem volt fegyvergondom a nemzetközi versenyeken.

A hét végi, komáromi Eb-válogatón hogyan lőtt?
Másik súllyal lőttem.

Nem volt probléma?
Dehogynem. A pénteki versenyen Nagy Mátyás főbíró, aki márciusban szabálytalanul zárt ki engem, rávette a segédbírót, hogy kicsit piszkáljon.

A segédbíró odajött és azt kiabálta, hogy vegyem le a bipodot. Pedig az rajta sem volt a fegyveremen. De már eleve úgy jöttek oda, hogy prekoncepciójuk volt velem szemben.

Aztán amikor Nagy Mátyás látta, hogy nem jött be a terv, eloldalgott a segédbíró pedig bocsánatot kért a tévedéséért.

Delhiben ön adta le a nevezést az ominózus csapatversenyre?
Nem. Ez jogilag is nonszensz, meg sem tehettem volna. Ez nem úgy van, hogy én odamegyek, hogy itt vagyok, nevezek. Én tudtam, hogy beneveztünk erre a versenyszámra is. Azért vittem annyi lőszert, amennyit, azért foglaltam úgy a repülőjegyet, ahogy.

Nem Sidi Péter nevezte be a magyar csapatot az Újdelhiben rendezett VK-csapatversenyre Fotó: Csudai Sándor - Origo

Nem maradtam volna kint plusz napokat a maláriával és coviddal terhelt Indiában, ha nem tudom, hogy jelenésünk lesz a csapatversenyben.

Ha erre azt mondja, hogy az elnök dokumentumot küldött a Nemzeti Sport internetes oldalának, az ellenkezőjét bizonyítandó, akkor én megmutatom önnek azokat a screenshotokat, amelyek az eredeti nevezésről készültek, két nappal korábbi dátummal, csak aztán ebbe később belenyúltak.

És azt sem értem, miként vetődhet fel, hogy csapatvezetőre lett volna szükség – két edzőt is akkreditáltak csapatedzőként, bármelyikük megfelelt volna.

Tényleg a román válogatott szerződtetett edzője?
Nem vagyok az, nem is lehetnék. Feleségem, Sidi Roxána itt él velem, Komáromban, MSSz versenyengedéllyel rendelkezik, hazai klub tagja és többszörös magyar bajnok és magyar csúcstartó. De ő a román válogatott tagja. Sok magyar versenyt nyert meg, régóta beszélünk arról, hogy számára sportállampolgárságot kérünk. Magyart természetesen. De én nem öltözöm román válogatott melegítőbe, nem is tehetem meg. Ez megint egy kreálmány, amiből semmi nem igaz. Ez megint abba a körbe tartozik, hogy valaki valahol mond valamit rólam, ezt továbbadják, elterjesztik.

Miközben mennyivel egyszerűbb lenne odajönni hozzám és megkérdezni, hogy mi a helyzet. Nem. Az esélyét sem adják meg maguknak, hogy megismerjenek. Nem tudok ezekkel a véleményekkel mit kezdeni, meg azzal sem, hogy Péni István állandóan a fegyveremmel van elfoglalva.

Az indiai világkupáról is hazajöhettünk volna egy csapatarannyal és arra konccinthatnánk. Mi történt ehelyett? Hetek óta arról beszélgetünk, hogy botrány van, hogy visszaléptek a versenytől a társaim. Én amikor kipróbálok egy új fegyvert, minden versenyre úgy megyek, hogy hitelesítik. Ha megengedik, lövök vele. Ha nem, nem. Ilyen egyszerű ez az egész.

Más ember lenne, ha olimpiai bajnok lenne?
Nem. 15 évvel ezelőtt talán nem így válaszolok erre a kérdésre. De én olyan sokat tettem le ennek a sportágnak az asztalára, amelyet korábban nagyon kevesen. Ugyanakkor tudom, hogy Magyarországon szinte csak az olimpia számít.

Sidi Péter 2026-ig biztosan versenyezni fog Fotó: Csudai Sándor - Origo

A sportlövészetben nincsen életpálya-modell. Nem véletlen, hogy nagyon sokan kopnak ki innen, amikor befejezik az egyetemet és el kell dönteniük, merre induljanak el. Nem tagadom, biztos, hogy jobb érzés lenne, ha a nevem mellé odaírnák, hogy olimpiai bajnok, de nem ez a központi kérdés.

Még akkor sem, ha Magyarországon az olimpiai érmesek életjáradékot kapnak. Én most 2026-ig látom a pályafutásomat.

A legnagyobb lövők 50 felett is tudnak érmet nyerni. Amíg találok ebben örömöt – bár idehaza most egyre kevesebbet a sok balhé miatt -, addig lőni fogok.

A hét végén az Eb-válogatón legyőzte Péni Istvánt. Elégtételt érez?
Nem. Ez csak egy visszajelzés, hogy bármikor, bárhol, bármilyen körülmények között tudok versenyt nyerni. Látva a többiek teljesítményét, megint csak azt tudom mondani, hogy olyan csapatunk lenne, amivel az egész világnak feladnánk a leckét. Erre kell rámennünk és nem folyton háborúzni a másikkal.

Ki a legjobb barátja a magyar sportban?
Én a birkozókat, dzsúdósokat tisztelem nagyon. Mert ők voltak azok, akik odajöttek a tatai edzőtáborban, hogy szeretnék kipróbálni a fegyveremet.

Sidi Péter a birkózókat és a cselgáncsozókat nagyon tiszteli Fotó: Csudai Sándor - Origo

Mondtam, rendben, de akkor öltözzenek be, csináljuk rendesen a dolgot. Húsz lövés után a hátukat fájlalva jöttek ki a lőállásból, azt mondták, hogy nem gondolták volna, mennyire nehéz ez az egész.

Aztán felment a szőnyegre és eldobatta magát?
Nem. Azt hiszem, erre még nem vagyok eléggé felkészülve.