Három napig tombolt a Giro-csoda Magyarországon
Sok kérdésre egyértelmű választ kaptak azok, akik feltették magukban, vagy akár nyilvánosan a kérdést, hogy vajon volt-e értelme Magyarországra hozni a világ második legnagyobb kerékpárversenyét, egyben a világ egyik legnagyobb sporteseményét. A három nap alatt ugyanis kiderült, hogy a magyarok elképesztően szeretik a sportágat, megőrülnek a hazai versenyzőkért, és a világ végére is elmennének értük. És nem mellékesen, rengetegen vannak, akik imádnak kerékpározni.
0. és 1. nap: csapatbemutató és az igazi Nagy Rajt
A május 4-én, szerdán rendezett csapatbemutatón már látszottak a jelei, hogy nem csak pár száz ember hóbortját szolgálják ki azok, akik 2018 óta dolgoznak azért, hogy Budapesten legyen a Nagy Rajt, szépen csengő olasz nevén: a Grande Partenza. A Hősök tere ugyanis zsúfolásig megtelt, a tömeg jócskán kilógott az esemény miatt lezárt Dózsa György útra is.
A 22 csapat bemutatását a közbe ékelt műsorokkal együtt végigváró közönség az olasz vendégeknek is megmutatta, hogy érti a dolgát:
nem csupán a három magyar, Valter Attila, Peák Barnabás és Fetter Erik kapott nagy tapsot, de az üdvrivalgásból kijutott a sportág olyan világsztárjainak is,
mint Richard Carapaz, Caleb Ewan, Mark Cavendish, Mathieu van der Poel, nem beszélve a két veterán harcosról, Vincenzo Nibaliról és az utolsó szezonját taposó Alejandro Valverdéről.
De tévedés azt hinni, hogy ez egy újonnan fellángolt szerelem a magyar szurkolók részéről. Nagyon sokan vannak, akik évtizedek óta követik a profi bringázás világát, sokan még Bodrogi László ezredfordulón elért sikerei hatására lettek a sportág szerelmesei, majd a magyarul is elérhető tévéközvetítések mind többekkel és többekkel szerettették meg a sportágat.
Ami azt is jelenti, hogy rengetegen kezdtek el kerékpározni, és kialakult egy egyre terebélyesedő kerékpáros közösség.
Éppen ezért nem volt meglepő, hogy már jó két órával a rajt előtt gyakorlatilag megtelt a Hősök tere, ahol ezúttal is karneváli hangulat várta az érdeklődőket.
Mark Cavendish-t is nagyon szerették Magyarországon:
Akikből ezúttal sem volt hiány: százával mentek az emberek gyalog, illetve rengetegen kerékpárral, nem csak azért, hogy ne késsenek le a rajtról, hanem azért is, hogy legyen idejük végigjárni a csapatok buszkaravánját, valamint beszerezni a Giro-ajándéktárgyait. Meglepő módon az Intimissimi sportzokniaiért álltak sorba a legtöbben, talán azért is, mert a Groupama-FDJ magyar menője, az összetettben vezetőnek járó rózsaszín trikót tavaly három szakaszon is viselő Valter Attilát a cég szponzorálja.
Volt forgalom a kerékpározástól némileg idegen, de attól még gyönyörű traktorral házaló New Holland sátránál is, ahogy a Giro hivatalos ajándéktárgyait kínáló pavilonnál és kisbuszoknál is. Biztos, hogy nem panaszkodtak a forgalomra a marketingesek, ugyanis a magyar rajongók nem spóroltak: vitték a pólókat, kulacsokat, sapkákat és táskákat.
Pénteken délelőtt, ahogy közeledett a nagy rajt pillanata,
úgy telt meg nem csak a Hősök tere, hanem az egész Andrássy út, jó kilométer hosszan.
Ennél jobb reklám aligha kell a Girónak, és aligha képzelhető el Magyarországnak: több ezer, akár tízezer rajongót mutathattak a drónok és a helikopterben ülő operatőr, egyértelművé téve, hogy hibátlan döntés volt a Grande Partenza Budapestre hozása.
Ezúttal nem csak turistáskodó, nézelődő, Insta-képeket készítő érdeklődők lepték el az eseményt, mint oly' sok hasonló esetben, hanem rengetegen jöttek kerékpárral, biciklisruhába öltözve, stoplis cipőben.
Egyértelmű, hogy rengetegen vannak Magyarországon, akiknek valóban fontos a kerékpározás, és, akik miatt érdemes befektetni a bringás infrastruktúra további fejlesztésébe.
És végre eljött a 12.20, azaz a valódi Nagy Rajt pillanata, a történelmi időpont, amikor a világ egyik legnagyobb sporteseménye elkezdődik Budapesten!
Elindult a mezőny, az úgynevezett lassú rajttal gurultak ki a versenyzők a Hősök teréről, végig az Andrássy úton. Az első sorban természetesen a három hazai hőssel: Valter Attilával (Groupama-FDJ), az EOLO-Kometa újoncával, Fetter Erikkel, és az Intermarché-Wanty kerékpárosával, Peák Barnabással. A tömeg tombolt, életre szóló élmény volt a kordon mindkét oldalán.
Valter Attilából a verseny előtti hetekben készült ki tudja hány tucat interjú mindegyikében megpróbálták kipréselni, hogy rámegy-e az első szakasz megnyerésére, amelyik számára valóban hazai pálya, hiszen rengeteget szokott ott edzeni, de ő angyali nyugalommal hárította a pressziót: a verseny nem itt fog eldőlni, hanem majd az Appenninekben és az olasz Alpokban, ő itthon csak élvezni akarja a három magyarországi szakaszt, miközben azért jó profiként csak odafigyel rá, hogy tisztességes eredményeket érjen el.
Visegrádon, ebben az apró, de a magyar történelem szempontjából oly' fontos községben ritkán látnak annyi embert együtt, ahányan az első szakasz befutójára elzarándokoltak a Dunakanyarba. A zarándoklat nem is igazán jó kifejezés, mert elképesztően sokan voltak, akik úgy gondolták, hogy megér egy kerékpártúrát a jeles alkalom.
Olyan volt, mint egy fesztivál, csak nem zenekaros pólóban voltak a rajongók, hanem biciklis szerkóban, stoplis cipővel a lábukon, bukóval a fejükön.
De ugyanúgy megtámadták a közértet, megittak egy sört, majd elindultak a hegy megmászására. Az az érzés, hogy ugyanazon az aszfalton eszik a métereket, amelyen két-három órával később a világ legjobb bringásai fognak feltekerni, semmi mással nem pótolható. A hegyen végig szurkolók álltak, elképesztő volt látni, ahogy a 4 és a 2 kilométeres kapunál is százak gyülekeztek, az aszfalton tíz méterenként a magyar bringásoknak szóló feliratok, néha-néha megtörve egy-egy külföldi menőnek címzett üzenettel. A célterületet is percről percre lepték el az érkező szurkolók, és ezúttal nem csak átvitt értelemben írhattuk, hogy a fákon is lógtak az emberek.
Ilyen tömegben – több ezren voltak csak a cél közelében – nagyon ritka, hogy egyetlen hangos szót nem lehetett hallani, senki nem üvöltött, ha valaki megállt előtte, ha szembe tolta a bicajt a tömeggel, vagy csak hangosan beszélt. Nem volt feszkó, csak béke és a várakozás izgalma. Még 20 kilométer, még tíz, jaj, bukás, Fetter Erik is benne van, de nincs baj, visszaül a bringára, kemény srác. És már ott jönnek a Duna mellett, most kanyarodnak fel a dombon a templomnál, ott az első szökés, megfogják, újabb szökevény, de neki sincs esélye. Hol vannak a magyarok? Ott jön Ati, Erik is rendben van, és Barna is megtette a magáét, a csapata sprinteréért, Biniam Girmayért.
Aki nem volt ott, tényleg nem tudja elképzelni, hogy milyen varázslatos hangulata van egy ilyen versenynek:
egyszerre fülsiketítő és felemelő, ahogy nemzetiségtől és csapattól függetlenül mindenki szurkol mindenkinek – elismerve, hogy az utolsóként célba érő versenyző is ugyanazt az embertelen munkát tette bele a 197 kilométer legyűrésébe, mint az, aki elsőként ér be a célba.
A nap legmeghatóbb pillanatát egy kislegény szolgáltatta, aki talán az első magyarországi Giro-szakasz hatására, megtalálta a hangját: „Azt mondtad, hogy apa? Tényleg azt mondtad, hogy apa?" - kérdezte elérzékenyülve az anyukája a visegrádi Silvanus Hotel parkolójában. Lehet, hogy a harmadik nap végére már azt is el tudta mondani, hogy „Valter Attila rózsaszín trikóban teker".
2. nap: időfutam Budapesten
A Giro d'Italia második magyarországi szakasza a budapesti időfutam volt. A főváros legszebb helyein vezetett át a 9,2 kilométeres szakasz, amely a Hősök teréről indult és a Budai várban volt a befutó. A magyar trió egészen elképesztő fogadtatásban részesült, ahogy szombat délután végigtekert a fővárosi szakaszon, de a többieket is biztatta rendületlenül a magyar publikum.
Elsőként Peák Barnabás érkezett be a célba, majd sorrendben Fetter Erik és Valter Attila következett a magyarok közül. A városban mindenhol tömegek voltak a kordonok mellett, már a Hősök terénél és a Margit hídon is fantasztikus volt a hangulat,
de az igazi hangrobbanás a Ponty utcánál következett be, a rutinos nézők ugyanis a várba vezető emelkedőnél helyezkedtek el,
ahol az időfutamkerékpárok is azért egy nagyon kicsit lassabbak, de még így is olyan tempót diktáltak, amit a kísérőkocsikkal sem egyszerű követni.
A hangulatot már amúgy sem kellett fokozni, de a versenyzőket felvezető motorosrendőrök is hozzátettek ahhoz, hogy a megfelelő lelkiállapotban legyenek a nézők, akik a kordonok mellett várták a sztárokat. Volt, aki egykerekezett, volt, aki csak a motort bőgette, volt, aki kézmozdulatokkal hergelte a tömeget.
A Halászbástya alatti utcán és a befutónál már mozdulni sem lehetett, a magyar kerékpárosok külön kiemelték, hogy még nem tapasztaltak ehhez hasonló hangulatot, pedig a világ sok részén versenyeztek már. A Várban rengeteg turista volt a magyar nézők mellett és ők is megálltak, hogy a legjobbakat buzdítsák egy kicsit.
A célba érést követően semmihez sem hasonlítható hangon pattogtak a karbonkerekek a macskaköves úton, ahol többen is a földre rogyva próbáltak magukhoz térni a nagyjából 12 percnyi tekerés után.
A hangulat és a körítés mellett az sem mellékes, hogy a verseny is igazán kiélezett volt. Simon Yates 11:50-es idővel nyert, ami azt jelenti, hogy 46 kilométer/óránál is nagyobb tempót diktált. Mögötte a rózsaszín trikóban és ennek megfelelően rózsaszín kerékpárral induló holland Mathieu van der Poel végzett, mindössze három másodperccel lemaradva. Őket követte a nagy holland visszatérő Tom Dumoulin, aki öt másodpercet kapott a győztestől.
Aátványra nem is tudott figyelni, de a magyar drukkerek által teremtett hangulat lenyűgözte a veterán Alejandro Valverdét:
De nem csoda, hogy a futam után Peák Berna azt mondta: egy álom volt a magyarok számára a budapesti időfutam.
3. nap: Kaposvár-Balatonfüred
A budapesti forgatag után a versenyzők a Dunántúlt vették célba, ahol az érdeklődés szintén nem csökkent. Kaposváron hatalmas tömeg fogadta a világ legjobb kerékpárosait, ahol valósággal elállt Valter Attila szava a közönségtől, amikor a szokásos rajt előtti pódium ceremóniára sor került.
Kaposvár rajthelyszínné való választásában sokat nyomott a latban, hogy az EOLO-Kométa Cycling Teamnek a magyarországi illetősége a somogyi megyeszékhelyhez köthető.
Ráadásul rendkívül tehetséges bringásuk, Fetter Erik remekül helyt állt a magyarországi szakaszokon – tette ezt a mezőny egyik legfiatalabb tagjaként, alig 22 évesen.
Az első két etaphoz hasonlóan a rajongók ezúttal is rendkívül látványos koreográfiákkal várták az utak mellett. Jó értelembe véve egészen szürreális volt azt látni, ahogyan a mezőny olyan falvakon megy árt, mint amilyen Nagybajom, Iharosberény, vagy Galambok.
Giro-rajongók a füredi célban:
Könnyen lehet, hogy ezen a 201 kilométeres szakaszon jó néhány fiatal gyermek közül, akik az utak mellett élték át a Giro-élményt, jó néhányan a kerékpározást választják maguknak sportágként.
Lehet, hogy a környékbeli fiatalok, akiket mi magunk is láthattunk rózsaszínbe öltözve, magyar zászlót lengetve bringát kérnek majd karácsonyra
vagy a születésnapjukra, hogy ők legyenek a következő Valter Attila, Fetter Erik vagy Peák Barnabás.
Egy ilyen rendezvény sokkal több mint egy egyszerű kerékpárverseny, valóságos országimázs. Ilyen szempontból érdemes lesz a vasárnapi szakaszt a helyszínen végigkövetőknek is megnézni a tv-közvetítést, ugyanis olyan páratlan felvételeket láthatnak a közvetítő helikopterek által, amilyeneket előtte soha.
A mesebeli Balaton-felvidék ezáltal 800 millió nézőhöz juthatott el,
akik közül jó néhányan biztosan elhatározták, hogy Budapest mellett meglátogatják ezt a vidéket is.
Aligha számított a Giro jogtulajdonosa ilyen hangulatra:
A befutó Balatonfüreden volt, ahol már az emberek arra csodálkozhattak rá, hogy a világ legjobb sprinterei 70-80 km/órára is felgyorsulnak, miközben a győzelemért csatáznak.
Ebben a valaha volt egyik legjobb Mark Cavendish, akinek immáron Magyarországról is van szakaszsikere. A brit legenda a Balaton partján is megmutatta, hogy nem véletlen az a rekordot jelentő 34 Tour de France-szakaszsiker, amit hosszú pályafutása során begyűjtött.
Cavendish győzelme a Balaton partján:
A Giro 3 napos magyarországi őrülete tehát véget ért, kedden már Olaszországban, Szicíliában teker a mezőny.
origo.hu
Andrei Mangra botránya folytatódik: egy boltban is balhézott a táncos
origo.hu
Kerek fenék, csodamellek: felfedezésre vár a bombázó röpis
borsonline.hu
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
mandiner.hu
Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
ripost.hu
Szalah kezdhet csomagolni, megvan a gólerős utódja
vg.hu
Akcióban a TEK Budapesten: mesterlövészek a háztetőkön a nyolcadik kerületben – megszólalt a rendőrség
origo.hu
Mutatjuk, hol nem járnak a vonatok a havazás miatt
origo.hu
Így álltak az autók a szakadó hóesésben az M1-M7 közös szakaszán - videó
origo.hu
Miss Universe: nem kímélik a győztes nőt
origo.hu
Vastagbélrák szűrése: kiderült, mennyire hatékony a vérteszt
origo.hu
