A 32. körben Alonso elnézte a célegyenes utáni kanyart, a kavicságyba hajtott, így Schumacher meg tudta előzni a spanyolt. Egy fordulóval később Montoya megérkezett második kerékcseréjére, a kolumbiait 6,4 másodperc alatt tették rendbe, azaz nem kapott túl sok üzemanyagot. Így viszont visszaért az első helyre.
A második Trulli és a harmadik Schumacher egyszerre állt ki kereket cserélni a 38. körben, a sorrend nem változott köztük. Több mint tíz másodpercig kaptak azonban benzint, így feltehetően a kétkiállásos taktikát választották. Egy körrel később ugyanennyi ideig tartott a másik renault-s, Alonso kiállása is.
Coulthard a 42. körben vételezett másodszor üzemanyagot, s mivel kiállása csak kilenc másodpercig tartott, a boxban megelőzte Alonsót, s feljött a negyedik helyre. Két tankolás és kerékcsere után Montoya, Trulli, M. Schumacher, Coulthard, Alonso, Panis, da Matta, Button volt az első nyolc sorrendje.
A 48. körre Coulthard gyakorlatilag utolérte Schumachert, másfél másodpercnyire közelítette meg a németet. A 49. körben Montoya letudta harmadik kerékcseréjét is, de előnye akkora volt, hogy akár még egy belefért volna. Ugyanekkor Panis is tankolt, egy fordulóval később pedig da Matta pit-stopolt.
Az 53. körre Schumacher utolérte Trullit, de mivel az ő nyomában meg Coulthard lihegett, egy hármas boly alakult ki a második-harmadik-negyedik helyen. Körökön keresztül szorosan egymás nyomában autóztak, egyedül Schumacher próbálkozott meg egy előzési kísérlettel.
A 60. körben aztán még eggyel, s ekkor már sikerrel járt: a visszafordítónál külső íven próbálkozott, s noha nem járt sikerrel (az olasz az aszfaltozott bukótérre tessékelte) a kigyorsításnál megszerezte a második pozíciót. Egy körrel később Coulthard ugyanott próbálkozott, s ugyan Trulli akkor még ellenállt, a stadion-résznél elfékezte magát, így visszaesett a negyedik helyre. Valószínűleg a Renault Michelin-abroncsai mondták fel a szolgálatot.