Timo Glock: Óceánjáróról motorcsónakra

"Nem számít, hogy a huszadik helyért harcolok, vagy a dobogóért" - mondta az [origo] F1Híreknek Timo Glock, akinek sikeres rajtot vett a karrierje néhány éve a Toyotával, de most mégis az egyik leggyengébb csapatnál kell megmutatnia a tehetségét. Azt azért sajnálja, hogy észrevétlen marad, ha az autó határait feszegetve megy egy-egy jó kört.

A Forma-1-et kétségkívül nem rengette meg, néhány érdekes helyzetben azonban felhívta magára a figyelmet meglehetősen népes német jelenlétet erősítő Timo Glock. Pontot szerzett például már az első versenyén, 2004-ben Montrealban, első teljes Forma-1-es szezonjában, 2008-ban épp a Magyar Nagydíjon állt először dobogóra, néhány futammal később pedig a világbajnoki versenyből is kivette a részét, amikor az utolsó körben a már ünneplő Felipe Massát a leintés előtt néhány kanyarral tette világbajnoki másodikká, Lewis Hamiltont pedig világbajnokká. Ezzel azonnal magára zúdította a közharagot Brazíliában, és az [origo] F1Híreknek azt mondta, ottani rajongóinak a tábora azóta sem gyarapodott.

A nagy visszhangot kiváltó brazíliai epizódszerep és a Toyotánál eltöltött biztató évek után azonban Glock leginkább azzal került be a hírekbe, hogy újonc, s ezért a hátsó sorokba kényszerülő csapathoz, a Virginhez szerződött.

"A lehetőségekből kihoztam a maximumot" - így összegezte tavaly év végén a 2011-es szezont rendszeresen megjelenő rovatában a Stern című német magazinban. Ha felkutatjuk a német pilóta nevét a világbajnoki összesítésben, kiderül, hogy mindez nulla pontra és a 25. helyre volt elég, ami eléggé lehangolónak tűnik ahhoz, hogy egy versenyző elgondolkozzon a jövőjén. Nem lehet kétséges, hogy Glock is ezt tette, csakhogy rögtön három évet is kockára tett, és 2014-ig elkötelezte magát a két évvel ezelőtt Virginként debütált, idén már Marussiára keresztelt istállónál.

Glock ennek ellenére szemmel láthatóan izgatottan várja a következő szezont. Míg ugyanis a tavalyi futamokon volt csapattársával, az azóta a Lotus (korábbi nevén Renault) hármas számú pilótájaként alkalmazott belga Jerome d'Ambrosióval azzal volt elfoglalva, hogy lerázza magáról a HRT-t, és felzárkózzon a tavaly még Lotus néven futó, azóta Caterhamre átnevezett csapathoz, addig a Marussia vezetése a háttérben végre meghozta azokat a döntéseket, amelyekkel egyről a kettőre juthatnak - és itt nem feltétlenül a rögtön szembetűnő névváltoztatásra gondolunk, amelyből az elmúlt három évben három is kijutott a csapatnak (Manor Grand Prix, Virgin Racing, Marussia Virgin Racing). A fejlődéstörténetek iránt érdeklődőknek így igazi csemege lehet a Marussia következő szezonja.

Glock lojalitása egyelőre főként a csapatnak válik előnyére, hiszen az elmúlt két évben az ő tapasztalata és versenyzői éhsége hajtotta a többieket is, a karrierje szempontjából viszont elvesztegetett időnek tűnhet a kitartás egy Marussia kaliberű istálló mellett. Túl azon, hogy a Forma-1-es munkaerőpiac meglehetősen szűkös, és egy-egy pilótának ritkán adatik meg a válogatás luxusa, a csapatnak mégiscsak ajánlania kellett valamit, hogy megtartsa Glockot - ráadásul három évre.

A háttérben zajló mozgolódás miatt már a tavalyi Magyar Nagydíj idején jó hangulat volt a csapatnál, és Glock akkor értetlenkedve fogadta a kérdésünket, hogy nem manőverezte-e magát zsákutcába azzal, hogy további három hosszú évre leszerződött az eddig leginkább csak vergődő Virginhez. Mintha csak magát akarta volna meggyőzni, elmagyarázta, hogy a Forma-1-ben legalább két-három évre van szükség ahhoz, hogy egy csapat látványos eredményeket érjen el, és mivel az istálló jövője - legalábbis a tervek szerint - pozitívan alakul, szeretné kivenni a részét ebből a fejlődésből.

A tavalyi siralmas teljesítmény ellenére több fejlemény is volt a csapat életében, amely végül maradásra bírta Glockot. Megszerezték például technikai tanácsadónak Pat Symondst, a Renault volt technikai igazgatóját, aki tekintélyes Forma-1-es életrajzot tud felmutatni, és a 2008-as szingapúri botrány miatti száműzetése után egy feltörekvő kis csapatnál akar bizonyítani. Az ő tapasztalata felbecsülhetetlen értékű a Marussiának.

A csapat másik ütőkártyája, amely nagy valószínűsséggel szerepet játszott abban, hogy Glock három évre szóló szerződést írt alá, az együttműködés a McLarennel, amelyet tavaly hoztak tető alá. "Ha nem lenne ez a partnerség a McLarennel, a csapat helyzete egészen más lenne, és akkor meggondoltam volna, hogy maradok-e. Most sokkal jobb pozícióból vágunk neki a versenyeknek. A McLarenhez pedig nincs mit hozzátenni, hiszen a statisztika, a történelmük magáért beszél" - avatta be az [origo] F1Híreket Glock a döntési folyamat részleteibe.

Valószínűleg ezek a változások sem röpítik azonnal a középmezőnybe a Marussia autóit. Így Glocknak még jó ideig arra kell felkészülnie, hogy rendre lekörözik, de kétséget sem hagyott a felől, hogy ez a helyzet mennyire emészti fel a versenyszellemet. "A motivációm nem változott, minden alkalommal, amikor beülök az autóba, száz százalékot beleadok, nem számít, hogy a huszadik helyért harcolok, vagy a dobogóért" - mondta az arra a kérdésre, hogy mennyiben más a dobogóért vagy az utolsó előtti helyért harcolni.

A csapat lehetőségeiből kiindulva nem túl vidámnak tűnő felvetésre, hogy legközelebb mikor lehet esélye pontot szerezni, diplomatikusan, bár kicsit lehangoltan azt mondta, reményei szerint minél hamarabb, de ehhez egyelőre nem kevés szerencse is kell. Mint aki jól tudja, hogy a szerencse mennyire forgandó a Forma-1-ben, gyorsan hozzátette: "Azért soha sem lehet tudni, bármelyik futam lehet trükkös".

Glock karrierjének legígéretesebb éveit a Toyotánál töltötte, más kérdés, hogy a Toyota végül a saját jövőjét már kevésbé látta ígéretesnek a Forma-1-ben, és a válságra, illetve saját meg nem valósult álmaira hivatkozva 2009-ben kiszállt a sorozatból. Amíg azonban versenyben volt, hatalmas erőforrásokat mozgósított az autógyártó óriás, miközben a vállalati kultúrát megpróbálta összecsiszolni a Forma-1 versenyszellemével. Glock ezt a profi gépezetet hagyta hátra, és a Virginnél sokkal kisebb léptékű háttérrel kellett boldogulnia. Arra a kérdésre, hogy miben más a versenyzés két ennyire eltérő mentalitású és különböző erőforrásokkal rendelkező csapatnál, Glock egy hajós hasonlattal válaszolt. Szerinte a Toyota leginkább hatalmas óceánjáróhoz hasonlít, amelyet nem egyszerű kormányozni, és amely irányt is nehezen vált. A Virgin/Marussia ehhez képest inkább motorcsónak, amelyet kormányozni könnyű ugyan, de a nagyobb hullámokat biztosan megérzi.

Az utolsó helyek lélektanáról Glock azt mondta: amikor megy egy jó időmérő kört, és ezt senki sem veszi észre, az kiábrándító ugyan, de elfogadja, hogy a Forma-1 így működik. A lényeg, hogy a döntő pozícióban lévő szakemberek tudják, milyen munkát végez. Egyikük, a Marussia autóinak tervezéséért felelős Pat Symonds az Autosportnak azt mondta, hogy Glock fontos alkotóeleme a csapatnak. Hozzátette azonban: a Marussiára pokolian hosszú út vár.