Sokkal súlyosabb volt Bianchi balesete, mint eddig hitték

Új adatok és részletek láttak napvilágot Jules Bianchi balesetéről. Az ütközés körülményei szokatlanul szerencsétlenek voltak.

Az eredetileg gondolt 92 G-s erőhatás helyett akár 254 G is érhette Jules Bianchi fejét, amikor a francia pilóta egy másik autót mentő munkagépnek ütközött a 2014-es Japán Nagydíjon, adta hírül az Auto Motor und Sport. A német szaklap betekintést nyert az FIA új baleseti adatbázisába, amelyben a Bianchi halálát okozó szerencsétlenség kiemelt jelentőséget kapott.

A baleset körülményeit vizsgáló tanulmány szerint a Marussia szerkezete jól vizsgázott, az autót 58,8 G-s erőhatás érte, amikor a 6,8 tonnás munkagépnek ütközött, ez F1-es léptékkel mérve nem kiugróan magas érték. A katasztrófát az okozta, hogy a Marussia becsúszott a gép hátsó tengely mögötti nyúlványa alá, miután 55 fokos szögben, orral eltalálta azt. A GPS-adatok szerint Bianchi 213 km/órás sebességgel vesztette el uralmát az autó fölött, és 2,61 másodperccel később csapódott be 126 km/órával, majd mindössze 4 méteres táv alatt megállt.

Jules Bianchi balesete Forrás: MTI/EPA/Jamamura Hirosi

Az FIA szerint a Bianchi fülhallgatójába épített szenzorok a becsapódás pillanatában elmozdultak, ezért az eredeti mérés nem volt teljesen hiteles. A pilóta fejét ért erőhatások hihetetlenül nagyok voltak. „A probléma az volt, hogy a Marussia részben becsúszott a munkagép alá, a gép alja fentről lenyomta. Ezáltal olyan hatást fejtett ki, mint egy borzasztóan erős fék. Ráadásul közben a sisak összeért a munkagéppel. Ezt eddig nem tudtuk” – mondta Andy Mellor, az FIA baleseti bizottságának alelnöke.

Peter Wright, a testület vezetője szerint az FIA „minden követ megmozgatott” annak érdekében, hogy tanuljanak a balesetből, és kijelentette, korábban még soha sem fordítottak annyi erőforrást a körülmények megvizsgálására, mint Bianchi esete kapcsán. „Még manapság is gyakran előfordul, hogy egy balesetnek először meg kell történnie, és csak utána tudunk tanulni belőle” – mondta. „Egy ilyen helyzetet korábban elképzelni sem tudtunk.” Wright cáfolta, hogy a zárt pilótafülke megmentette volna Bianchi életét.

Intézkedtek

Az FIA szinte rögtön felállított egy külön vizsgálóbizottságot a baleset okainak és következményeinek feltérképezésére. Megállapították, hogy Bianchi hibát követett el, amikor a sárga zászlós jelzések ellenére nem lassított a szükséges mértékben. Erre válaszul bevezették a virtuális safety car szabályt – amely Mellor szerint nullára redukálja a hasonló balesetek előfordulásának esélyét –, és tovább erősítették a pilótafülkék, valamint a sisakok védelmét.

Jules Bianchi diffúz axonális agykárosodást szenvedett a hirtelen lassulás következtében. Eleinte Japánban, majd Nizzában ápolták a kómába esett pilótát, aki 2015. július 17-én éjjel hunyt el. A francia 1994. május 1. óta az első versenyző, aki egy F1-es futamon történt baleset következtében életét vesztette. Az ígéretes tehetség iránti tisztelet jeléül az FIA visszavonultatta a 17-es rajtszámot az F1-ben, és a hétvégi Magyar Nagydíj előtt gyászszünettel fognak emlékezni rá.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!