Nem sorolja a legjobbak közé Sennát egy új tanulmány

A Sheffield Methods Institute nagyszabású statisztikai elemzéssel próbálta kideríteni, pusztán az egyéni teljesítményük alapján, a csapatuktól függetlenül kik voltak a Forma-1 történetének legjobbjai. A sorrend meglepő.

Juan-Manuel Fangio volt a Forma-1 történetének legjobb versenyzője, míg Ayrton Senna csak az 5. a rangsorban az egyéni teljesítmény szerint – erre jutott a Sheffield Methods Institute által elvégzett nagyszabású kutatás, amely bonyolult, többszintű statisztikai modellezés segítségével állította fel a pilóták sorrendjét.

A Journal of Quantitative Analysis in Sports című szaklapban publikált, négy szerző által jegyzett, 48 oldalas tudományos cikk arra tett kísérletet, hogy a pilóták és csapataik teljesítményét matematikai módszerekkel, számtalan változó körülményt figyelembe véve objektíven szétválassza.

A tanulmány következtetése szerint

a csapatok teljesítménye kb. hatszor nagyobb szerepet játszik a végeredményben, mint a versenyzőké,

és ez a szorzó idővel nőtt, bár az utcai pályákon kisebb, mint máshol.

„A kérdést, hogy ki az F1 történetének legjobbja, nehéz megválaszolni, mert nem tudjuk, a versenyzők milyen arányban köszönhetik a tehetségüknek, illetve annak a sikereiket, hogy jó autót vezetnek" – magyarázta a cikk vezető szerzője, Andrew Bell, a University of Sheffield kutatója. „A probléma hosszú évek óta lázban tartja a rajongókat, és biztosra veszem, hogy ez így is marad."

Senna, Fangio és Brabham - az utóbbi csak a 47. lett a listán Forrás: AFP/David Callow

„A mi statisztikai modellünk lehetővé teszi, hogy felállítsunk egy rangsort, kiértékelve a versenyzők és a csapatok szerepének viszonyát. Az eredményben vannak meglepő részletek."

És minden bizonnyal vitát fog gerjeszteni, mégpedig leginkább Senna helyezése miatt. A brazil legenda a szubjektív listákon ritkán marad le a dobogóról, de

az objektív, vagy legalábbis annak szánt összehasonlításban nemcsak Fangio, hanem nagy riválisa, Alain Prost, valamint Michael Schumacher is megelőzte.

Habár Schumachernek gyakran felróják, hogy csak a Ferrari technikai fölénye miatt szerezhetett rekordszámú, hét vb-címet, a statisztikai analízis ezzel ellentétes következtetésre jutott. Igaz, a pályafutása 1991-2006-ig, valamint 2010-2012-ig tartó szakaszát külön-külön vették figyelembe.

Az F1 történetének 50 legjobb versenyzője az egyéni teljesítmény alapján Forrás: Sheffield Methods Institute

A jelenleg is aktív versenyzők közül Fernando Alonso végzett a legelőkelőbb, a 6. helyen, közvetlenül Senna mögött, míg Sebastian Vettel a 10., Lewis Hamilton pedig a 12. lett. Köztük egy olyan pilótát rangsoroltak, akinek a legjobb eredménye három 4. helyezés volt: Christian Fittipaldi 1992 és 1994 között a Minardival illetve a Footworkkel indult az F1-ben, ezért nem keltett túl nagy feltűnést, de az egyéni teljesítményét nézve számtalan világbajnokot megelőzött az elemzés szerint. Niki Lauda viszont még az első 100 közé sem került be.

„Ha ezek a versenyzők más csapatnál töltik a pályafutásukat, az örökségük nagyban különbözhetne a mostanitól" – mutatott rá Bell. További érdekesség, hogy Stirling Mosst, akit széles körben a legjobb vb-cím nélküli pilótának tartanak a sport történetében, az elemzés csak a 29. helyen hozta ki.

Megérdemelt és meg nem érdemelt címek

A cikkben kigyűjtötték azokat az éveket is 1979 és 2014 között, amikor az egyéni teljesítmény alapján más lett volna a világbajnok, mint aki valójában lett. Tizenöt ilyet is találtak: 1994-ben például szerintük a szezon harmadik versenyén, Imolában halálos balesetet szenvedő Senna nyerte volna a vb-t Schumacher helyett. Aki ennek ellenére

akár tíz címet szerezhetett volna, mivel 1997-től 1999-ig, valamint 2006-ban is ő nyújtotta a legjobb egyéni teljesítményt

az elemzés alapján.

Fernando Alonso viszont 2007-ben jobban megérdemelte volna a győzelmet Kimi Räikkönennél, 2010-ben és 2012-ben pedig Vettelnél. A modellből az derül ki, hogy Carlos Reutemann kétszer is (1980-ban és 1981-ben) világbajnok lehetett volna, 1988-ban viszont Senna helyett Prostnak kellett volna nyernie.

A cikk szerzői egyébként úgy vélik, az általuk kidolgozott modell a társadalomtudományok több területén sikerrel lenne alkalmazható az egyéni és csapatteljesítmény szétválasztására.

Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!