German Ferrari driver Michael Schumacher (R) and French Ferrari General Director Jean Todt celebrate on the podium of the Monza racetrack after the Italian Formula One Grand prix, 10 September 2006 in Monza. Schumacher won the race ahead of Finnish McLaren-Mercedes driver Kimi Raikkonen and Polish BMW Sauber driver Robert Kubica. AFP PHOTO PATRICK HERTZOG / AFP PHOTO / PATRICK HERTZOG
Vágólapra másolva!
Önvezető autók fejlesztésében közreműködő startupot alapított a Schumacher-korszak idején még a Ferrarit erősítő Christiaan Erik Rijnders. Elárulta, mitől voltak sikeresek az F1-ben.
Miután a tavaly még javuló eredményeket visszaesés követte a Ferrarinál, az F1-es csapat ismét válságba jutott. Elhagyta őket technikai igazgatójuk, James Allison, átszervezték a részlegeket, de nem sikerült megnyugtatóan rendezniük a soraikat. Közben egy korábbi tagjuk, Luca Baldisserri „rettegő emberek gyülekezetének” nevezte a Scuderiát, ahol nem mernek kockázatokat vállalni.
Egy teljesen független témában adott interjúban hasonló visszásságra mutatott rá Christiaan Erik Rijnders, a Cogisen nevű startup vállalkozás társalapítója, aki 2002 és 2005 között egyebek mellett a Ferrari F1-es szimulátorán és az autók menetdinamikáján dolgozott olyan meghatározó személyiségek irányítása alatt, mint Jean Todt, Ross Brawn és Rory Byrne. Sokat tanult ekkor a fejlesztési projektek menedzseléséről, és ennek most nagy hasznát veszi.
„Belülről a (Ferrari) pontosan olyan volt, amilyennek lennie kellett: valódi mérnöki munka zajlott, és helyén volt a menedzsment is – idézte őt az Ars Technica. – Világszínvonalú mérnökök voltak ott, akik nagyon erős alapokkal rendelkeztek a műszaki tudományok elméletében, és megosztották egymással az adataikat egy olyan környezetben, ahol kockázatvállalásra bátorították őket.”
Senki nem félt dönteni, és nagyon jó döntéseket is hoztak, főleg Ross Brawn stratégiai szinten, Jean Todt politikai szinten, és Rory Byrne műszaki szinten.”
Rijnders szerint, ha tíz különböző fejlesztési irány felmerült, Byrne nagyon gyorsan kiválasztotta azt, amivel érdemes foglalkozni, és szinte mindig igaza lett. Bár nem tért ki arra, hogy a Ferrari most pont az ellenkező irányba indult el, és nem egy konkrét vezéregyéniség köré szervezi a munkát, azt nyilatkozta, hogy „ha tíz különböző K+F programot elindítunk, gyakran az lesz a vége, hogy minden csapat a saját kemény munkáját kezdi védeni, függetlenül attól, hogy melyik a legjobb a vállalat számára.”
A holland szakember cége elnyerte az EU Horizon 2020 alapjának támogatását, jelenleg az emberi észlelés vizsgálatával fejlesztenek algoritmusokat önvezető autók számára. A terület nem áll messze tőle, a 2000-es évek elején a Ferrari szimulátorának fejlesztésén dolgozott. Azt mondta,
a manapság divatos startupok is tanulhatnának a Ferrari sikercsapatának kulcsembereitől.
„A technológiai startupoknál sokszor azt hiszik az emberek, hogy lazuló vállalati kultúrával is elvégezhetik a feladataikat, de ez egyáltalán nem igaz. Valódi fejlesztési és menedzsment módszerekre van szükség. Bátran kell döntéseket hozni, úgy, ahogy Rory is tette. Szükség van nagy szaktudású mérnöki stábra, amely sok gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, és tisztában van az alapokkal. Ezeket próbáljuk alkalmazni a Cogisenben.”
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!