Amikor elkezdték kidolgozni a 2017-es technikai szabályokat, a célkitűzés az volt, hogy az autók körönként 3-5 másodperccel legyen képesek jobb tempóra, mint 2015-ben. Ez Barcelonában megvalósulni látszott – az előszezoni teszteken kb. 4 másodperccel született jobb köridő a két évvel ezelőttinél –, de egyértelmű volt, hogy a célt csak nagyságrendinek kell tekinteni, a konkrét érték pályáról pályára ingadozni fog. Bár sok rajta a lassú kanyar, a Circuit de Catalunyával szemben az idénynyitó Ausztrál Nagydíj helyszínén, az Albert Parkban kevésbé hangsúlyos az idei szabályok által megerősített aerodinamika szerepe, ezért eleve számítani lehetett rá, hogy a különbség itt a barcelonainál kisebb lesz. Ezen a pályán a nagyobb légellenállás komoly büntetés, amit főleg a szélesebb, áttervezett gumik extra tapadása ellensúlyozhat.
Érdekes lenne megnézni, hogy az egyes csapatok a pénteki edzésnapon mennyit gyorsultak a tavalyihoz képest, ehhez azonban nincs megfelelő összehasonlítási alapunk, mivel az egy évvel ezelőtti tréningeket megzavarta a változékony időjárás. Akkor már délelőtt sem mindenki tett meg kört slickeken (a Ferrarik például nem), délután pedig senki, ezért az nem sokat számít, hogy Hamilton mai, 1:23.620-as köre 6,1 másodperccel volt jobb az egy évvel ezelőttinél.
Így kénytelenek vagyunk a 2015-ös eredményekre hagyatkozni. Abban az évben a pénteki edzések legjobbját szintén Hamilton állította be, mégpedig 1:27.697-tel, amire most 4 másodpercet vert. Ez pont a 3-5 másodperces céltartomány közepén van.
Sebastian Vettel 2011-ből származó, 1:23.529-es pályacsúcsa szinte biztosan meg fog dőlni szombaton, a kérdés csak az, hogy mennyivel.
Ha abból indulunk ki, hogy tavalyelőtt Hamilton 1,3 másodpercet javított a péntek délutáni szabadedzés és a Q3 között, most nagyjából 1:22.3-as, sőt akár 1:21-es időre is számíthatunk, de az új autók miatt még a szokásosnál is nagyobb a bizonytalanság.
Az időmérő csak egy dolog. A tavalyig használt F1-es autók igazság szerint nem egy mért körben, hanem a hosszú etapokon voltak túl lassúak, ezért a Pirellitől az idén olyan gumikat kértek, amelyeket nem kell pátyolgatni. Míg Barcelonában inkább az oldalirányú, addig Melbourne-ben a kemény kigyorsítások és féktávok miatt a hosszanti terhelés teszi próbára az abroncsokat, különösen a bal hátsót. Bár sok a futóműveket megdolgoztató bukkanó (az újonc Lance Stroll pénteken délelőtt be is verte a térdét a kuplungkarba), a burkolat felülete viszonylag sima, ezért a gumik hőfáradása és elhasználódása lassúnak mondható. Mivel azonban tulajdonképpen utcai pályáról van szó, az aszfalt a hétvége kezdetén elég poros és csúszós, aztán vasárnapig sokat javul az állapota.
A Pirelli az idén először az ultralágy keveréket is elvitte az Albert Parkba, de a megnövekedett terhelésekre való tekintettel a biztonság kedvéért a szezon első öt versenyén még nem teszi lehetővé a csapatoknak, hogy maguk válogassák össze a megszokott tíz szettet a tizenháromból.
A Spanyol Nagydíjig bezárólag mindenki egységesen 7 garnitúrát kap a leglágyabból (amely itt az ultralágy), 4-et a közepesből (itt a szuperlágyból), és 2-t a legkeményebből (itt a lágyból).
Egyelőre úgy tűnik, az óvatosság felesleges volt, mert az ultralágy is tökéletesen bírja a strapát. Péntek délután a versenyzők többsége azon teljesítette a leghosszabb etapját. Dannyil Kvjat például 15 mért kört tett meg velük egyhuzamban, és az utolsóban is csupán 3 tizedmásodperccel volt lassabb, mint a másodikban – azaz körönként nem egész 3 századmásodperccel romlott a tempója. Lewis Hamiltoné 12 kör alatt valamivel többel, átlagosan 5 századdal, de ez is nagyon csekély gumikopásra vall. A szuperlágyakkal Vettel 16 mért kört tett meg, s bár nem volt túl gyors, a 11.-ben érte el velük a legjobb idejét. Mindez azt sugallja, hogy vasárnap simán elképzelhető lesz egyetlen kerékcserével teljesíteni az 57 körös távot, holott tavaly a Fernando Alonso és Esteban Gutiérrez balesete miatt szükségessé vált megszakítás nélkül is a két kiállás lett volna az optimális stratégia (igaz, Romain Grosjean csupán egyszer kereket cserélve jutott el a célig).
A Pirelli sportigazgatója, Mario Isola egyébként azt állítja,
a lágy és a szuperlágy, illetve a szuperlágy és az ultralágy gumik között körönként kb. 0,7 másodperc különbség van,
durván másfél-kétszerese a barcelonainak. Ám valószínűleg még ez is elég kicsi ahhoz, hogy a Mercedes a szuperlágyakon jusson be a Q3-ba, ha a stratégiájuk ezt kívánja.
Az előszezoni tesztek alapján a közvélemény azt várta, hogy a Ferrari legalábbis pariban lesz a Mercedesszel, a szezon első edzésnapja azonban hidegzuhanyként érhette a címvédő istálló ellenfeleit. Hamilton egész pontosan 0,547 másodpercet vert legközelebbi üldözőjére, Vettelre, akit még az sem igazán vigasztalhatott, hogy Valtteri Bottast sikerült megelőznie a tabellán.
A pálya mindhárom szektorában Hamilton volt a leggyorsabb, ráadásul ugyanabban a körében. A három élcsapat, a Mercedes, a Ferrari és a Red Bull legjobb részidejei így alakultak:
1. szektor | 2. szektor | 3. szektor |
|
|
|
Láthatjuk, hogy a Ferrari hátránya arányosan az első szektorban a legnagyobb, ahol mindkét Mercedestől kikaptak. Itt két kemény féktáv van, valamint két lassú kanyar, akárcsak a harmadikban, ahol Kimi Räikkönen és Vettel szintén 2 tizedmásodperccel elmaradt Hamiltontól.
De még ez sem adja ki a teljes képet, mivel Hamilton, Vettel és Bottas pont akkor teljesítette volna az első – vélhetően leggyorsabb – körét az ultralágy gumikon, amikor Felipe Massa Williamse egy elektromos hiba miatt lerobbant, ezért dupla sárga zászló lépett érvénybe. Mivel el kellett venniük a gázt, csak pár perccel később próbálkozhattak újra (addig a pályán maradtak), így Hamilton a negyedik, Vettel viszont az ötödik körében érte el a legjobb idejét, amely tehát feltehetően elmaradt az optimálistól. Az érdekes az, hogy Räikkönen előtt már tiszta volt a pálya, ennek ellenére ő is az ötödik körében volt a leggyorsabb.
A három élcsapat versenyzőinek egyéni legjobb részidőkből összerakott ideális körei így alakultak:
Verstappen eredménye semmiképpen nem mérvadó, mert ő nagy igyekezetben lesodródott a pályáról, és a rázókövön meg a füvön átpattogva megrongálta Red Bulljának padlólemezét, így végleg a garázsba kényszerült. A Ferrari és a Red Bull azonban nem lehet nyugodt: a hátrányuk a Mercedestől fél illetve egy másodperc.
Igaz, Daniel Ricciardo ezt a különbséget inkább Hamiltonnak tulajdonította, és azzal mentegette a csapata formáját, hogy a délelőtti edzés után a beállításokon elvégzett változtatásaik nem jöttek be.
Nem hiszem, hogy a Mercedes eszeveszetten gyors hozzánk képest.
Persze, jelenleg gyorsabbak nálunk, de úgy érzem, le tudunk faragni az előnyükből – mondta. – Valtteri szerintem inkább velünk, vagy legalábbis a Ferrarival van egy csoportban."
Vajon a Mercedes altatott az előszezonban? A pénteki villámrajtjukat nyilván sokan ezzel magyarázzák, pedig Hamilton szerint egyszerűen arról van szó, hogy megoldották a teszteken tapasztalt problémáikat. „Az utolsó tesztnaphoz képest ég és föld volt a különbség az autónk viselkedésében – mondta. – Akkor kicsit küszködtünk, és nem minden működött tökéletesen, most viszont igen. Ez csodálatos, és az igazat megvallva meglepő is."
Szombaton a Mercedes bajosan tűnik verhetőnek. Valószínűleg az összes csapat kíméletesebben hajtotta meg a motorját a szokásosnál – egyrészt ez még csak az első versenyhétvége, másrészt az idén mindenkinek négy egységgel kell befejeznie a szezont, míg tavaly öt állt a rendelkezésükre –, de tudjuk, hogy a Mercedes a többieknél durvábban képes feltekerni a teljesítményt az időmérőn. És a sebességadatok sem támasztják alá, hogy az ellenfeleik pénteken jobban visszafogták magukat: Vettel 309, Hamilton, Bottas és Räikkönen 306, Verstappen pedig 305 km/h-s maximális tempóval haladt át a célvonalon (igaz, ezek nem a végsebességre vonatkozó értékek). Az biztos, hogy még az összes motorban jelentős tartalék van.
Hamilton előnye egy mért körben is épp elég nyomasztónak tűnik, pedig a hosszú etapokon még meggyőzőbb volt. A legjobb összehasonlítási alapot az ultralágy gumik jelentik, mert ezeken szinte mindenki sok kört töltött a pályán egyhuzamban, amikor a második edzés végén a versenyre készült.
Kvjaté után Hamiltoné volt a második leghosszabb – 14 mért körös – etap, ennek ellenére ő érte el a legjobb átlagot.
Éspedig:
Átlagok az ultralágy gumikon:
Az első 6 jó kör (zárójelben az etap hossza)
Räikkönen még Carlos Sainztól is elmaradt, Ricciardo pedig (aki Verstappen kisodródása miatt egyedül gyűjtötte az adatokat a Red Bull számára) feltűnően lassú volt. Az üzemanyagszinteket persze nem ismerjük, de a Mercedesnek nem szokása kevés benzinnel készülni a versenyre. A Ferrari-hívek számára az egyetlen reménysugár, hogy Räikkönen az utolsó, azaz 11. körében érte el a legjobb idejét, vagyis addig feltehetően nem hajtott teljes gázzal, üröm az örömben viszont, hogy Hamiltonnak nyolc köre is akadt az etapja folyamán, amikor ennél gyorsabb volt.
Vettel közben a szuperlágy gumikon gyakorolt a futamra. Habár majdnem kétszer annyi kört tett meg Bottasnál, ezzel a keverékkel átlagosan 1,2 másodpercet kapott a Mercedes versenyzőjétől, és akárcsak Räikkönen az ultralágyakon, ő is lassabb volt Sainznál.
Átlagok a szuperlágy gumikon:
Mindez legfeljebb akkor nem lehet ijesztő a Ferrari számára, ha még szándékosan nem akarták kiteregetni a lapjaikat, és végig tele tankkal köröztek, ami egyébként magyarázatot adna arra, hogy Vettel miért kezdett lelassulni 12 kör után. Ő maga egyébként bizakodva szállt ki az autójából. „A balansz még nem volt olyan, mint amilyennek szerettem volna, ezért innen szerintem nagyot léphetünk előre – mondta a német, aki az első edzésen az MGU-K-ra panaszkodott a rádióban. – Délelőtt pár kisebb probléma akadályozott minket, ezekkel időt vesztettünk, ezért valamivel tovább tartott belerázódnunk a ritmusba.
Az autót még nem érzem olyan jónak, mint amilyennek lennie kell, és amilyen lehet is."
A balansz kiigazítása kétségkívül sokat dobhat a Ferrari formáján. És ne felejtsük el: Vettel a tavalyi Ausztrál Nagydíj időmérőjén bő 8 tizedmásodperccel kapott ki Hamiltontól, a versenyt a jó rajt után mégis megnyerhette volna, ha a csapata nem taktikázza el magát.
Csak találgatni tudunk, hogy Bottas mit érzett, amikor látta Hamilton időeredményeit. Délelőtt és délután is fél másodperccel nagyobb volt köztük a különbség, és jóllehet, a háromszoros világbajnok a Mercedesnél nyilván otthonosabban mozog, mint új csapattársa, az autó a szabálymódosítások miatt mindkettejük számára ismeretlen, tehát ebből a szempontból kvázi egyenlő esélyekkel indulnak.
Bottas az ultralágy gumikon teljesített hosszú etapok során is körönként 4 tizeddel volt lassabb Hamiltonnál, de magabiztosan azt állította, képes lesz előrelépni. „Ezek csak edzések voltak. Szombaton fog kiderülni, mi a helyzet valójában" – mondta.
Hamilton alighanem igyekszik minél hamarabb demoralizálni a csapattársát, hogy megmutassa, ki az úr a háznál.
Bottasnak meg kell tanulnia Jenson Buttontól és Nico Rosbergtől, hogy próbáljon nem elkedvetlenedni Hamilton szinte földöntúli egy mért körös tempójától, és ha az időmérőn vereséget is szenved tőle, a versenynek a győzelem iránt eltökélten vágjon neki.
Rosberg megmutatta, mennyit számít a mentális állóképesség, és Bottas erőt meríthet abból, hogy Hamiltonnak az Albert Parkban – akár a féktávok miatt, akár azért, mert gyorsabban pörög fel a szezon elején – a normálisnál nagyobb szokott lenni az előnye. Tavaly is 4, tavalyelőtt pedig 6 tizedet vert Rosbergre az időmérőn, aztán mégis elég szoros lett közöttük a küzdelem, Bottasnak tehát korai behódolnia.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!