Persze van egy olyan nézőpont is, hogy a szingapúri, szepangi és szuzukai hármas csapás után a Ferrariról minden nyomás lekerült: mivel az 59 pontos hátrányban lévő Sebastian Vettelen már csak egy csoda segíthet, ha meg akarja menteni a világbajnoki címet, tulajdonképpen semmi vesztenivalója nem maradt. A teher most inkább Lewis Hamiltonra és a Mercedesre nehezedik; a papírforma szerint már nekik kell nyerniük a vb-t, legfeljebb elbukni tudják, ami innen tényleg óriási blamázs lenne.
Talán szépen hangzik, vagy legalábbis megnyugtatóan, de nem több kegyes hazugságnál.
Azt követően, hogy a sokáig oly ígéretes hadjárata a műszaki nyűgök sorozata miatt összeomlott, a Ferrarira a világ jóformán összes sarkából össztűz zúdult, és ha másért nem is, a becsületük megmentése érdekében most, az USA Nagydíj hétvégéjén muszáj lenne visszavágniuk, ha meg akarják cáfolni, hogy nem rendszerszintű problémákról, hanem csak olyan hibákról volt szó, amelyek egy technikai sportban óhatatlanul becsúsznak néha.
Na, ez az, ami felé az első austini edzésnapon nem sikerült megtenniük az első lépéseket. Az egész péntekjük zűrösen alakult, különösen a garázs Vettel felőli oldalán: délelőtt az egyik gumiszett miatt rázkódott az autója, amelyen a két tréning között sokat változtattak, ezért délután csak némi késéssel hajthatott pályára, akkor viszont rögtön besokallt a nehéz utolsó előtti kanyarnál, egy gyors jobbosnál.
A megpördülése miatt az egyik (lágy keverékű) gumija a szövetig kopott, úgyhogy mehetett is a kukába, miután pedig lezavarta az időmérő-szimulációját, Vettel a rádión arra kezdett panaszkodni, hogy az autója eleje „nyúlósan” viselkedik. A Ferrarinál eleinte futóműhibára gyanakodtak, mivel azonban egy alapos vizsgálattal sem találtak semmit,
arra jutottak, hogy szombat reggelig a tartalék kasztniból új autót építenek neki a biztonság kedvéért.
Az eredmény? Vettel délután mindössze 11 kört tett meg, amíg Hamilton 26-ot, Valtteri Bottas pedig 39-et. Úgy tűnik, mindennél van rosszabb. A német versenyző készséggel elismerte, hogy a megpördülés a saját hibája volt, mert túl korán vállalt túl nagy kockázatot, és jobb lett volna több kört töltenie felkészüléssel, ami a Mercedesnek összejött. Ennek ellenére igyekezett a pozitívumokat nézni.
„Ez elég zavaros délután volt, az edzés nem ment olajozottan, az autónk viszont gyors, úgyhogy aggodalomra nincs ok – jelentette ki. – Az egyetlen normális kör, amit megtettem, az (időmérő-szimuláció) volt az ultralágy gumikkal.”
Vettel megjegyezte, hogy az az egy sem sikerült jól. Ha ez igaz, az optimizmusa tulajdonképpen nem indokolatlan, mert így is simán megszerezte vele a 3. helyet, jóllehet, meglehetősen sokkal, fél másodperccel az új körrekordot beállító Hamilton mögött. A kérdésre, hogy megszorongathatják-e a Mercedest a hétvégén, azt felelte: „Amikor kijutunk a pályára, szerintem igen, de ma több időt töltöttünk a garázsban, ami nem volt örömteli. A helyes irányba haladunk, csak nem tettem meg elég kört.”
Erre mondják, hogy innen szép nyerni. A Ferrarinak az idén már több gyenge nyitónap után sikerült fordítania, de olyan is volt – például Monzában –, amikor egész hétvégére lépéshátrányba kerültek a rossz alapozással. Ha a köridők mögé pillantunk, a helyzetük Vettel optimizmusa ellenére sem egyértelműen biztató.
Míg ugyanis ő egy valódi időmérő-szimuláció során érte el a legjobb időeredményét, Hamilton két, Bottas pedig három mért körrel is megpróbálkozott az ultralágy gumikon.
A finn javítani is tudott 3 tizedet, igaz, Hamilton másodszorra nagyjából ugyanennyit rontott.
Vettel számára az biztató lehet, hogy a „másik” Mercedest még egy ilyen összevissza napon is lazán megelőzte. „Ez elég nehéz nap volt. Nem éreztem magam kényelmesen odakint, és a végén jelentősen eltérő beállításoknál kötöttünk ki Lewisszal. Neki egyértelműen erős napja volt, nekem kevésbé – ismerte el Bottas, aki a nyári szünet óta képtelen fogást találni a csapattársán, ezért érezhetően egyre görcsösebben erőlködik, és a pénteki edzéseken is megkapta a maga 6 tizedmásodpercét. – A beállítások szempontjából még sokat fejlődhetünk, de én magam is jobban csinálhatnék pár dolgot, különösen a gumik előkészítésével kapcsolatban.”
Ez pont olyasmi, amiben Hamilton különösen erősnek tűnik az idén. A Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff úgy érzi, a versenyzője ebben az évben újabb szintet lépett, és mostanában kétségkívül lehengerlő teljesítményt nyújt – amihez azonban Vettel vergődése is hozzájárul. Így volt ez az austini nyitónapon is, ezért a Mercedes egyelőre óvatosan fogadta az eredményét, tudva, hogy a Ferrari valós tempójára nem derült fény.
Hamilton ugyanakkor rámutatott, hogy az időmérőkön többnyire éppen a zökkenőmentes pénteki felkészülésnek köszönhetően tudott előrukkolni azokkal a bizonyos szenzációs körökkel, ezért az újabb sima napot jó ómennek tartja.
Elég jelentős módosításokat kellett végeznünk a beállításokon, de összességében helyes döntéseket hoztam a pálya állapotában beállt változásokhoz
– magyarázta. – Kényelmesnek soha nem nevezném, de azért eredményes nap volt, elégedett voltam az autóval. A balansz egyre jobb lett – remélhetőleg így fog folytatódni is.”
Hamilton felvetése azért jogos, mert a Circuit of the Americas híres arról, hogy a pálya állapota szeszélyesen, olykor kiszámíthatatlanul változik. A péntek délelőtti edzést megelőző eső erre rátett még egy lapáttal, és a Pirelli sportprogramját irányító Mario Isola elismerte, hogy nehéz volt tiszta adatokat gyűjteni.
A Red Bullnál például a 2. helyezett Max Verstappen a rövid és a hosszú etapokon is elégedett volt a tempójával, a csapattársa, Daniel Ricciardo – aki 4 tizeddel elmaradt tőle – viszont a vártnál rosszabb tapadásra panaszkodott.
A párás időben a gumik nagyon felforrósodtak, és így bajosan lehet kihozni belőlük a kívánt tapadást
– mondta. – Holnap még ki kell próbálnunk pár dolgot, miután alaposabban megértjük, mi történt a mai edzéseken. A beállításaink nem voltak ideálisak, de azt hiszem, ezt figyelembe véve azért nem vagyunk fényévekkel elmaradva. Ha szombaton beletalálunk a jó kerékvágásba, ott lehetünk az elejében.”
Hamilton úgy ítélte, a Red Bull egyelőre veszélyesebb rá Austinban, mint a Ferrari. Ez nem lenne mellékes, mert így Vettel nagyobb eséllyel végezhetne az 5. helynél hátrébb, amire az ő világbajnoki győzelméhez szükség lenne, de azért elismerte, hogy a Ferrari pénteki szerepléséből nem igazán lehet kiindulni. Verstappen délután csupán 1 tizeddel végzett Vettel előtt, és mivel a Ferrari a Q3-ban jobban fel tudja tekerni a motorját, a Red Bull az időmérőn még mindig sötét lónak tűnik. A verseny viszont már teljesen más tészta.
„Egy mért körben általában gyorsak vagyunk, de a versenytempónk gyakran gyengébb a Red Bullénál és a Ferrariénál. Azt hiszem, ma viszont egy szinten volt a Red Bulléval, vagyis a szokásosnál jobban állunk” – bizakodott Hamilton.
És nem is egészen alaptalanul. Péntek délután az ultralágy gumikon – ezeket a Pirelli az idén hozta el először Austinba – mindenki igyekezett lebonyolítani hosszú, vagy legalább hosszabb etapot.
Jó okuk volt rá, mert ennek a keveréknek a tartóssága meglehetősen bizonytalan.
Bottas és Verstappen egy hasonló (9, illetve 8 mért körből álló) etap során egyaránt kb. 2 tizedmásodperccel lassult rajta körönként, ami kifejezetten soknak számít. A legegyenletesebben a williamses Felipe Massa ment az ultralágy Pirellikkel, ő csak 7 századot vesztett körről körre.
Az átlagok az ultralágy gumikon
Az átlagok kivételesen becsapósak. Ha alaposabban megnézzük a köridőgrafikonokat, láthatjuk például, hogy bár Bottas neve mellett kisebb szám áll, Verstappen hajszálra ugyanolyan (1:39.7-es) idővel indította az etapját, és utána majdnem végig gyorsabb volt nála, csak a kiugróan lassú körök törlése a finn felé billentette a mérleg nyelvét. Hamilton átlaga pedig azért tűnik jobbnak, mert kevesebb kört ment egyhuzamban, és az utolsó, túl lassú körét nem vettük figyelembe az átlag kiszámításánál.
Az átlagok a szuperlágy gumikon
A szuperlágy gumikon más volt a helyzet: ezek teljesen másképp viselkedtek, mint az ultralágyak, konkrétan nem használódtak el annyira.
A pálya felgumizódása miatt vasárnapig még változhat a helyzet, de ha így maradna, nem lenne meglepő, ha némelyik élcsapat megpróbálna a szuperlágyakon továbbjutni a Q2-ből. Austinban egyébként is színesek szoktak lenni a stratégiák: tavaly (amikor egy fokozattal keményebb gumikat hozott a Pirelli) az első három helyezett kétszer cserélt kereket, a negyedikként célba érő Vettel viszont háromszor, a mezőny három tagja pedig csak egyszer. Ráadásul a pályán lehet előzni; a két DRS-zónában (az 1. és a 12. kanyar előtt), sőt akár a 11-esnél, és az utolsónál is adódhat rá alkalom.
Amint a fenti listákon látszik, a Ferrariról tényleg semmi érdemleges nem derült ki. Räikkönen az ultralágy gumikon egy mindössze 3 mért körös, hosszúnak alig nevezhető etapot tett meg, ráadásul azt sem gyorsan, aztán a szuperlágyakon még Sergio Pérezzel sem tudta tartani a lépést, ami nyilván nem reális. Vettel egyetlen gyors köre, amint ő is rámutatott, bizonyítja, hogy a Ferrari nyers tempója megvan.
A hosszú etapokon viszont, akárcsak Szuzukában, különösen fontos a jó balansz, amely önbizalmat ad a versenyzőnek, és nem melegíti illetve használja el aránytalanul az első vagy a hátsó gumikat.
Ez a hatás főleg az első szektor S-kanyarjaiban, a hirtelen, nagy sebességű irányváltások során érvényesül, mert a pálya későbbi részén, a hosszú egyenesekben a gumiknak van idejük visszahűlni.
A Ferrari esélyei tehát mindenekelőtt azon múlnak, hogy a szombati szabadedzésen (amely után Justin Timberlake koncertje miatt a szokásos 2 helyett 4 óra szünet lesz az időmérőig) be tudják-e tökéletesen hangolni az autójukat. Ha nem, a versenyen akár a Red Bulltól is kikaphatnak, ami meggyorsíthatja Hamilton lépteit a negyedik vb-címe felé.
Ha még gyorsabban szeretne értesülni a Forma-1 legfrissebb fejleményeiről, vagy kíváncsi a kulisszák mögötti érdekességekre, kövessen minket a Twitteren, és figyelje az egész nap rendszeresen frissülő szürke dobozt a jobb oldali hasábban!