Benoit Poulet, a Shell üzemanyag-fejlesztésért felelős menedzsere ránézésre olyan, mint bármelyik Ferrari-csapattag, megismerve őt azonban kiderül, nem sokan tudnak többet arról, pontosan mi zajlik le a Scuderia autóinak motorjában egy versenyhétvége alatt. A GPhíreknek adott interjúban a francia szakember részletesen mesélt a színfalak mögött zajló, az F1 csillogásától igencsak távol álló munkáról.
Benoit és két főből álló csapata a legtöbb időt a Shell pályalaborjában tölti egy Forma-1-es versenyhétvége alatt.
A Hungaroringen tapasztalható 35 fokos kinti hőség után hűtőkamraként ható, még egy embernek sem nagy, háromnak viszont kifejezetten szűk helyiségben kromatográf és spektrométer várja az autókból levett minták elemzését,
a kis kémcsövekkel, gumikesztyűben és védőszemüvegben ügyködő szakembereket pedig előbb néznénk orvosnak, ha nem tetőtől talpig a maranellóiak csapatruházatában feszítenének.
A 2014-ben beköszöntő hibrid érában minden korábbinál összetettebb erőforrások kerültek a Forma-1-es autókba, az azonban változatlan maradt, hogy a csapatok továbbra is csak akkor képesek kisajtolni a motorokból a legtöbbet, ha szorosan együttműködnek az üzem- és kenőanyag-beszállítóval.
Az elmúlt években a motor teljesítményében és hatékonyságában elért fejlődés több mint 20%-ban a Shell üzemanyagának és motorolajának köszönhető
– mondta büszkén Benoit Poulet. – A megbízhatóságra utóbbinak van a legnagyobb hatása, de nekünk nem csak erre kell figyelni, meg kell találnunk az egyensúlyt a teljesítménnyel. Ez a legnehezebb. Kulcsfontosságú magának az erőforrásnak a kialakítása. Azért, hogy a legtöbbet kihozzuk a teljes csomagból, egyszerre fejlesztjük magát a motort az üzemanyaggal és a motorolajjal.”
A 2018-as szezonban a Ferrari motorjai utolérték, sokak szerint pedig meg is előzték az elmúlt években etalonnak számító Mercedes-erőforrásokat. A vörösöknél azonban nem dőlhetnek hátra. Még közel sincs vége a szezonnak, a Shellnél azonban már 2019-re is készülnek.
Kulcsfontosságú hetek elé nézünk, mert ez az az időszak, amikor a következő szezonra végzendő munka mennyisége jelentősen megnő. Az elmúlt hetekben többnyire tudományos munkát végeztem, ami fontos a jövő évi fejlesztések utolsó fázisa előtt.
Sok eredményt azután kapok meg, hogy visszatértem az augusztusi kéthetes szabadságról. Ezeket az év utolsó öt hónapjában felhasználjuk a 2019-es fejlesztésekhez.”
A Shell évi 21,000 munkaórát foglalkozik kizárólag a Forma-1-es üzem- és kenőanyagok fejlesztésével, elsődleges célja azonban az, hogy a motorsport csúcskategóriájában szerzett tapasztalatokat átültethesse az utcai autókra.
Én közvetlen kapcsolatban vagyok a Shell V-Power utcai üzemanyagának fejlesztésével foglalkozó csapattal, és mindent megosztok velük.
Az én vezetésemmel történt meg a Dynaflex technológia bevetése a Forma-1-ben, 2017 eleje óta használjuk, ma pedig már az utcai Shell V-Power üzemanyagban is megtalálható.”
Michael Schumacher 2000-ben szerzett világbajnoki címe után a Ferrari a fioranói tesztpályáján azzal a marketingfogással reklámozta a Shell utcai üzemanyagát, hogy azt töltötte az F1-2000-es modellbe, amellyel Schumacher aztán ugyanúgy körözött, mintha csak a nagydíjhétvégéken használatos benzinnel menne.
Hol van már az a korszak, amikor a Forma-1-es motorokat szét kellett szerelni és alaposan átmosni, mert a felhasznált üzemanyag olyan erős kémiai folyamatokat indított el, hogy e nélkül károsította volna az alkatrészeket.
Ezzel szemben Benoit Poulet és csapata (akárcsak a többi istálló beszállítója) ma már az utcai benzinnel szinte teljesen megegyező összetétellel dolgozik, jóllehet, az a maradék 1% a pályán győzelmekről dönthet.
Egy mai F1-es autó egyértelműen működne az utcai üzemanyaggal, persze néhány beállítást meg kellene változtatni a mérnököknek. Nem lenne olyan hatékony, mint az F1-es üzemanyaggal, de mindenképpen működne.
Ami érdekes, hogy ez visszafelé is igaz, mert az F1-es autóban található üzemanyag 99%-ban az utcaival megegyező összetételű, így azt akár a saját autómba is beletankolhatnám, semmi baja nem lenne tőle, több százezer kilométert is vígan elmenne vele.”
A pályára érkező üzem- és kenőanyag leplombált hordókban van, semmilyen módosítást nem hajthatnak már végre rajta a csapatok, hiszen akkor eltérne az FIA-nak előre leadott mintától.
Azt, aki ez ellen vét, nagy eséllyel azonnal kizárják.
Ez persze nem jelenti azt, hogy a Shell mérnökei hátradőlve sziesztáznak péntektől vasárnapig. „Már a gyárban sok mindent megtervezünk előre, de a pályán is folyamatosan zajlik az egyeztetés a mérnökökkel. Mindig megbeszéljük, hogy mi történik éppen a motorban, figyelembe véve, hogy a Ferrari mit vár az adott versenyen.”
Természetesen a Shell a Ferrari két partnercsapatát, a Saubert és a Haast is kitüntetett figyelemmel kezeli. Noha a pálya menti laboratórium az európai futamokon közvetlenül a Ferrari garázsa mögött, a maranellóiak egyik kamionjában kap helyet (a tengerentúlra repülővel szállítanak egy még kisebb változatot), oda
az említett két csapat szerelői is szorgosan hordják a benzin- és olajmintákat analizálásra.
Hogy pontosan megértsük, mit is csinál Benoit Poulet és csapata, nézzük, hogyan épül fel egy versenyhétvégéjük.
„A két pályamenti elemző csapatmenedzsereként szerdán este érkezem, először pedig csütörtökön megyek ki a pályára. Aznap a csapatunk feladata megbizonyosodni arról, hogy az üzemanyag és az olaj, ami bekerül az autókba, tökéletesen megegyezik a már homologizáltatott mintákkal, amelyeket korábban az FIA megvizsgált az Egyesült Királyságban.
Amennyiben egy úszómedencényi üzemanyagba egyetlen csepp szennyeződés kerül, azt is képesek kimutatni, vagy akár azt is, ha az egyik szerelő koszos kesztyűvel hozzáért a tank belsejéhez az autó összeszerelése közben.
Ha ezt nem vesszük észre, ki is zárhatják az autót, mivel a minta nem egyezett meg az előzetesen leadottal.”
A Ferrarikat először csütörtök délután indítják be a garázsban, ezután pedig újabb elemzések következnek.
„Minden egyes beindítás után mintát vesznek az olajból, amit mi a pályán levő laboratóriumban analizálunk azért, hogy megszámoljuk a benne levő fémrészecskéket. Minden motornak van bizonyos mértékű kopása működés közben.”
„A Shell és a Ferrari régre visszanyúló együttműködésének köszönhetően adatbázissal rendelkezünk arról, hogy mi számít normális, és mi abnormális kopásnak.”
Azzal, hogy megnézzük a fémrészecskéket minden olajmintában, képesek vagyunk a mérnökök tudtára adni, hogy normális-e a kopás, vagy nem.
Ráadásul azt is látjuk, hogy a motor melyik részében pontosan mekkora.”
Pénteken már korán reggel a pályán vannak, késő estig pedig nem is hagyják el azt.
„Pénteken az autót már nagyon korán reggel beindítják, mi pedig megkapjuk az első olajmintákat. Fontos, hogy akárcsak csütörtökön, ilyenkor sem csak a Ferrari, hanem a két partnercsapat is megteszi ugyanezt. A szabadedzések után is kapunk mintákat, megvizsgáljuk, hogy minden rendben van-e. A szezon ezen szakaszában már eljutottak oda a csapatok, hogy a korábban használt motort teszik be pénteken, szombatra pedig friss erőforrást szerelnek az autóba.”
A második szabadedzés után állnak neki a munkának, ami 3-4 órát vesz igénybe. Ilyenkor semmi dolgunk, várjuk, hogy végezzenek, majd az új motorral is beindítsák az autót, hogy mintát tudjunk venni.
Ez alatt az idő alatt sokszor elmegyünk futni a pályára más mérnökökkel együtt, mielőtt este 10 óra körül megkapjuk a mintákat.”
Ahogy halad előre a hétvége, és közeledik az időmérő edzés, egyre nő a tét, azzal párhuzamosan pedig a feszültség is a csapatban.
„A szombati ebédidő nagyon fontos időszak, ez alatt teljes gőzzel dolgozunk a harmadik szabadedzés után levett mintákon, mert ha bármi gondot veszünk észre, akkor a csapatnak mindössze két órája van kijavítani azt az időmérő előtt, vagy akár kicserélni az egész motort.”
„A vasárnap kicsit lazább, a mintavétel mellett délelőtt a Shell vendégei érkeznek, megmutatjuk nekik a laboratóriumot, és körbevezetjük őket. Ezután jön a stresszes időszak, a verseny. Azért stresszes, mert semmit nem tehetünk, csak szurkolunk teljes szívünkkel.”
Ehhez minden a rendelkezésükre áll, a laborban kis plazmatévét szereltek a falra, sőt, a bejárat mellé is kihelyeztek egyet, hogy a Ferrari biztonsági emberei is szurkolhassanak.
A Hungaroring kedvező kialakítása miatt Benoit és emberei még azt is eljátszották, hogy a rajt után gyorsan átszaladtak a paddock túloldalára, ahonnan remek kilátás nyílik a pálya utolsó szektorára.
Amennyiben valamelyik vörös autó a dobogón zárt, jöhet az ünneplés a csapattal, majd a pakolás. A Hungaroringen utóbbival nem kellett sietni, hiszen a mezőny 2017 után ismét itt maradt tesztelni a futam utáni kedden és szerdán, a legtöbb helyszínen azonban nagyon szorítja őket a határidő.
Mint a száguldó cirkuszban dolgozó legtöbb szakember, Benoit Poulet is rengeteg áldozatot hozott azért, hogy a Forma-1-ben dolgozhasson. Franciaország egyik legnagyobb presztízsű egyetemére, az École Nationale Supérieure des Mines de Saint Étienne-re járt, majd az Universidad Politécnica de Madrid következett Spanyolországban. A Forma-1-ben több mint 10 éve dolgozik, a Shellhez 2015-ben csatlakozott.
Idejének egy részét a Shell hamburgi központjában, másikat pedig a Ferrari maranellói bázisán tölti, persze amikor nem éppen versenyhétvégén van. „A Shell nagy hangsúlyt fektet az emberi erőforrásra, ötvenen dolgozunk a Forma-1-es üzem- és kenőanyagokon. Mindannyian nagyon különböző háttérrel rendelkezünk, számos kollégám a kémiában jártas, én inkább a fizikában, azon belül a termodinamikában vagyok otthon.
A fő utánpótlást a gyakornoki program jelenti, amelyen keresztül a Shell fiatalokat hoz a céghez, és saját maga képzi őket.
Természetesen nem csak így lehet bekerülni, folyamatosan szemmel tartjuk a szakmában felbukkanó tehetséges szakembereket is.”
Mint mindenkinek, nekik is szükségük van a pihenésre, amelyre a szezon közben az egyetlen lehetőség az augusztus, amikor a gyárak kötelező jelleggel két hétre bezárják kapuikat. „Nekem is nagyon kellett már a szünet, a sok versenyre utazás miatt rá sem bírok már nézni a repülőkre, úgyhogy a szabadságom alatt csak autóval fogok közlekedni.”