TO GO WITH AFP STORY IN ARABIC BY SUHEIL HOWAYEK: (FILES) Brazilian F1 driver Ayrton Senna adjusts his rear view mirror in the pits 01 May 1994 before the start of the San Marino Grand Prix. Senna died after crashing in the seventh lap. Some 45 drivers, including Senna and Canadian Gilles Villeneuve, have been killed during Formula One races whose tracks are dubbed by some as the "circuits of death." AFP PHOTO/JEAN-LOUP GAUTREAU / AFP PHOTO / JEAN-LOUP GAUTREAU
Vágólapra másolva!
Claire Williams, a Williams csapatfőnök-helyettese 25 évvel Ayrton Senna halála után felidézte, hogyan élte meg családja a legendás versenyző balesetét. Jean Todt, az FIA elnöke elárulta, Senna csatlakozni akart a Ferrarihoz is az 1994-es szezonra.
Az 1994-es San Marinó-i Nagydíjat az F1 fekete hétvégéjeként emlegetik, mivel több súlyos baleset után szombaton Roland Ratzenberger, vasárnap pedig a legendás Ayrton Senna is életét vesztette az imolai pályán. A 25 évvel ezelőtti balesetről sok részlet napvilágot látott, de arról eddig nem sokat beszéltek, hogy a Williams-család hogyan élte meg a történteket.
„Emlékszem, körülbelül egy évvel később egy pubban voltam – mondta Claire Williams csapatfőnök-helyettes a Press Associationnek. – Nem tudom, hogyan és ki volt az, de egy idegen odajött hozzám, és azt mondta: »Apád egy gyilkos.« Akkoriban még nem fogtuk fel, hogy a baleset milyen érzéseket ébreszthet az emberekben. Nem ez történt, de gondolom, néhányan tudatlanok voltak.”
Galéria: Az F1 hőséből a legnagyobb legenda lett - Május 1-jén hunyt el Senna
1/24
1978 - Az ifjú Ayrton Senna és gokartja Săo Paulóban
Senna a korszak, és azóta az F1 történetének egyik, ha nem legismertebb versenyzője volt, háromszoros világbajnokként csatlakozott a Williamshez, miután kiábrándult a legnagyobb sikerei helyszínéből, a McLarenből. Új csapatánál mindössze három versenyen indult, mielőtt a baleset áldozata lett.
Frank sohasem beszélt erről. Ő nem ilyen személyiség. Nem jár terápiákra, nincsenek hosszú beszélgetései. Mindent megtart magának. Így nőtt fel, de minden alkalommal, amikor a balesetre gondol, lehet látni a szemében a fájdalmat
– mondta Williams. – A mi házunkban Ayrton volt az isten, már hosszú évekkel, talán évtizedekkel is azelőtt – árulta el. – Frank szerelmes volt Ayrtonba. Befészkelte magát a szívébe, a fejébe, és mindig is be akarta őt ültetni az autójába. Édesapám kívánsága valóra vált, de a lehető legrosszabb véget ért.”
Egy adott generáció számára emlékezetes események kapcsán az emberek általában emlékeznek arra, hogy akkor éppen hol voltak, mit csináltak, az életük milyen szakaszban járt. Senna balesetekor Claire Williams éppen 17 éves volt, az érettséginek megfelelő vizsgákra készült. „A szobámban néztem a versenyt – emlékezett vissza. –
Apám nyilván nem volt otthon, édesanyám a földszinten nézte. Borzasztó baleset volt, úgy éreztük, mintha valami hirtelen megszállta volna a házat. Nagyon fura volt.
„Anyám nagyon gyorsan feljött. Aznap este 6-kor indulnom kellett a kollégiumba, de anyám mondta, hogy most rögtön induljak. Tudtam, hogy valami komoly dolog történt. Feltettek egy vonatra, és elküldtek. A szüleim meg akartak óvni minket ettől. Ezt tették apám balesete alkalmával, és Ayrton halálakor is.”
Ahogy a nagy múltú F1-es csapatoknál ez lenni szokott, sajnos a Williams történetéből sem hiányoztak a tragikus balesetek. 1970-ben a Holland Nagydíjon pilótájuk, Piers Courage vesztette életét, 1986-ban közúti autóbalesetben Frank Williams deréktól lefelé lebénult, majd 1994-ben, Senna halálával újra meg kellett élniük pilótájuk elvesztését.
Gyötrelmes volt, hogy apámmal megint ez történik
– mondta Claire. – Elment Ayrton temetésére Brazíliába, ami eléggé aggasztott minket a biztonsága miatt, hiszen Ayrton hatalmas hős volt, és a mi autónkban halt meg, de Frank ott akart lenni” – emlékezett vissza.
„A londoni gyászszertartásra mindannyian elmentünk. Emlékszem, ahogy anyám azt mondta nekem: »Ezen a napon nem lesz sírás. Nem te vesztettél el valakit.« A filmünkben van egy jelenet, amikor Frank éppen Ayrton temetésén van, még sohasem láttam apámat olyannak. Megkérdezték tőle, hogy érezte magát aznap, és csak annyit mondott: »Egyáltalán nem jól.« Ez szerintem mindent elmond. Biztos vagyok abban, hogy még sok-sok évig egyáltalán nem volt jól, és még ma sem beszél róla.”
Claire szerint édesapja bizonyos szempontból a mai napig nem tette túl magát a történteken.
„Arról hajlandó beszélni, hogy Ayrton milyen nagyszerű ember és kiváló pilóta volt, de a balesetéről semmit – összegzett. – Meggyőződésem, hogy voltak napok, amikor apám talán azt gondolta, hogy nem akar versenyezni, inkább elbújna a takaró alá – vélte. – Az ember néha le akar állni, és ez volt a legnehezebb, de az embereket ebben a sportban kemény fából faragták, és talán Ayrton is azt akarta, hogy folytassuk a versenyzést.”
Máshogy is alakulhatott volna
Senna 1993-ban már régóta elvágyódott a McLarentől. Harmadik világbajnoki címét 1991-ben nyerte meg, 1992-ben a wokingi csapatnak nem volt esélye az aktív felfüggesztéssel felszerelt Williams ellen, 1993-ra ráadásul a Honda-motorokat is elvesztették. Kénytelen volt végig ézni, ahogy korábbi riválisa, Alain Prost a visszatérése után 1993-ban újra világbajnok lesz.
Jean Todt, az FIA elnöke a napokban a Racefansnek elárulta, Senna először nála kopogtatott 1993-ban, mindössze néhány hónappal az után, hogy kinevezték a francia szakembert a Ferrari csapatfőnökévé. Monzában, az Olasz Nagydíj alkalmával hosszasan egyeztettek is.
Három órát töltöttem vele a szobámban arról tárgyalva, hogy csatlakozna a Ferrarihoz
– emlékezett vissza. – Akkoriban, 1993 szeptemberében, Monzában nagyon érdekelte a váltás, de már ’94-ben jött volna, és akkoriban már volt két versenyzői szerződésünk, Jean Alesivel és Gerhard Bergerrel. Mondtam neki, hogy már van két pilótánk.”
Ő azt mondta, hogy a Forma-1-ben a szerződések nem fontosak, én pedig azt feleltem, hogy számomra azok.
A következő forduló során, Portugáliában bejelentették, hogy Prost végleg visszavonul a Forma-1-től, Senna pedig megragadta az alkalmat, és átigazolt a Williamshez, ami később végzetes döntésnek bizonyult.