Az F1 idei dilemmája: high-tech úttörő vagy kihalástól tartó dinoszaurusz?

Van esély arra, hogy az elmúlt éveknél izgalmasabb legyen az idei F1-es szezon és kezdődnek az előkészületek a forradalminak ígérkező 2021-es pontvadászatra is. A világ legnépszerűbb autóversenyét mégsem a hurráoptimizmus lengi körül 2020 elején, és a közeljövő egyik legfontosabb kérdése, hogy a sportágról elhiszi-e a társadalom, amit állítanak róla.

Nehéz volt mire vélni Lewis Hamilton váratlan kesergését a tavalyi Japán Nagydíj után, hiszen bár nem ő győzött, látszólag nem adódott sok oka a bánatra, mert már akkor szinte biztos volt, hogy hatodszor is megnyeri a világbajnokságot. Úgy tűnt, ismét a vegán életmód melletti propagandába kezdett, bejegyzései során viszont kifejtette, hogy valójában a klímaváltozás miatt aggódik.

F1-es kontextusban ez a narratíva derült égből villámcsapásként érkezett, de lehetett sejteni, hogy a téma nem légből kapott. Cyril Abiteboul utalt Greta Thunberg mozgalmára, Sebastian Vettel pedig a szintetikus üzemanyagok bevezetését kezdte sürgetni, erre válaszul, Hamilton posztjai után alig egy hónappal már be is jelentette az F1 jogtulajdonosa, hogy fenntarthatósági stratégiát dolgozott ki.

Az F1-es autók manapság nagyon fejlettek, a sportág működése azonban hagy kívánnivalót maga után Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Charles Coates

Az idei szezon hajnalán, az ausztrál erdőtüzek közepette hirtelen megkérdőjeleződött, hogy a 21. században van-e helye egy környezeti problémákkal küzdő világban egy olyan sportágnak, ami a működése során számottevő ökológiai lábnyomot hagy. A Forma-1 hagyományosan a járműipar csúcstechnológiáit vonultatja fel,

a teljesítményt azonban a közeljövőben már lehet, hogy nem a nyers tempó, hanem az legitimálja majd, hogy a pazarlásnak tűnő versenyzés tud-e valami hasznosat adni a világnak.

„Nagyon könnyű manapság azt gondolni magunkról, hogy bocsánatot kell kérnünk azért, mert körbe-körbe futkosunk, gumit koptatunk és fosszilis üzemanyagot égetünk, pedig rengeteg pozitív hozadéka is van ennek” – nyilatkozta David Richards, a brit motorsport-szövetség (Motorsport UK) elnöke a Motorsport Leaders Business Forum színpadján.

„A motorsportok rengeteg különböző technológia kapcsán úttörő szerepet töltöttek be sok-sok év során, de szerintem beleestünk abba a csapdába, hogy ez már elsősorban a szórakoztatásról és nem a technológiáról szól. Újra kezdeményezővé kell válnunk, az élre kell állnunk, és meg kell mutatnunk, hogy mire vagyunk képesek.” Richards érvelése szempontjából rossz hír, hogy

a Forma-1 története során először stratégiai terv készült a sportág fejlesztése érdekében. A dokumentum szerint a Liberty Media „szórakoztató és médiavállalatként” tekint az F1-re.

Chase Carey vezérigazgató az előszóban kiemelte, hogy most először van saját marketing, digitális, stratégiai és kutatási részlegük, valamint Ross Brawn vezetésével korszerű technológiájuk ahhoz, hogy az FIA-val együttműködve a „nagyszerű versenyzést” elősegítő szabályokat dolgozzanak ki. A stratégiának egy eleme a fenntarthatóság is, ami válasz lehet a felmerült aggályokra.

Lenni valamilyennek és annak is látszani

A stratégiát tárgyaló két dokumentum alapján viszont elsősorban az került a fókuszba, hogy az F1 vállalati imázsa továbbra is vállalható maradjon, amelynek kétségtelenül része az is, hogy a létrejövő termék és annak fogyasztása is korszerűbb legyen, de egyik fájl sem tér ki arra, hogy a sportágat K+F laboratóriumként is lehetne, kellene használni.

Rengeteg üzemanyagot meg lehetne spórolni, ha az F1-es versenynaptár nem kényszerítené a csapatokat arra, hogy össze-vissza repkedjenek Forrás: NurPhoto/Xavier Bonilla/NurPhoto/Xavier Bonilla

Ez az adatokkal részben magyarázható: az F1 számítása szerint a környezetszennyezésből mindössze 0,7%-ot tesz ki a versenyautók széndioxid-kibocsátása, míg 45%-ot a logisztika, 27,7%-ot pedig a személyzet utaztatása. Jól látható tehát, hogy elsősorban a repülőgépek és a kamionok károsak, ezt az F1 átszervezéssel és szabálymódosításokkal kezelne, de a problémát megoldani aligha fogja.

Ez az F1-et működtető, garázscégből nagyvállalattá duzzasztott szervezet operatív ügye, és a stratégia is azt tárgyalja, hogy ez a jogi entitás miként fog a korszellemnek megfelelően üzemelni. Lényegében alkalmazható lenne egy koncertszervezőre, filmgyárra vagy reklámügynökségre is, mert csak érintőlegesen említi, hogy itt motorok által hajtott autók versenyéről van szó.

A vonatkozó dokumentumok teljes egészébenhttps://corp.formula1.com/wp-content/uploads/2020/01/Formula-1-Strategic-Plan011320.pdfhttps://corp.formula1.com/wp-content/uploads/2019/11/Environmental-sustainability-Corp-website-vFINAL.pdf

Eddig elsősorban kihasználatlan lehetőségként kezelték a sportág bennfentesei, hogy a 2014-től bevezetett hibrid erőforrások kapcsán még mindig a csökkentett zaj(szennyezés) miatti kesergés a jellemző, és nem kommunikálják eléggé, hogy az F1-ben használt hajtáslánc a világ egyik legjobb hatásfokú technológiája, ami pár év után már kezd átszivárogni az utcai szupersportautókba is.

Ezek a mérnöki kiválóság ékkövei, abszolút szenzációsak

– mondta Richards. – Erre Bernie Ecclestone mit csinált? Azt mondta, nem tetszik neki a hang, ezek nem jó dolgok, erre lebutították az egész [témát]. Nem kezdték lobogtatni azt, hogy nézzék, mit hoztunk létre, milyen nagyszerű technológiánk van. Elkezdtek csatározni, és kihúzták a szőnyeget az egész ügy alól. Nagy ostobaság volt, rendesen lábon lőtték magukat” – vélte.

Vettel és Hamilton is felszólalt a fenntarthatóság hajszolása mellett, de nehéz komolyan venni őket, amikor az egyik V12-es versenymotorokat is szeretne, a másik pedig több utcai szupersportautót is tart Forrás: Getty Images/2019 Getty Images/Charles Coates

Most ott tartunk, hogy a narratíva terén az F1-nek már versenyeznie kell a Formula E-vel, hogy melyik sorozat képviseli a jövő technológiáját, még akkor is, ha Richards szerint az is butaság, hogy a politikusok gyakran kizárólag az e-mobilitást látják progresszívnek. Pat Symonds, az F1 technikai igazgatója is nemrég azt mondta, hogy a sportág következő erőforrása még mindig hibrid lesz. Pedig

nagy szükség lenne arra, hogy az F1 ne csak a szervezeti működésével, hanem a felvonultatott technológiával is utat mutasson,

és megtestesítsen egyfajta transzformációt, ami a technológia révén a büdös, környezetszennyező autóverseny képét 21. századi műszaki laboratóriummá alakítja. Már most bőven akadnak jelentkezők, akik sorban állnak, hogy felsorakozzanak egy ilyen üzenet mögé, elég csak a hibridizációt és az e-mobilitást felkaroló autóiparra gondolni, de akad téma az energiaszektorban és a dohányiparban is.

A Mercedes nem tervez teljesen új belsőégésű motort személyautókba, de lehet, hogy az F1-ben még lesz egy generáció Forrás: Daimler

Tavaly szeptemberben a Daimler AG kutatás-fejlesztésért felelős igazgatója, Thomas Weber elárulta, az autógyártó nem tervez újgenerációs belsőégésű motorokat, mindössze a jelenleg rendelkezésre álló termékeket kívánják fejleszteni. Ez sokak szemében előrevetíti, hogy az F1 egyre kevésbé lesz releváns a Mercedes számára, ami be is következhet, amennyiben

az nem lesz elegendő, hogy költségplafon ideája révén az autógyártóknak papíron akár profittermelő is lehet egy F1-es csapat működtetése.

Szükség lesz pozitív sztorira, amit nem csak az F1, hanem a benne érdekelt márkák is el tudnak mondani, ehhez pedig progresszív műszaki környezet kell majd: hogy a Shell ne csak azt tudja kommunikálni, hogy az F1-es Ferrari működne utcai V-Power üzemanyaggal, hanem inkább (még jobban) azt, hogy a lakossági üzemanyagban is kimutatható a versenyzés hozadéka.