HOCKENHEIM, GERMANY - JULY 28: Nico Rosberg of Germany and Williams (centre) in the pits with technical director Sam Michaels (l) and engineer Frank Dernie during second practice for the German Formula One Grand Prix at the Hockenheim Ring on July 28, 2006 in Hockenheim, Germany. (Photo by Mark Thompson/Getty Images)
Vágólapra másolva!
Michael Schumacher csapatánál dolgozott az első vb-címének idején, miután számos forradalmi ötlettel felvirágoztatta a Williamst, Patrick Headdel és Ross Brawnnal együtt. Ki ő abból a korból és miért ismeri kevésbé a nyilvánosság, holott saját állítása szerint egyike azon keveseknek, akik tudják, mitől lesz gyors egy F1-es autó?
Ross Brawn neve ismerősen csenghet mindenkinek, aki néhány alkalomnál többször kapcsolt Forma-1-es közvetítésre, és Patrick Head-é is azoknak, akik ezt a 2000-es években vagy korábban megtették. Brawn elsősorban a Benetton, a Ferrari és a saját nevén futó istálló felvirágoztatásához járult hozzá, de a Williamsében szintén tevékeny szerepe volt, jóllehet, ott Head gyakrabban emlegetett kulcsfigura volt.
Mindenesetre a nyilvánosság számára legjobban ismert két elit szakember mellett volt egy harmadik, aki az 1980-as évek elején segített naggyá tenni az újabban csak böjtölő Williamst: ő Frank Dernie, aki ma ünnepli 70. születésnapját.
F1-es berkekben persze legendás a munkássága, valamint a teaimádata, amit naponta literszámra képes fogyasztani.
Különc, de van oka
Hasonló hóbort sokaknál előfordul, ám Dernie személyiségével kapcsolatban tudni kell egy fontos tényezőt: a visszavonulása után szembesült vele, hogy Asperger-szindrómás (ez az autizmus enyhébb változata).
„Ez megmagyarázza, miért vagyok elég jó bizonyos dolgokban, és miért rossz másokban" – mesélte Mario Muthnak, a Senna vs. Brundle című dokumentumfilm rendezőjének, aki interjút készített vele a Youtube-csatornájára.
Miközben legtöbben versenyzőkért rajonganak, engem az kezdett izgatni, hogy egy autó miért sokkal jobb egy másiknál? Ez lett a szenvedélyem.
„Kisiskolásként mindenféle mechanika érdekelt, és legfőképp az, hogy bekerüljek a motorversenyzésbe."
Bálványa, a Cosworth-alapító Keith Duckworth egyeteme, az Imperial College lett a célja, ahová el is jutott. Ott aztán tartott egy vendégelőadást a hőse, és feltett neki egy sor összetett műszaki kérdést. Duckworth valószínűleg felismerte a tehetség szikráit,
és inkább elhívta sörözni a fiatal Dernie-t, hogy alaposabban kifejthesse válaszait.
Később szoros kapcsolat alakult ki köztük.
Szintén a felsőoktatás adta meg a lehetőséget az álma megvalósulásához, ugyanis egy egyetemi dolgozathoz autótervezést választott, és (még egy régi, böhöm monstrum) számítógéppel tervezte meg a futóművet. A programjáról beszélt a March csapatot alapító Harvey Postlethwaitenek, aki történetesen szintén előadást tartott egy rendezvényen.
„Kiderült, hogy ilyet még senki sem csinált. Fiatal és naiv voltam, eszembe sem jutott, hogy én lehetek az első" – mondta. Dernie így munkát kapott a Marchtól, besegített a futómű tervezésébe, majd 26 évesen már a Hesketh istálló alkalmazásában állt.
Egyszemélyes hadsereg
Így híre ment a szakértők körében, és 1977-ben már a Williams szerződtette. Az 1978-as kocsi, az FW06 volt az első rendes kocsija a csapatnak, az nagyjából teljesen Patrick [Head] rajzaiból készült. „Az FW07-be kapcsolódtam be, a teljes aerodinamikát én alkottam – mondta Dernie a Motorsport-Magazine-nak. – Onnantól tíz évig a Williamsnél egyetlen aerodinamikai rész sem volt, amihez ne lett volna közöm. Az aerorészleget gyakorlatilag én jelentettem."
A Williamsnek két fantasztikus időszaka volt, 1979 és 1987, valamint 1992 és 1997 között, a 114 győzelmükből 90 e periódusokban született. Dernie az első építésénél rakott le rengeteg téglát.
„Én voltam az első az F1-ben, aki saját szélcsatornát javasolt egy csapatnak – nyilatkozta. – Akármikor használtuk [a bérelt] létesítményt, gyorsabbá tettük az autót. Mondtam Patricknek, szükségünk van egy sajátra. A korábbi, Lolánál töltött idejéből tudta, hogy egy cégnek van egy régi csatornája egy raktárban. Szóval lementünk érte és ott helyben megvettük."
„Terveztem egy futószalagot a csatornához és Ross elkészítette. Beszereztünk egy folyamatirányító számítógépet is. A Windows és társai természetesen még nem léteztek, és a cucc többe került, mint a csatorna. Az egész szoftvert én írtam meg hozzá."
Attól félek, hencegésnek hangzik, de én voltam az első a Forma-1-ben, aki számítógépes segítséget (CAD) használt a tervezéshez.
„A Williamsnél ezt 1985-ben kezdtük az én nyomásomra. A Calma rendszer ára több mint 50 ezer font volt, de rávettem Franket, hogy ingyen a miénk lehet néhány szponzormatricáért cserébe az oldaldobozon. És én raktam először digitális adatrögzítő rendszert is F1-es autóra."
Úgy érzi, az első jól működő aktív futómű szintén hozzá kötődik.
A projekt keretében egyébként ő hozta be az F1-be Paddy Lowe-t, aki később a Williams és a Mercedes egyik legfontosabb kulcsfigurájává vált.
„Láttam a szélcsatornában, hogy az autó távolsága az aszfalttól és a vele bezárt szöge erősen befolyásolja a teljesítményt, és megoldást akartam találni ennek irányítására – mondta Dernie. – Egy fickó, aki mentőautók stabilizálásával foglalkozott, megmutatta a rendszerét. Az használhatatlan volt a versenyzésben, de a kiinduló ötlet jó volt, ezért alakítottam rajta, és felszereltem egy régebbi autónkra."
A csapat 1979 közepén robbant be a köztudatba, a szezon derekán bevetett új autóval zsinórban négy győzelmet arattak. A vb-cím megszerzéséhez ez akkor még nem volt elég, de 1980-ban összejött, 1981-ben pedig csak hajszállal maradtak le róla a sokáig favoritnak látszó, lelkileg összeroppanó pilótával. 1982 termése újabb vb-cím lett a turbós riválisokhoz képest lassabb, ellenben megbízhatóbb autóval.
Kedvenc sztori: 1979, Kanadai Nagydíj
„A vasárnapi bemelegítő edzés után megnéztem a fékbetétek állapotát és kiszámoltam a szükséges benzinmennyiséget. Rájöttem, hogy a tank nem elég nagy és a fékek is elfogynának a leintés előtt. Mondtam Alan Jones-nak, hogy az első körökben óvatosabban vezessen, és ha lehet, ne hagyja túlságosan meglógni [Gilles] Villeneuve-öt. Amikor úgy éreztem, kezdhet jobban támadni, jeleztem neki. A megérzésemre és a tapasztalatomra hagyatkoztam, mivel akkoriban nem voltak élő adataink. Tartotta az egyezséget [Jones] és nyert."
A kisebb hullámvölgyet 1985 végétől újabb felfelé ívelő tendencia követte. 1986-ban Nigel Mansell és Nelson Piquet belső viszályának ára a vb-cím lett – a Piquet versenymérnökeként is dolgozó Dernie szerint Mansellnek „szent meggyőződése volt, hogy a legjobb beállításokat Nelsonnak adom" –, de 1987-ben mindent vitt a Williams.
Örökséget hagyott Schumacher első sikereinél is
A turbók száműzése ismét lejtőre állította csapatát, és 1989-re igent mondott a Lotus hívására, ahová Piquet igazolt.
„A legnagyobb tévedésem az volt, hogy elhagytam a Williamst és a Lotus technikai igazgatója lettem. Akkor jó ötletnek tűnt – mondta, belátva, hogy az egyéniségéből adódóan tervező szakembernek ragyogó, de menedzsernek nem. – A Williamsnél Patrick jelenlétéből adódóan sohasem lehetett teljes technikai irányításom, én pedig technikai igazgató akartam lenni."
„Nelson nem gondolta, hogy a Lotus autója kellően jó, és az első idénye után szólt, hogy minden reggel 8-kor fel fog hívni, amíg át nem szerződök. És megtette, én meg végül belementem. Hiba volt, mert nem volt elég forrásuk a rendes kutatás-fejlesztéshez és a szélcsatornás munkához."
Két évig maradt, aztán két évet a Ligiernél töltött. A szürke középmezőnyből 1993-ban mászott ki. Ross Brawn fejvadászként vitt a Benettonhoz főmérnöknek. „Korábban ő dolgozott nekem a Williamsnél, itt meg én neki" – nyilatkozta.
Michael Schumacherrel 1994-ben világbajnokok lettek, és Dernie úgy érzi, fő hozzájárulása a sikerhez a protokollok javítása volt.
A teszteken például ő vezette be, hogy ne egy jó köridőre hajtsanak rá kevés benzinnel, hanem töltsék félig a tankot és koncentráljanak a versenybeállításokra.
Elrendelte, hogy az autó összeszerelésekor mindig jelen legyen és felügyelje a munkát, nehogy egy figyelmetlenséggel értékes időt veszítsenek az első edzésnap.
Ami a betiltott kipörgésgátlóval kapcsolatos csalási vádat illeti, ő nem tudott szabálytalanságról, bár nem zárta ki, hogy tudta nélkül mások sumákoltak. A Benetton javuló rajtjait a sok gyakorlással magyarázta, kuplung és egyéb elemek, beállítások tesztelésével.
Flavio Briatore később átrendelte a Ligierhez, az Arrowsnál is dolgozott egy ideig, majd „betelt nálam a pohár és megalapítottam a saját tanácsadó cégem." A Williamshez és a Toyotához a 2000-es években visszatért tanácsadóként (a mechanikai beállítások és a gumik területén), mielőtt 60 évesen végleg visszavonult a Forma-1-től.
Aranyat érő titok tudója?
Dernie az Adrian Newey-féle iskola tagja, aki szeret rálátni és részt venni egy autó előállításának teljes folyamatában. „A modern F1-ben elveszett lennék. Nem vagyok menedzser, nem lennék jó abban, hogy egy asztalnál mások feladatait és eredményeit rendezgetem. Inkább dolgoznék egy szélcsatornában" – mondta.
Csakhogy az ilyen szakemberek őskövületnek számítanak. Pedig kincset érő rutinnal rendelkeznek?
A legfőbb tudás, aminek manapság csak három-négy ember van a birtokában, és magamat is ide sorolom, hogy miként nyerjünk világbajnokságot egy gyors autóval
– nyilatkozta az F1 Racingnek 2007-ben, azt állítva, hogy az akkori csapatok több mint felénél nem volt ilyen elme, ezért e csapatok nem tudnának mit kezdeni egy gyors autóval.
„A világon talán kevesebb mint tíz ember él, aki tudja, mitől lesz igazán gyors egy versenyautó – vélte. – Akadnak olyanok, akik egyszer előállnak egy gyors autóval, de mivel nem tudják, az pontosan mitől is gyors, a következő évben már nem képesek ugyanazt a szintet hozni."
„Az én erősségem abban rejlik, hogy képes vagyok rámutatni arra, ami igazán fontos, és kijelölni a legjobb utat a csúcsra." Az eredménylistája alapján nehéz lenne vitatkozni vele.