Múlt szerdán ünnepelte a Forma-1 az első világbajnoki futam, az 1950-es Brit Nagydíj 70. évfordulóját. A legendás versenyt, előzményét és máig tartó hatását mi is felidéztük, a sportág hivatalos weboldala pedig szavazást indított, hogy kiderüljön, a közönség szerint ki a Forma-1 első hét évtizedének legnagyobb hatású alakja.
Először egy szakértőkből álló testület állított össze egy 32 névből álló listát, amit aztán négy csoportba rendeztek: pilóták, csapatfőnökök, feltalálók és reformerek. Ezt követően, labdajátékokhoz hasonló, egyenes kieséses szavazások révén juthattak a nevezők a döntőbe, eleinte csoporton belüli párosítások, majd a csoportok legjobbjai közti döntés révén.
A legjobb 8 közé a pilóták közül Niki Lauda és Ayrton Senna „legyőzésével” a hétszeres világbajnok Michael Schumacher és az ötszörös világelső, Juan Manuel Fangio került be, az argentin legenda Lewis Hamiltont és Sir Jackie Stewartot hagyta maga mögött. A csapatfőnököknél Enzo Ferrari honfitársát, Flavio Briatorét és Sir Frank Williamst verte, majd érdekes módon összekerült istállója későbbi csapatfőnökével, Jean Todttal, aki a statisztikailag nála sikeresebb Toto Wolffot és a McLaren legendás alakját, Ron Dennist verte.
A reformereknél Bernie Ecclestone felülkerekedett Hermann Tilkén és Ross Brawnon, a biztonság úttörője, az F1 korábbi főorvosa, Sid Watkins pedig Helmut Markót és a BBC legendás kommentátorát, Murray Walkert előzte meg. Érthetetlen, hogy a tavaly elhunyt Charlie Whiting hogyan hiányozhat a listáról. A feltalálók között Adrian Newey (Mauro Forghieri valamint Sir Patrick Head kárára) és Gordon Murray (a Cosworth alapítói, és John Barnard ellen) került a legjobbak közé.
A legjobb négy között Schumacher-Ferrari és Ecclestone-Murray párosítás alakult ki a döntőbe jutásért: a német legenda szoros versenyben 54%-46% arányban felülkerekedett a Scuderia alapítóján, és Ecclestone is legyőzte Murray-t, így a végső győzelemért az F1 eddigi legsikeresebb versenyzője, és a sportág mai népszerűségét megalapozó üzletember került össze.
Itt a korábbiaknál simább eredmény született, Schumacher 61-39 arányban megnyerte a közönségszavazást, ami ugyan csak eszmei értékű, jól jelzi, hogy a hétszeres világbajnok még mindig a Forma-1 legismertebb alakja. Még úgy is, hogy Laudát szoros versenyben, 56-44-gyel hagyta maga mögött, Sennát 52-48-ra, a mai szemmel kissé távoli 1950-es éveket képviselő, Schumacher által egyébként nagyra tartott Fangiót pedig 72-28-ra.