Visszás rangsort állított az F1, Brawn és Smedley is magyarázkodik

Gépi tanulás segítségével próbálta meghatározni minden idők leggyorsabb F1-es pilótáját a világbajnokság egyik partnere, de ránézésre is kifogásolható lista állt össze. Ross Brawn próbálta menteni az eredményt, de elismerte, lehet, hogy finomítani kell a módszert.

Örökös téma a Forma-1-ben, hogy a sportág eddig 70 éves történetében vajon melyik pilóta volt a legjobb vagy az egyik jobb volt-e a másiknál, illetve egy adott pilóta jobb eredményeket ért volna el, ha jobb autót kap. Ezek nagyrészt személyes meggyőződésekből és statisztikákból táplálkozó viták, de időről időre előfordulnak próbálkozások, amelyek matematikai alapra helyeznék a probléma vizsgálatát.

Az érthető, hogy a 2. legtöbb pole pozíciót szerző Schumacher és a jelenlegi rekorder Hamilton a tempó terén is az élmezőnyben szerepel az örökranglista 3. helyezettje, Senna mögött Forrás: Getty Images/2010 Getty Images/Paul Gilham

Ezek eddig valamilyen okból elbuktak, rendszerint a módszertan igényel folyamatos fejlesztést, újabb szempontok mérlegelését vagy egyszerűen abszurd eredmény jön ki. Utóbbi történt most is, amikor a Forma-1 kereskedelmi jogait birtokló Liberty Media és partnerük, az Amazon Web Services (AWS) vállalkozott arra, hogy meghatározzák minden idők 20 leggyorsabb F1-es pilótájának listáját.

A lista célja, hogy az egykörös tempó alapján rangsorolják a pilótákat – minden idők helyett – 1983 óta, tehát a hőskor nagyjai eleve kiestek, de nem vették figyelembe például Niki Lauda első pályafutását vagy Jim Clark eredményeit sem.

Az AWS gépi tanulású szoftvere minden időmérő eredményét átnézte, normalizálta az adatokat és a pilóták csapattársaikhoz viszonyított szereplése alapján összetett hálózatot épített fel.

Az eredményeket csak akkor vette figyelembe, ha a csapattársak legalább öt időmérőn szerepeltek egymás oldalán, szempont volt az életkoruk és azt is számba vették, ha valaki legalább három évig távol volt a sportágtól.

Az algoritmus magasabb értékelést adott olyan pilótáknak, akik domináltak egy adott időszak során a csapattársukkal szemben, és azoknak is, akik erős csapattárs ellen szerepeltek jól. Már az F1 leírása is kiemeli, hogy itt a nyers tempóról van szó, nem arról, hogy ki, mennyire jól kezelte a gumikat, mennyire tudott hatékonyan versenyezni, csupán az időmérős szereplés alapján alakult ki a lista.

Az első három helyezett sorrendje nagyjából megfelel a közvélekedésnek, egy képzeletbeli időmérőn azonos autókkal az AWS szerint Ayrton Sennáé lenne a pole pozíció Michael Schumacher és Lewis Hamilton előtt, de nem lenne sokkal lemaradva Max Verstappen és Fernando Alonso sem. Már ebből látható, hogy az első 20 között felülreprezentáltak a közelmúlt, de főleg az elmúlt 20 év versenyzői.

#	Pilóta	Hátrány
1.	Ayrton Senna
2.	Michael Schumacher	0,114
3.	Lewis Hamilton	0,275
4.	Max Verstappen	0,280
5.	Fernando Alonso	0,309
6.	Nico Rosberg	0,374
7.	Charles Leclerc	0,376
8.	Heikki Kovalainen	0,378
9.	Jarno Trulli	0,409
10.	Sebastian Vettel	0,435
11.	Rubens Barrichello	0,445
12.	Nico Hülkenberg	0,456
13.	Valtteri Bottas	0,457
14.	Carlos Sainz	0,457
15.	Lando Norris	0,459
16.	Daniel Ricciardo	0,461
17.	Jenson Button	0,462
18.	Robert Kubica	0,463
19.	Giancarlo Fisichella	0,469
20.	Alain Prost	0,514

Ez az esetleges módszertani hiba mellett magyarázható a műszaki újításokkal és az orvostudomány fejlődésével is, feltételezhető, hogy a közelmúlt pilótái már jobb képzést kaptak a hőskor legjobbjainál is, és erősebb versenyben kerültek ki az F1 legjobbjai. Akadnak azonban meglepően hiányzó nevek a listáról, például Juan Pablo Montoya, aki 2002-ben zsinórban öt, összesen hét alkalommal szerezte meg a pole pozíciót a versenyképesebb Schumacher-Ferrari kombó előtt, de

nem fért fel a listára Mika Häkkinen sem.

Ellentétben honfitársával, Heikki Kovalainennel, akit ugyan juniorpilótaként nagyra tartottak, de az F1-ben nem alkotott maradandót, például Hamilton csapattársaként sem, mégis a 8. helyezett lett a listán, mindössze 0,1 másodperccel a brit pilóta mögött. A 9. helyezett Jarno Trulli is meglepő szereplő a listán, az algoritmus egy körön gyorsabbnak tartja őt Sebastian Vettelnél.

Senna és Prost az első és az utolsó a listán Forrás: AFP/Pascal Pavani

„Akad egy-két meglepetés, de amikor az ember beleássa magát, van benne bizonyos fokú észszerűség – magyarázta Ross Brawn, az F1 sportért felelős ügyvezetője a Reuters szerint. – Van egy nagyon jó ismerősöm, aki dolgozott Jarnóval azt mondta, ha a nagydíjak 5 körig tartottak volna, mindegyiken ő lett volna a győztes, mert rövid ideig szenzációs tempóra volt képes” – mondta.

Ezt megerősítette Rob Smedley, az F1 adatelemzéssel foglalkozó osztályának igazgatója is, hozzátéve, hogy Trulli hihetetlenül gyors volt, de nem vasárnaponként. A brit szakember elismerte, bizonyos körökben népszerűek lettek az eredmény láttán, de általában bírálják az eredményt, több egykori és jelenlegi pilóta is kifejtette a véleményét a rangsor kapcsán.

Brawn viszont kiáll a lista mellett.

„Erre jutottunk, és eléggé büszkék vagyunk rá, szerintem kiállja a próbát. Ellentmondásos és sokat fognak vitatkozni rajta, talán finomítunk is az eredményen. Nem hiszem, hogy az emberek kinevetnék. Ha az emberek megértik mögötte a módszertant, akkor értékelni fogják.”