A Red Bull Ring és Silverstone után az idei szezonban harmadszor esik meg, hogy a Forma-1 két verseny erejéig marad egy helyszínen. Lényeges különbség azonban, hogy Bahreinben ezúttal nem az eddig használt vonalvezetésen, hanem a külső, többek által az oválpályákhoz hasonlított részen fognak megküzdeni. A nagy átlagsebesség és a rövid aszfaltcsík miatt pedig bőven 1 perc alatti köridőkre lehet számítani, ezért sokan már hetek óta várják ezt a fordulót.
Egészen vasárnapig azt lehetett hinni, hogy ez lesz az előttünk álló hétvége legérdekesebb témája, de kevesebb mint 48 óra alatt minden a feje tetejére állt. A Bahreini Nagydíjon Romain Grosjean szenvedett hatalmas balesetet, ami összességében nagyon szerencsésen zárult, de a francia pilóta így sem úszta meg sérülések nélkül, ezért a Szahíri Nagydíjra keresztelt futamot mindenképpen ki kell hagynia. Kedden délelőtt pedig kiderült, hogy pozitív lett Lewis Hamilton koronavírustesztje,
így ő sem állhat rajthoz ezen a hétvégén.
Az érintett csapatok gyorsan reagáltak, és azóta bejelentették, hogy Grosjeant Pietro Fittipaldi, a hétszeres világbajnokot pedig George Russell helyettesíti. Így persze a Williamsnél lett üresedés, akik a saját utánpótlásukból oldották meg a helyettesítést a Forma-2-ben szereplő Jack Aitken személyében.
A legnagyobb érdeklődés nem meglepő módon Russell teljesítményét övezi, aki egyik futamról a másikra a mezőny leggyengébb autójából a legerősebbe fog átülni. Igaz, ez nem jelent számára akkora gondot, hiszen
a W11-est ugyan még nem, de az előző három F1-es Mercedest már vezette különböző teszteken.
A brit pilóta a Mercedes juniorjaként jól ismeri a csapatot. Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2017-ben a ma már Forma-3 néven futó GP3-at, egy évvel később pedig az F2-es pontversenyt is első próbálkozásra sikerült megnyernie. Ez rajta kívül eddig csak Charles Leclerc-nek sikerült egy évvel korábban.
Russellnek – a monacói versenyzővel ellentétben – eddig nem sok babér termett az F1-ben, de erről a legtöbb esetben nem ő, hanem a lassú Williams tehetett. Ennek következtében eddig egyetlen pontot sem szerzett a legjobbak között, így vészesen közel került Nicola Larini rekordjához. Az olasz expilóta 44. versenyén szerezte meg élete első F1-es pontját, igaz, az mindjárt egy 2. hely volt.
Mondanánk, hogy ez jó ómen a 36 futamnál járó brit versenyző számára, ha Larini nem a rossz emlékű 1994-es San Marinói Nagydíjon állhatott volna fel a dobogóra.
Ezzel együtt tény, hogy a Mercedes magasan a mezőny legjobbja, ezen az erőpályán pedig vélhetően még az átlagosnál is jobban ki fog emelkedni a mezőnyből. A címvédő autóival általában csak Max Verstappen tudta úgy-ahogy felvenni a versenyt, de a Red Bull pilótájának ezúttal a szokásosnál nehezebb dolga lesz, hiszen a Mercedes motorja erősebb a Hondáénál.
Ez pedig azt jelenti, hogy ha nem történik semmi rendkívüli, akkor Russell egyetlen ellenfele Valtteri Bottas lesz. A finn pilóta nyilvánvalóan sokkal jobban ismeri az autót ideiglenes csapattársánál, ezért a józan ész azt diktálná, hogy simán megveri a 22 esztendős pilótát.
A finn versenyző azonban az utóbbi hétvégéken nem volt jó formában, ráadásul minden bizonnyal lesz rajta nyomás, hiszen nem tenne jót az ázsiójának, ha kikapna egy beugrótól.
A kettőjük közötti csatával kapcsolatban két dolgot érdemes kiemelni. Egyrészt veszélybe került Russell nagy sorozata, hiszen eddig minden időmérőn megverte aktuális csapattársát. Jelenleg zsinórban 36 ilyen kvalifikációnál jár, ami az F1-es pályafutás kezdetétől számítva rekord, összességében pedig utolérte Nelson Piquet-t, és már csak Michael Schumacher (56) és Ayrton Senna (44) van előtte. Ugyanakkor hiába kap rengeteg kritikát, Bottas mindenképpen magasabb szintet képvisel akár Nicholas Latifinél, akár a tavalyi Robert Kubicánál.
Ami pedig a vasárnapot illeti, ha Russell esetleg a 31 éves versenyző elé keveredik, akkor tarthat attól, hogy csapatutasítás áldozata lesz, főleg akkor, ha Verstappen is ott van az élmezőnyben. Bottas ugyanis még harcban van az összetettbeli 2. helyért, előnye pedig csupán 12 pont riválisával szemben.
Russell esetében egyelőre csak veszélybe kerültek a sorozatok, Hamiltonnál viszont egészen biztosan megszakadnak.
A hétszeres világbajnok jelenleg zsinórban 48-szor végzett pontszerző helyen, illetve ugyanennyi pontszerző futamnál jár. Mindkettő rekord, mint ahogyan a sorozatban megkezdett 265 verseny is, amit Daniel Ricciardo 2024-ben érhet utol, ha addig minden nagydíjon részt vesz.
A figyelem középpontjában tehát szinte biztosan Russell lesz, de azért érdemes lesz követni Fittipaldi és Aitken teljesítményét is, bár esetükben kisebbfajta csoda lenne, ha a pontszerzés közelébe kerülnének. Ezzel együtt érdekes lesz összehasonlítani őket csapataik állandó pilótáival.
A brazil pilóta február óta nem versenyzett, legalábbis a valóságban.
Utoljára ugyanis tavasszal, illetve nyár elején lehetett találkozni a nevével, amikor a Haas istállót képviselve többször is részt vett a karantén alatt megrendezett virtuális futamokon. Legutóbb 2017-ben ért el számottevő eredményt, amikor megnyerte a World Series Formula V8 3.5 szériát. Ennek, illetve a szabályok enyhítésének köszönheti, hogy megkaphatja az induláshoz szükséges szuperlicencet.
Ami az F1-es tapasztalatát illeti, a 2018-as abu-dzabi teszteken már vezethette az amerikai istálló egyik autóját, a következő idényre pedig ő lett a csapat tesztpilótája. Tavaly többször is lehetőséget kapott, az idei kocsit viszont még csak a szimulátoron keresztül ismerheti.
Fittipaldi személye tehát viszonylag ismeretlen a nagyközönség előtt, de ez a családnevéről korántsem mondható el.
A 24 éves pilóta ugyanis annak az Emerson Fittipaldinak az unokája, aki 1972-ben és 1974-ben is megnyerte a világbajnokságot. Rajta kívül testvére, Wilson és az ő fia, Christian is megfordult az F1-ben, így Pietro debütálásával az övék lesz az első háromgenerációs Forma-1-es család.
Fittipaldiék napokon belül már négy F1-es versenyzővel fognak rendelkezni, ami szintén rekord. Sőt, ha csak a futamon való indulást nézzük, akkor eddig is egyedülállók voltak, hiszen Brabhaméknél Gary, Villeneuve-éknél idősebb Jacques, Winkelhockéknál pedig Joachim egyszer sem rajtolhatott el.
Ha már a Winkelhock név szóba került, azt sem árt megemlíteni, hogy az említett Joachim unokaöccse, egyben a nála ismertebb Manfred fia, Markus volt az egyik utolsó, aki mindössze egy futamra ugrott be az F1-be.
Egyetlen versenye igen emlékezetesre sikerült, hiszen egy ideig vezette a 2007-es Európa Nagydíjat, igaz, később fel kellett adnia a viadalt. Azóta csak André Lotterer kapott mindössze egyetlen futamot, és ha Grosjean Abu-Dzabiban már autóba tud ülni, akkor szinte biztos, hogy Fittipaldira is ez a sors vár, állandó versenyzői ülésre ugyanis nem számíthat.
Jack Aitken szintén történelmet ír, hiszen édesanyja révén ő lesz az F1 történetének első, dél-koreai gyökerekkel rendelkező versenyzője. A brit színekben induló pilóta 2015-ben három szériát is megnyert, két évvel később pedig pont Russell mögött lett 2. a GP3-ban.
Tavaly 5. lett az F2-ben, idén viszont csak a tabella 14. pozícióját foglalja el.
Korábban a Renault versenyzői akadémiáján nevelkedett, idén viszont a Williams juniorprogramjához csatlakozott. A grove-iak utánpótlásából a szabályok enyhítésének köszönhetően neki és Dan Ticktumnak is meglett a szuperlicence, a Williams pedig őt favorizálta a botrányairól ismert honfitársával szemben.
Aitken még Fittipaldinál is idősebb, szeptember óta már közelebb van a 30-hoz, mint a 20-hoz, így reálisan ő sem reménykedhet számottevő F1-es karrierben. Ezzel együtt Latifi jó referenciát jelenthet számára, és ha véletlenül nagyon sokan kiesnek előle, akkor akár még a Williams idei első pontját is megszerezheti. Persze a realitás az utolsó hely, bármilyen más eredmény már dicséretesnek mondható, még a Mercedes-motor jelentette előnnyel is.
Az ezen a hétvégén használt vonalvezetés mindössze 3,543 km hosszúságú, ami minden idők negyedik legrövidebb F1-es pályája. 11 kanyarból áll, négy valódi fékezési ponttal, így az átlagsebesség várhatóan csak Monzánál és Spa-Francorchamps-nál lesz számottevően alacsonyabb az idei versenynaptárból.
Mindez azt jelenti, hogy a Forma-1 történetének időben legrövidebb köreit fogjuk látni, hiszen a legjobb idők szinte biztosan közelebb lesznek az 50 másodperchez, mint az 1 perchez.
Az eddigi rekordot Niki Lauda tartja 58,79 másodperccel az 1974-es Francia Nagydíj időmérőjéről, amit a dijoni aszfaltcsík rövidített verzióján rendeztek. Egyúttal ez volt az egyetlen F1-es hétvége, amikor a köridők 1 perc alá mentek.
A pálya azonban nem teljesen új a versenyzők számára, hiszen a 4-es kanyarig ugyanazt a vonalvezetést használják, mint múlt héten (azaz Grosjean balesetének a helyszíne mellett is el fognak száguldani). Utána viszont letérnek balra, és egy sokkal rövidebb szakaszon áthaladva érik el a normál aszfaltcsík 13-as kanyarját. A hibrid pálya pedig szülhet érdekességeket, hiszen a nagy részét az előző hétvégén felgumizták, de a közepét nem.
Az időmérő kifejezetten érdekes lehet, több okból is. Egyrészt a rövid kör miatt nagyon pici különbségek lesznek, másrészt pedig a versenyzők – főleg a Q1-ben – alig fognak elférni egymástól. Ha mind a 20 autó egyszerre a pályán lesz, akkor két autó közötti átlagos távolság nem fogja elérni a 200 métert.
Emellett a szélárnyék is kulcsfontosságú lesz, hiszen a rengeteg padlógázas szakaszon sokat lehet nyerni a másik mögött.
Ez egyrészt felveti azt a kérdést, hogy a Red Bull esetleg feláldozza-e Alexander Albont Verstappen esélyeinek javítása érdekében, és ha igen, akkor a Mercedes megteszi-e ugyanezt Russell-lel Bottas kedvéért. Emellett fennáll a veszélye a tavalyi Olasz Nagydíj időmérőjéhez hasonló kaotikus jeleneteknek is.
A pilóták mellett az autóknak is más kihívásokat rejteget a pálya. A múlt héten látott gumikezelési nehézségek megmaradnak, hiszen a durva aszfalt vélhetően ezúttal is nyírni fogja az abroncsokat. (A Pirelli egyébként ugyanúgy a középső keverékeket bocsátja a csapatok rendelkezésére.) A beállítások viszont jelentősen módosulnak.
Az egyik legnagyobb technikai különbség, hogy az autók kisebb leszorítóerővel fognak menni, mint legutóbb, és ez jelentősen változtat a megközelítésünkön, még a jól ismert kanyarok esetében is
– jelentette ki Ciaron Pilbeam, a Renault vezető versenymérnöke. – A vonalvezetés a fékeknek is megterhelő lesz, mivel a kocsik rengetegszer fognak nagy tempóról lassítani, így a hűtés nagy kihívást jelent majd.”
Egészen pontosan a négyből három valódi fékezési ponton a sebesség 300 km/h környéki vagy annál nagyobb. Persze tény, hogy van átfedés a normál pályával, de ezen a hétvégén nem kevesebb mint 87 kört kell megtennie a mezőnynek, vagyis a fékeknek valóban sokat kell bírniuk.
Az eddig felsoroltak mellett szintén fontos különbség az előző nagydíjhoz képest, hogy mindent később fognak megrendezni. Ennek következtében az időmérő és a futam már kifejezetten esti programnak számít, ezért érdemes ennek tudatában készülni a hétvégére.