Noha az idei évet is toronymagas esélyesként kezdik, hiszen az alig változó szabályok miatt alighanem továbbra is az övék lesz a legjobb autó, a Mercedesnél így is jelen van az aggódás és félelem a technikai igazgató James Allison szerint. Az 52 esztendős szakember a csapat YouTube-csatornáján beszélt többek között arról, hogy milyen a szezonra való felkészülés ebben a rendhagyó időszakban.
Normális esetben ezekben a napokban a csapatok lázas igyekezettel próbálják a határidőket betartva összeszerelni új autójukat, hogy készen legyenek vele az első tesztre. A koronavírus miatt az idén azonban senki nem kapkod, a költségcsökkentés és az egy évvel elhalasztott szabályváltozások miatt ugyanis befagyasztották a fejlesztések nagy részét, így az istállók a 2020-as autójuk nagy részét kénytelenek voltak változatlanul hagyni.
Nem újul meg teljes egészében a Mercedes sem, amelynek technikai igazgatója szerint igen furcsa érzést kelt bennük az, hogy a szokottnál kevesebb a változás.
„Olyan érzésünk van, hogy minden simán megy, és reméljük is, hogy ez a helyzet, de annyira más ez az évkezdet a megszokottól, hogy egy kis részünk kételkedik és azt kérdezi, hogy vajon elfelejtettünk-e valamit – ecsetelte Allison. – Egy normális évvel ellentétben, amikor milliónyi alkatrész áramlik a gyárba a Föld négy sarkából, hogy az utolsó pillanatban meg tudjuk építeni az autót, ez az év egy kicsit más, mert
a W12-es nagy részét már láthattuk akcióban a pályán 2020-ban. Ezért ahelyett, hogy éppen tesztelnénk az új alkatrészeket és aztán összeszerelnénk az autót, inkább menedzsment-feladataink vannak, mint például hogy legyen elég pótalkatrész, minden a helyére kerüljön.
Az egész autó helyett csak a megváltoztatott részeket teszteljük. Mivel ennyire más a ritmus, aggódunk, hogy elnéztünk-e valamit, úgyhogy kétszer-háromszor is leellenőrzünk mindent, hogy amikor mindent felteszünk a repülőkre, ne kerüljünk kínos helyzetbe."
Allison szerint a szokatlan évkezdet és a megváltozott munkaritmus ellenére azért van, ami nem változott: ugyanazzal a várakozással vegyes idegességgel telnek a mindennapjaik amiatt, hogy nem tudják, mennyire lesznek versenyképesek.
„Jön az új idény és ugyanúgy rengeteg móka és izgalom áll előttünk, hogy a munka, amit elvégeztünk, elég volt-e ahhoz, hogy versenyképes autóval álljunk elő. Ez az izgalom pedig mindig párosul egy másik érzelemmel, az aggódással. Mivel egy cél miatt létezünk. Amiatt, hogy létrehozzunk egy versenyautót, ami képes az élmezőnyben harcolni, és remélhetőleg győzelmeket és világbajnoki címeket szerezni. Az év ezen szakaszában csak reménykedünk, hogy eleget tettünk, de soha nem vagyunk benne biztosak addig, amíg az autó pályára nem lép.
Úgyhogy az izgalom mellett ott a félelem, ami folyamatosan ott motoszkál benned onnantól kezdve, hogy reggel kinyitod a szemed egészen addig, hogy este lefekszel.
Noha ez egy kicsit fárasztó lehet, ez is Forma-1 része, amivel az ember a szezonok alatt megtanul együtt élni, de a legélesebben az év ezen szakaszában érzi."